A mérések kezdete óta soha nem volt ennyire kicsi októberben az északi-sarkvidéki tengeri jég

sarkvidék
Pixabay

Az északi-sarkvidéki tengeri jég eddigi legkisebb októberi kiterjedését mérték idén a kutatók, akik szerint a szokatlanul meleg óceánvíz lassítja a jégtakaró újraképződését.

"Az északi-sarkvidéki tengeri jég idei októberi kiterjedése lesz az eddigi legkisebb és a tengeri jég növekedési üteme is lassabb a szokásosnál"

- mondta Rasmus Tonboe, a Dán Meteorológiai Intézet (DMI) kutatója, emlékeztetve arra, hogy a térségben 1979 óta követik nyomon a jégkiterjedés változásait. Az előzetes műholdas adatok szerint a tengeri jég kiterjedése 6,5 millió négyzetkilométer volt október 27-én.

Agresszív üvegházhatású gáz kezdett kiolvadni a Jeges-tengerben

A Jeges-tenger fagyott metánlerakódásai Kelet-Szibéria partjainál elkezdtek felengedni - írja a 24.hu a Guardian cikke alapján. A Laptyev-tengerben, 350 méter mélyen magas metánszintet mértek. A metán agresszív üvegházhatású gáz, a kiolvadása tovább súlyosbíthatja a globális felmelegedést. Egy orosz kutatóhajó csapata szerint a buborékok egy része feloldódik a tengerben, de a felszínen is a normálisnál sokszorosan magasabb a gáz szintje.

Az északi-sarkvidéki tengeri jég egy része elolvad nyaranta. Az évenkénti legkisebb kiterjedése nagyjából 5 millió négyzetkilométer, majd a jég újraképződik és telente hozzávetőlegesen 15 millió négyzetkilométerre nő. A melegebb hőmérséklet hatására azonban a nyári és a téli jégkiterjedés is csökken.

Az elmúlt tíz évre vonatkozóan a mérések 8,2 százalékos csökkenést mutatnak az októberi jégkiterjedésben. A szakemberek idén szeptemberben mérték az északi-sarkvidéki tengeri jég - 2012 utáni - második legkisebb kiterjedését. A szokásosnál melegebb óceánvíz pedig lassította a jég újraképződését októberben.

Az Északi-sarkvidék keleti részén, Szibériától északra a vízhőmérséklet 2-4 Celsius-fokkal, míg a Baffin-öbölben 1-2 Celsius-fokkal melegebb a szokásosnál.

Az 1990-es évek óta az Északi-sarkvidék kétszer gyorsabban melegszik a globális átlagnál.

Tonboe szerint az elmúlt években egy "ördögi kör" alakult ki a térségben: a jégmentes időszak meghosszabbodásával a nap hosszabb ideig melegíti a tengert, aminek eredményeként a telek megrövidülnek és ezért a jég nem vastagszik meg annyira, mint régen.

Példátlan jelenség: nem kezdett el befagyni a Jeges-tenger

Az Országos Meteorológiai Szolgálat friss híre szerint a rendhagyó jelenségnek akár jelentős következményei is lehetnek az előttünk álló tél szempontjából. Azt egyelőre nem tudni, pontosan mit okozhat ez a folyamat, ezért fontos figyelemmel kísérni, hogyan reagál a légkör a következő hónapokban.

A kutatók szerint mivel az olvadó jég már az óceánban van, ezért nem járul hozzá közvetlenül a tengerszint-emelkedéshez.

Claire Parkinson, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) klímakutatója szerint azonban, ahogy a jég eltűnik, a napfényt "elnyeli az óceán, ami tovább melegíti a Földet". A jelenlegi légköri szén-dioxid-koncentráció mellett az északi-sarkvidéki tengeri jég elolvadása 0,2 Celsius-fokkal növelné a globális átlaghőmérsékletet.

(MTI)

Interjúnk Bartholy Judit klímakutatóval:

Még megmenthetjük magunkat, de alapjaiban kell változtatni az életünkön

Még megmenthetjük magunkat, de alapjaiban kell változtatni az életünkön