Két újabb bankkal bővülhet a Takarék Csoport „gyűjteménye”

Két újabb bankkal bővülhet a Takarék Csoport „gyűjteménye”

A Duna Takarék Bank és a Polgári Bank megvásárlásáról már folynak a tárgyalások, írja a privatbankar.hu. A portál információit egyik szereplő sem erősítette meg, azonban nem is cáfolta.

A Takarékbank a 2013 őszén indult integrációval tavaly novemberre már az ország több mint 120 takarékszövetkezetét kezelte, majd idén májusban bejelentette: egyesül a Budapest Bankkal (BB) és az MKB Bankkal. Közben létrejött a Magyar Bankholding Zrt., melynek élére Vida József került, alelnöke szeptember 1-jével az OTP vezérigazgató-helyettesi posztjáról július 20-án távozott Barna Zsolt.

A Takarékbank, az MKB és a BB egyébként összesen csaknem 1,9 millió ügyfelet szolgál ki országosan, tehát a hazai bankfiókhálózat közel felét. Így ők hárman több mint 920 fiókot működtetnek, együttes mérlegfőösszegük pedig megközelíti az 5800 milliárd forintot. Ezzel az összeggel az ország második legnagyobb bankcsoportjává válhatnak. A számok pedig növekedhetnek, hiszen úgy tűnik, a Takarékbank tárgyalásokat kezdett két további hazai hitelintézet (Duna Takarék Bank, Polgári Bank) megvásárlásáról.

A portál megkereste a Takarékbankot, azonban információikat sem nem erősítették meg, sem nem cáfolták.

Az írták:

A Takarék Csoport jelenleg a Magyar Bankholdinggal kapcsolatos feladatokra koncentrál.

A Duna Takarék Bank elnök-ügyvezetőjétől pedig az a válasz érkezett:

Megkeresését megköszönve szeretném tájékoztatni, bankunk a jelenlegi helyzetben minden erejével azon van, hogy ügyfeleit ebben a járványos időszakban is az eddig megszokott színvonalon legyen képes kiszolgálni. 

A Duna Takarék mérlegfőösszege 2019-ben közel 87,5 milliárd forintot tett ki, eredménye azonban több mint 200 milliós veszteséget mutatott. A Polgári Bank a 2019-es évet közel 40 milliárd forintos mérlegfőösszeg mellett 62 millió forintos nyereséggel zárta.

A mostani tranzakció része lehet annak a Magyar Nemzeti Bank által évekkel ezelőtt kilátásba helyezett, egyúttal szakmailag indokoltnak tartott konszolidációs folyamatnak – vélekedik a portál –, amelynek során

a nagyobb bankok felvásárolják a kisebb bankokat, miután utóbbiak méretüknél fogva nem tudnak költséghatékonyan működni.

A vételárról nincs információ, kapaszkodót az nyújthat, miszerint egy tranzakciónál a megvásárolni kívánt cég saját tőkéjének nagyságát is figyelembe veszik. Ez 2019 végén a Duna Takarék esetében közel 4,3 milliárd, a Polgári Banknál pedig 3,2 milliárd volt. 

Az ügylet sem nem javítaná, sem nem rontaná Orbán Viktor azon elvárásának teljesülését, hogy a bankrendszeren belüli magyar nemzeti tulajdon aránya legalább 50 százalék legyen. Ugyanis a Takarékbank és a két, általa megvásárolni kívánt intézet is száz százalékban magyar tulajdonban áll.

Érdemes egyébként megemlíteni az arány kapcsán a jól megválasztott viszonyítási alapot, amely nem azon az alapon minősít egy bankot nemzeti tulajdonban lévőnek, hogy részvényei hány százalékát birtokolják magyarok, hanem úgy, hogy ki irányítja a hitelintézményt. Tehát például a száz (CIB, Raiffeisen, UniCredit), és a 70 százalékos (Erste) külföldi tulajdonban lévő bankok is – magyar vezetőik okán – nemzeti tulajdonúnak minősülnek.