Jövőre senki se számítson komoly béremelésre!

Jövőre senki se számítson komoly béremelésre!

Lehet, hogy megússzuk 4-5 százalékos visszaeséssel, de a mínusz nyolc százalékos GDP-csökkenés sem kizárt.

- olvasható a Népszava értékelésében. A napilap idézi a Pénzügykutató Zrt. legfrissebb prognózisát, amely szerint jövőre nem számítson senki komoly béremelésre. Az elemzők szerint soha ily nehéz nem volt gazdasági prognózist felállítani. Egyrészt a Covid-19 járvány mint rendszeren kívüli tényező természete még ismeretlen, így semmiféle analógiát nem tudtak alkalmazni, másrészt épp erősödik a pandémia.

Az optimista változat abból a feltevésből indult ki, hogy a vakcina széles körű elterjedéséig Magyarország és a világ (ezen belül is közvetlen partnereink) sikeresen kezelik a járvány második szakaszát anélkül, hogy kiterjedt bezárásokra, korlátozásokra kerülne sor. A felfutóban levő második hullám a vakcina alkalmazásával viszonylag hamar, legkésőbb a jövő év első felében elapad. Addigra nagyjából rendeződik az ország külgazdasági helyzete, helyreállnak a beszállítói kapcsolatai. A kormányzati intézkedések nyomán már ez év utolsó negyedévében megindulnak a költségvetési és hiteltámogatásokkal segített beruházások.

Ebben az „optimista” esetben idén a beruházások csökkenése nem haladja meg a 6 százalékot, és a fogyasztás is csak kismértékben zsugorodik, miközben az emelkedő reálkeresetek mellett nő a háztartások megtakarítása. E szcenárió szerint a gazdaság „csupán” 4-5 százalékkal zsugorodik, kevéssé esik vissza a foglalkoztatás, és a munkanélküliségi ráta sem emelkedik 4 százalék fölé. Az egyensúlyi folyamatok ekkor is romlanak: megcsappan a külkereskedelmi többlet, az infláció a kedvező külső árhatások ellenére is emelkedik kissé (3,6 százalékra), a költségvetési hiány elérheti a GDP 8 százalékát.

Pesszimista forgatókönyveben a vírus további rohamaival, a veszélygócok közötti nemzetközi kapcsolatok időszakos lefagyásával és azzal számoltak a Pénzügykutató elemzői, hogy nemcsak a keresleti oldal regenerálódik nehezebben, de a kínálati (szállítási) gondok is részlegesen fennmaradnak.

Ebben a helyzetben a beruházások serkentésére építő kormányzati politika a most kilátásba helyezett újabb gazdaságélénkítő csomag ellenére sem lesz elégséges a fogyasztói kereslet kellő felpörgetéséhez.

Ez esetben éves szinten a fogyasztás kiadások 5 százalékkal is mérséklődhetnek, a beruházások visszaesése pedig a 10 százalékot is meghaladhatja, miközben a munkanélküliségi ráta 4,7 százalékra emelkedik. A mérsékeltebb kereslet mellett az infláció alacsonyabb (3,4 százalék)  lesz ugyan, de a kormány fukar, a költségvetés deficit kordában tartására összpontosító válságkezelése ellenére, a bevételek nagyfokú elmaradása miatt, az államháztartási hiánya a GDP 9 százaléka fölé ugorhat, és a külső egyensúlyi helyzet romlása is erőteljesebb lesz, miközben a gazdaság akár 7-8 százalékkal is zsugorodhat.