Egy évvel kitolnák az egyéni vállalkozás szüneteltetését egy új törvényjavaslat szerint

Egy évvel kitolnák az egyéni vállalkozás szüneteltetését egy új törvényjavaslat szerint

A koronavírus-járvány közepén benyújtott törvényjavaslatok között szerepel egy a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely által november 10-én beadott "Az ügyfelek számára adminisztratív terheket tartalmazó egyes törvények módosításáról" javaslat, mely fontos változásokat rögzít a gazdasági élet szereplői számára - szúrta ki az mfor.hu.

A kormány szerint a választási törvény módosítása kapcsán csak az ellenzék javaslatait vették figyelembe

Az Országgyűlés szerdai ülésén a választási törvény módosítása kapcsán indult vita. Mint az ismeretes a Fidesz a rendeleti kormányzás megszavaztatása után, november 10-én, 23:59-ig 38 darab (törvény)javaslatot nyújtottak be miniszterek, kormánypárti képviselők. Köztük Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes állt elő a legérdekesebbel, mely a választási törvényt módosítaná úgy, hogy nehezebb legyen pártlistát állítani, erről bővebben ide kattintva olvashat.

Ha a parlament elfogadja a csomagot, akkor a jelenlegi kettő helyett már három évig lehet szüneteltetni az egyéni vállalkozói tevékenységet. Jelenleg az egyéni vállalkozást minimum egy hónapig, de maximum két évig lehet szüneteltetni.

A javaslat egyébként nem tartalmaz indokot arra vonatkozóan, hogy miért tartja indokoltnak az előterjesztő a két év meghosszabbítását három évre.

Újratervezik az országot: tombol a járvány, de a Fidesz csúcsra járatja a törvénygyárát

Miközben mindenki próbálja értelmezni a kormányrendeleteit, vagy épp azt próbálja kitalálni, hogy az ország részleges leállítása mennyi ben fogja érinteni a megélhetését, a Fidesz egyáltalán nem lazsált, és a rendeleti kormányzás megszavaztatása után beizzította a törvénygyárát.

Akad egy másik érdekes módosító javaslat is, amely a járványhelyzetre tekintettel lehetővé teszi, hogy a Központi Statisztikai Hivatal lekérje az adatszolgáltatók telefonszámait az elektronikus szolgáltatóktól (azaz a telefontársaságoktól). A személyes adatrögzítés mivel ezekben az időkben lehetetlennek bizonyulnak, így fontos, hogy a kérdezőbiztosok telefonon érjék el a személyeket, aminek érdekében törvénybe iktatnák, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltató a KSH kérelmére köteles átadni vagy hozzáférhetővé tenni a hívószámokat. A KSH kérésére persze nem tárolhatná az adatokat kénye-kedve szerint, azokat az adatfelvételek lezárását követően törölnie kell.