Részben Orbán miatt háromnegyed órán át vitáztak Európa vezetői a gender szóról

Orbán
Orbán Viktor/Facebook

A 444 részletes beszámolóhoz jutott az október közepi uniós csúcson történtekről, állításuk szerint 16-án délelőtt Orbán Viktor volt a vita egyik főszereplője.

Egy szó

Azzal kezdődött az egész, hogy Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök jelezte, neki nem tetszik, hogy a csúcs eredményeit összefoglaló dokumentumban a „férfiak és nők egyenjogúságáról” van szó, amikor rögzítik, hogy milyen értékek fejlesztésében akarnak együttműködni Afrikával. Bettel inkább a „gender equality", azaz a „nemek közti egyenlőség” kifejezést használta volna.

Az eredeti verzióban egyébként a gender szerepelt, de az előkészítő tárgyalásokon a lengyel és magyar nagykövet ragaszkodott ahhoz, hogy ezt írják át férfiakra és nőkre. Sikerrel jártak, ez került a Tanács elé, és ezt kifogásolta Bettel. Őt támogatva szólalt fel Mette Frederiksen dán miniszterelnök, hozzátéve, hogy a „nemek közti egyenlőség”, szóval a gender szó használata a bevett formula mostanában a nemzetközi megállapodásokban.

A 444 információi szerint ekkor szólt közbe Orbán Viktor:

Magyarországon mi nem használjuk azt, hogy gender equality. Ez egy túlideologizált szó.

Ezután több tagállami vezető, a holland, a spanyol, a belga, az ír, a finn, a svéd, a lett és a szlovén miniszterelnök, a német kancellár, a francia és a román elnök is beszállt a vitába, megvédve a gender kifejezést. Nem mindegyikük ragaszkodott a szó használatához, de egyértelművé tették, hogy őket nem zavarja ez.

Orbánt Andrej Babis cseh miniszterelnök támogatta, aki a karanténban tartózkodó Mateusz Morawiecki lengyel kormányfőt is képviselte.  A lap úgy tudja, hogy a vita több mint 40 percig tartott, a két fő ellenfél Frederiksen és Orbán voltak, a többiek csak egy-egy mondattal szóltak hozzá, általában a dán kormányfő mellett.

Ehhez is Merkel kellett

Az általában pragmatikus német kancellár azt javasolta, hogy inkább egyik változat se legyen a szövegben, simán csak hivatkozzanak az egyenlőségről szóló korábbi EU-s dokumentumra, végül ez lett a megoldás. A gender szó kimaradt, de az a június 30-i dokumentum, amire hivatkoznak, tartalmazza a gender equality kifejezést.

És még nem volt vége

Azt is bele akarták írni a szövegbe, hogy az EU elvárja az afrikai országoktól, hogy fogadják vissza azokat, akik nem kaptak menedékjogot Európában. A javaslatban a „visszafogadás” (readmission) kifejezés eredetileg nem szerepelt, de Frederiksen és Orbán jelezték, hogy bele kellene tenni.

A szóhasználat keménysége miatt jött az újabb vita. Frederiksen úgy fogalmazott volna, hogy az Afrikai Unió „tiszteletben tartja” az EU igényét a visszafogásokban való közreműködésre, Orbán szerint viszont azt kellett volna beleírni, hogy „az afrikaiak jövője Afrikában van”.

A holland, a belga, az osztrák, a máltai, a görög, és a svéd miniszterelnök, valamint a francia elnök is egyetértett azzal, hogy a visszafogadást a szövegbe kell foglalni, de utóbbi kettő szerint Orbán változata már túl erős lenne.

Merkel nem támogatta a „visszafogadás” szó használatát, mert szerinte azt rosszul vennék az afrikaiak és csak nehezítené a tárgyalásaikat. Orbánnak azt mondta, hogy nem lehet olyan paternalista hangot megütni, amit ő javasolt, és egyébként sem kezelheti Afrikát egységes tárgyként, a valóság sokkal árnyaltabb.

A „visszafogadás” bekerült a szövegbe, de Charles Michel tanácsi elnök javaslatára csak olyan témaként, amiről az EU párbeszédet kezdeményez.

Mindezek után érdemi vita nélkül elfogadták a Belaruszról, Törökországról és a maláj gép oroszok általi lelövéséről szóló pontokat, jóváhagyva azt a verziót, amelyben a nagykövetek egyeztek meg a csúcs előtt.