WWF: Katasztrofális következményei lehetnek az új vízgazdálkodási törvényjavaslatnak

aszály
MTI/Czeglédi Zsolt

A WWF szerint

látszólag a gazdákat segíti, valójában azonban hosszú távon súlyosbíthatja a mezőgazdasági termelés vízhiányát a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását célzó, 2020 novemberében beadott javaslat. 

Azt írják, hogy a törvényjavaslat eltörölné a mezőgazdaságban öntözési céllal használt talajvízkutak létesítésének és üzemeltetésének engedélyezését azokon a területeken, ahol az öntözés felszíni vízből nem megoldható.

A WWF Magyarország szerint vissza kell vonni a törvényjavaslatot, helyette a fenntartható vízgazdálkodást ösztönző szabályozási és agrártámogatási koncepció kialakítására lenne szükség.

Jelenleg vízjogi engedélyhez kötik a mezőgazdasági öntözési célú kutak létesítését, de a javaslat bizonyos feltételek mellett eltörölné ezt az eljárást és csak bejelentési kötelezettséget írna elő, az indoklás szerint ezzel csökkennének a gazdákra háruló adminisztrációs terhek.

Bár az engedélyezési folyamat költséges és bonyolult, azonban nem öncélú. Az engedélykérelemben kell megadni többek között a kút tervezett műszaki paramétereit, a használat során keletkező szennyvíz kezelésének módját, továbbá a vízkészletekre és a környezetre gyakorolt egyéb hatásokat is be kell mutatni. A hatóság ezeket a tényezőket vizsgálja és akkor tagadja meg az engedélyt, ha a kút létesítése veszélyezteti a vízkészleteket vagy más módon rontja a környezet állapotát. Ez biztosítja az egészséges és biztonságos környezet megóvását

– mondta Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője.

A WWF szerint egy rossz helyen létesített, műszakilag rosszul kivitelezett kút potenciális szennyezőforrás, mert ezen keresztül növényvédőszerek vagy műtrágya és szerves trágya szennyezheti a felszín alatti vízkészletet, melyek a társadalom stratégiai készletének tekinthetők.

A szervezet elismeri, hogy a gazdálkodók részéről jogos a víz iránti fokozódó igény az egyre súlyosabb vízhiány és az aszálykárok növekedése miatt, az aszályos időszakok gyakoribbá válása és a csapadékeloszlás kiszámíthatatlansága óriási kockázatot jelent a mezőgazdaság számára. Vízpótlásra tehát szükség van, de

nem mindegy, hogy a vizet honnan és miből pótoljuk. A szóban forgó törvényjavaslat a vízkészletek túlhasználatát vagy éppen pazarlását tenné lehetővé olyan aszályos időszakokban, amikor ezekkel takarékosan kellene bánni.

Felhívják a figyelmet, hogy a víz egyre szűkösebb erőforrás, össztársadalmi szempontból minden olyan döntés hátrányos, amely pazarlásra ad lehetőséget, ezért a jogszabályokkal és agrártámogatásokkal a víz megtartására kellene ösztönözni a gazdákat, támogatni őket a takarékos és fenntartható gazdálkodásban a lehulló csapadékkal és a földeken megjelenő belvízzel. 

Az öntözés jelentős beruházásigényű tevékenység, amit inkább a tehetős gazdák engedhetnek meg maguknak. A csökkenő talajvízszint tovább száríthatja az öntözni nem képes gazdák földjeit, akiknek így csökken a termésmennyiségük és még inkább versenyhátrányba kerülhetnek

– tette hozzá Kajner Péter, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője.

A WWF a törvényjavaslat visszavonását kéri:

Jelenleg elképzelésünk sincs arról, hogy az intézkedés hány gazdálkodót érintene, milyen és mekkora terhelést róna a vízkészletekre. Hatásvizsgálatot kellett volna készíteni a törvényjavaslathoz annak érdekében, hogy elővigyázatos módon történjen a felszín alatti vizeink használata, valamint biztosítható legyen a vízhez való egyenlő és méltányos hozzáférés. Hiszen Alaptörvényben vállalt kötelességünk természeti értékeink ápolása és megóvása, illetve a jövő generációk életfeltételeinek védelme erőforrásaink gondos használatával. A WWF Magyarország részéről ezért kérjük, hogy vonják vissza a törvényjavaslatot, és helyette egy társadalmi szereplőkkel érdemben egyeztetett mezőgazdasági vízgazdálkodási koncepció kidolgozását javasoljuk

– fejtette ki Dedák Dalma.