A jogállamiság szempontjait érvényesítő uniós költségvetéssel szemben emelt magyar vétó nagyon nehezen védhető, viszont romboló politikai, gazdasági hatása nyilvánvaló – írja Facebook-bejegyzésében Király Miklós egyetemi tanár, jogászprofesszor, amit az Index vett észre. Király a portál megkeresésére azt mondta,
a koppenhágai kritériumok (1993) értelmében Magyarország EU csatlakozásának egyik alapvető feltétele volt a jogállamiság (rule of law) tiszteletben tartása. Ezt soha nem kifogásoltuk a csatlakozási tárgyalások során.
A konzervatív professzor megjegyzi, 2007 decemberében a magyar Országgyűlés, a Fidesz-frakció lelkes támogatásával, a tagállami parlamentek közül elsőként erősítette meg az Európai Unióról szóló szerződést. Király idéz is a szerződésből:
A szerződés 2. cikke kimondja, az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. A 4. cikk (3) bekezdése szerint pedig az Unió és a tagállamok a lojális együttműködéselvének megfelelően kölcsönösen tiszteletben tartják és segítik egymást a Szerződésekből eredő feladatok végrehajtásában.
– vonja le a következtetést a jogász.
Mint arról hétfőn beszámoltunk, a tagállamok EU-s nagyköveteinek tanácskozásán hétfőn nagy többséggel támogatták azt az úgynevezett jogállami mechanizmust, mely szerint az unió megvonhatja a pénzügyi forrásokat attól a tagállamtól, amelyiknek felhasználási és ellenőrzési rendszere nem megfelelő, így sérti a közösség pénzügyi érdekeit. Válaszul Orbán Viktor és lengyel kollégája megvétózta az EU hétéves költségvetését és a helyreállítási alapot is.
Megszavazták a jogállamisági mechanizmust, ami ugyan még nem végleges, de a magyar kormány és Lengyelország már vétózott
Az EU-s nagykövetek hétfő délutáni tanácskozásán a tagállamok képviselői minősített többséggel támogatták a jogállamisági mechanizmus beépítését az EU következő költségvetésébe - írja a 444.hu. A döntés értelmében elvonhatják az EU-s támogatást attól a kormánytól, amelyik az Európai Bizottság értékelése szerint megsérti a jogállamiság alapelveit.
Az uniós nagykövetek tanácskozásán született döntés jogilag még nem végleges, a végső szót a tagállamok miniszterei mondják ki.