Klímavédők tüntetnek Biden ellen főtanácsadója kinevezése miatt, aki szerintük az olajlobbi embere

Klímavédők tüntetnek Biden ellen főtanácsadója kinevezése miatt, aki szerintük az olajlobbi embere

Több klímaaktivista szervezet is tüntetést jelentett be a demokrata párt washingtoni központja, a DNC (Democratic National Committee) épülete elé, miután a sajtóban megjelent, hogy olyan tanácsadók lesznek tagjai a Biden-adminisztrációnak, akik erős kapcsolatokkal bírnak az olaj- és földgázlobbi irányába - írja a 444.hu a Reauters értesülései alapján.

A hírek szerint a kampányában is fontos szerepet játszó louisianai képviselő, Cedric Richmond lehet az elnök egyik főtanácsadója a Fehér Házban, akiről tavaly derült ki, hogy

korábbi kampányait nagy olajvállalatok, földgázszolgáltatók és vegyiipari cégek is finanszírozták.

Ennek ellenére mégis úgy néz ki, ő lehet az egyik felelős a kormányban a klímaváltozás elleni védekezésért, a koronavírus-járvány megfékezéséért és a gazdasági újraindításáért is.

Minderre reakcióként a US Climate Action Network, a Sunrise Movement, a Climate Justice Alliance és a Indigenous Environmental Network nevű zöld érdekvédelmi mozgalmak

demonstrációt jelentettek be csütörtökre, hogy„világos üzenetet” küldjenek Bidennek és csapatának.

Érdekesség, hogy Trumppal szemben egyébként őt támogatták a kampány során.

A demonstráción várhatóan részt vesz többek közt Alexandria Ocasio-Cortez és Ed Markey szenátor, Ilhan Omar és Cori Bush is.

Biden csapatához egyébként csatlakoztak klímaszakértők is, megválasztott elnök pedig ígéretet tett arra, hogy zöld fordulatot hoz majd elnöksége, de a klímavédők biztosra akarnak menni abban, hogy ezek nem csak lózungok voltak az elnök részéről.

A demokrata jelölt kampányában azt ígérte, hogy 2035-re karbonsemlegessé teszi az USA az áramtermelését, vagyis addig bezáratná az összes szén- és gázerőművet. 2050-re pedig az a zéró kibocsájtást érné el az élet minden területén, ahogy az EU is tervezi, továbbá támogatni kívánja az átállást a megújulókra az ipar és a közlekedés esetében is, amire  2024 végéig 2 billió dollárt költene.