Csakis Törökország álláspontjának megváltozása nyithatja meg az utat a hegyi-karabahi konfliktus rendezése előtt rábírva Azerbajdzsánt a harci tevékenység leállítására – jelentette ki Nikol Pasinján örmény miniszterelnök kedden a Reuters hírügynökségnek jereváni rezidenciáján adott interjújában. A szombati tűzszünet óta adott első interjújában az örmény kormányfő nem adta jelét annak, hogy változást látna Ankara hozzáállásában.
A harcok szeptember 27-i fellángolása óta a vitatott hovatartozású térségben Törökország Azerbajdzsán oldalára állt a konfliktusban, Jereván állítása szerint katonai erővel is.
Pasinján azzal vádolta Ankarát, hogy szabotálja az Oroszország közvetítésével kialkudott – roppant törékeny – tűzszünetet, és erővel akarja érvényesíteni „expanziós törekvéseit” kiterjesztve befolyását a dél-kaukázusi régióban. Ankara egyébként kedden közölte, hogy a török vezetést is be kellene vonni a konfliktus rendezésébe, amit Örményország hevesen ellenez.
Meggyőződésem, hogy amíg Törökország álláspontja változatlan, addig Azerbajdzsán nem fog felhagyni a harcokkal
– hangsúlyozta Pasinján.
Az örmény miniszterelnök elmondta: Törökország a tűzszüneti tárgyalásokat megelőzően nyilvánosan jelentette be, hogy véleménye szerint Azerbajdzsánnak tovább kell harcolnia. A kormányfő szerint a török külügyminiszter a moszkvai megbeszéléseket követően felhívta azeri hivatali partnerét és ez a telefonbeszélgetés tulajdonképpen „utasítás volt, hogy semmilyen körülmények között ne merészeljenek felhagyni a harcokkal”.
A török külügyminisztérium a telefonbeszélgetés napján közölte, hogy a tűzszünet nem lehet tartós megoldás. Később ezt azzal toldotta meg, hogy az örmény erőknek el kell hagyniuk Hegyi-Karabah területét.
Baku később bejelentette, hogy nyitott az ideiglenes humanitárius tűzszünetre a foglyok és az elesett katonák holttesteinek kicserélésére. Egyben a tűzszünetet követően a harcok folytatását helyezte kilátásba további területek elfoglalására.
Az a probléma, hogy a Dél-Kaukázusban élő örmények alkotják az expanziós politikája útjában álló utolsó akadályt
– húzta alá az örmény kormányfő.
Az egész Dél-Kaukázus Szíriává válhat, és ez tűz gyorsan átcsaphat északra és délre is
– tette hozzá.
Ilham Alijev azeri elnök pénteken kijelentette, hogy az azeri erők megváltoztatták a harctéren azt a status quót, amely eddig a hegyi-karabahi konfliktus rendezésének alapját képezhette. Alijev ugyanakkor értésre adta, hogy kész visszatérni a tárgyalóasztalhoz, de hozzá is tette rögtön, hogy semmilyen engedményt nem hajlandó tenni országa területi egységének az ügyében. Leszögezte: szó sem lehet semmiféle tárgyalásról, ha Örményország továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi-Karabahot országa részének tekinti.
A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. Hegyi-Karabah Örményország támogatásával az 1992-1994-ben vívott háborúban elszakadt Azerbajdzsántól, a harcokban 30 ezer ember vesztette életét és százezrek kényszerültek menekülésre.
A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Mind Azerbajdzsán, mind Örményország saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik. A harcok szeptember 27-én újultak ki ismét.
(MTI)