A címben felvetett kérdés mára aktuálissá vált.
S nemcsak azért, mert egyre több olyan szexuális bűncselekményről szerzünk tudomást, amely alapjaiban rázza meg a társadalmunkat - illetve legkésőbb a 19 ezer pedofil tartalmú képet összegyűjtő Kaleta Gábor óta azt is látjuk, hogy a magyar jogszabályi környezet igazából nem is tud mit kezdeni az elkövetőkkel -, de a kémia kasztrálás kérdése ott már van az Országgyűlés asztalán is.
Tegnap beszámoltunk arról a sajtótájékoztatóról, amelyen dr. Beleznay Zsuzsanna, a Jobbik nő- és családpolitikáért felelős képviselője, valamint Ander Balázs országgyűlési képviselő bejelentették, pártjuk célja, hogy
Az ezt célzó határozati javaslat már elérhető az Országgyűlés honlapján.
Szülők, nagyszülők tiltakoztak Kaleta Gábor enyhe ítélete miatt
A "Védjük Meg A Gyerekeinket" Facebook-csoport szervezésében mintegy százan vettek részt a Pesti Központi Kerületi Bíróság Markó utcai épülete elé meghirdetett tiltakozáson. A résztvevő szülők, nagyszülők, civil szervezetek képviselői, plüssállatokkal a kezükben és a gyermeki ártatlanságot szimbolizáló fehér felsőben fejezték elégedetlenségüket amiért Kaleta Gábor volt diplomata felfüggesztett börtönnel megúszta a pedofil vádakat.
A Jobbik ebben egyrészt arra szólítja fel a kormányt, illetve a Parlamentet, hogy a Büntető Törvénykönyvben (Btk) szabályozott,
Illetve, hogy a Btk-ban alkalmazható intézkedések körében vezesse be a szexuális bűnelkövető gyógyszeres
kezelésének lehetőségét, ami önkéntesen is elérhetővé válhatna.
A javaslat meghatározza a szexuális bűnelkövető gyógyszeres kezelésének feltételeit is
A kémiai kasztrálás akkor kell elrendelni az elkövetővel szemben,
- ha őt szexuális visszaélés bűntett miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, illetve ha szexuális kényszerítés és szexuális erőszak bűntett miatt visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, és tartani kell attól, hogy gyógykezelés – különösen az elkövető szexuális vágyának csökkentése – nélkül hasonló cselekményt fog elkövetni;
illetve akkor lehet a kémiai kasztrálást elrendelni,
- ha az elkövetőt szexuális kényszerítés és szexuális erőszak bűntett miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, és tartani kell attól, hogy gyógykezelés – különösen az elkövető szexuális vágyának csökkentése – nélkül hasonló cselekményt fog elkövetni.
A jobbikos indoklás szerint
"A javaslat a gyógyszeres kezelés elsődlegességét fogalmazza meg. A gyógyszeres kezelés megkezdése ugyanakkor nem jelent véglegességet, annak célja nem a teljes és visszafordíthatatlan nemzőképtelenség elérése vagy maradandó károsodás okozása, hanem az elkövető szexuális vágyának célzott jellegű csökkentésén keresztül annak megelőzése, hogy újabb, hasonló bűncselekményeket kövessen el."
Fontosnak tartják továbbá hangsúlyozni az önkéntes vállalás lehetőségének megteremtését, valamint azt, hogy a gyógykezelés előírása nem büntetési céllal történik – büntetőjogi célja a megelőzésen keresztül a társadalom védelme –, ezért elhelyezésére az intézkedések között került sor.
A kémiai kasztrálással tehát a parlamenti képviselőknek az őszi ülésszakban foglalkoznia kell majd.
A pedofília nem csak büntetőjogi, hanem orvosi kérdés is
Azonban maga a gyógyszeres kezelés kérdése egyáltalán nem új, sőt Európában több helyen is alkalmazzák. Ám ehhez előbb azt kell megérteni, hogy egy komplex fogalomról van szó, a pedofília nem csak büntetőjogi, hanem orvosi kérdés is.
dr. Hurtony Alexandra Kitti 2020-as szakmai tanulmányában például felidézi, az Egyesült Államokban először John Money kezelte a pedofilokat, illetve a gyermekmolesztálókat Medroxyprogesteron-acetáttal (MPA), ami nagy hatékonyságot mutatott;
Ezt az anyagot a mai napig használják Depo-Provera néven.
Ám az eljárás magyar viszonylatban sem ismeretlen, hiszen a híres genetikus-orvos, Czeizel Endre is mélyrehatóan foglalkozott a pedofilok kémiai kasztrációjának lehetőségével (A pedofília korszerű orvosi értelmezése. Belügyi Szemle 38. évf. 4–5. sz., 2000. 104–109. o.)
Ugyanakkor a tanulmány megállapítja azt is, hogy a gyermekek irányában jelentkező szexuális vágy, – ha kifejezésre kerül – komoly negatív morális – erkölcsi megítélést, illetve bűncselekményt valósít meg,
Mint ahogy amellett sem mehet el a jogalkotó, hogy a jelenség komplex, többrétű fogalom, ezért annak szankcionálásában is felmerülhet a speciális megítélés kérdése.
Egyébként érdekes szempont az is, hogy a kémiai kasztrálásnak nevezett beavatkozást - amely voltaképpen gyógyszeres kasztrációt jelent: a heréket nem távolítják el, hanem gyógyszerekkel szüntetik meg a nemi vágyat - alkalmazó országok az eljárást büntetésként fogják fel, viszont egyértelműen megállapítható, hogy a kémiai kasztráció a leghatékonyabb kezelési módszer.
A számok ezt mutatják
Skandináviában a szexuális bűnelkövetőkkel (beleértve a pedofilokat) szemben alkalmazott kémiai kasztráció 40 százalékról 5 százalékra csökkentette a visszaesést. Egy német tanulmány szerint a kémiai kasztráción átesett szexuális bűnelkövetők 3 százaléka esik vissza, szemben azokkal, akik nem estek át ilyenen, akiknél ez az adat 43 százalék.
Önálló büntetési nemként az Egyesült Államokban, California államban jelent meg először 1996-ban. Számos más amerikai állam követte Californiát, beleértve Iowát, Wisconsint, Louisianat, Oregont és Floridát
Európában a módszer - jóllehet, önkéntesen – de alkalmazott Németországban és az Egyesült Királyságban. Lengyelországban ennél is továbbmentek, a kémiai kasztrációt kötelezően szabhatja ki a lengyel bíróság, ha az elkövetőt bűnösnek találja 15 éven aluli kiskorú vagy közeli családtag megerőszakolásában. Ennek keretében arra kötelezhető, hogy
A PhD hallgató tanulmánya ugyanakkor felveti az emberi méltóság kérdését is. Ugyanis dr. Hurtony Alexandra Kitti szerint egy olyan büntetési nemről, avagy intézkedésről van szó, mely az elkövetőt nem csak a szexuális vágyától fosztja meg, hanem az alkalmazott kezelés számos olyan mellékhatást hoz magával, amely felvetheti a kérdést, hogy nem sérti-e az elítélt emberi méltóságát, illetve nem ütközik-e a kínzás, kegyetlen, illetve embertelen bánásmód abszolút tilalmába.
Azonban a szerző arra jut, hogy ugyanazon élethez és emberi méltósághoz való jog illeti meg a súlyos bűncselekményt elkövető személyt, mint bármely más embert, így akár azt, akinek sérelmére elkövette azt. Azonban
hiszen az elkövető a bűncselekményével a társadalom által elfogadott alapvető erkölcsi normákat sérti meg.
A (nemzetközi) példákból megállapítható az is, hogy a pedofilok pontosan tisztában vannak azzal, hogy kóros szexualitással rendelkeznek, illetve, hogy a gyermekkel végzett szexuális cselekmény, bűncselekmény. Annál is inkább, hiszen lelkiismereti vívódásaik a mentális betegségük kórképében is kifejezett kategória.
Polt Péter szerint a jelenlegi jogszabályok alapján Kaleta Gábor nem kaphatott súlyosabb ítéletet
Kaleta Gábor pedofil ügyével összefüggésben Vadai Ágnes arról kérdezte írásban a legfőbb ügyészt, hogy "börtönbe lehet-e kerülni Magyarországon gyermekekről készült pornográf felvételek megszerzése vagy tartása miatt?" Polt Péter válaszában arra hívta fel a DK-s képviselő figyelmét, hogy a bizonyítás a bíróság dolga, de Kaleta fellebbezése miatt, a beismerő vallomás nyomatékát, valamint a büntetéskiszabás során további enyhítő körülmények fennállását és súlyát a büntetőügyben másodfokon eljáró bíróság fogja majd megítélni.
Kaleta Gábor is a bűnbánatával védekezett
Egyébként ez a fajta viselkedés sem titok, az Amerikai Pszichiátriai Társaság a pedofíliát egy olyan mentális betegségként írja le, ahol
"az egyén a serdületlen test irányában érez szexuális vonzalmat, pontosabban annak látványától, érintésétől és illatától".
Kifejezett tünetként említik azt, hogy az egyén ezen deviáns vágyához komoly szorongás, szégyenérzet és bűntudat társul.
A tanulmány alapján tehát az látható, hogy a kémiai kasztráció legalább olyannyira nehezen kezelhető jelenség, mint maga a pedofília. Ugyanakkor az Emberi Jogok Európai Bírósága mind a mai napig nem ítélkezett kémiai kasztrációt érintő ügyben, ezért annak, mint büntetésként bevezetett embertelen vagy megalázó jellegéről nem született döntés.
Egyes országok kötelezően alkalmazzák, mások önkéntesen, de napjainkban egyre nagyobb igény merül fel a kényszerkasztrálásra a pedofil elkövetők vonatkozásában. Nyilvánvalóan, ahol az önkéntesség lehetősége fenn áll – ha az nem a lengyel módszert követve, a szabadságvesztés elkerülése érdekében egy lehetőség – ott nem merülhet fel aggály annak alkalmazhatósága iránt.
Azonban, ha egy állam kötelezően vezetné be új büntetési nemként a kémiai kasztrációt, elkerülhetetlenül figyelemmel kell lennie a büntetés-végrehajtásban érvényesülő garanciák betartására, így a kínzás, kegyetlen vagy embertelen, megalázó bánásmód abszolút tilalmára, mint az emberi méltóság „épségét” biztosítani hivatott passzusra - olvasható még a tanulmányban.