Robotszondát indított Kína kőzetminták vételezésére a Holdra helyi idő szerint kedd hajnalban.
Az ősi kínai holdistennő nyomán Csang'o-5 nevet viselő űreszközt a Hosszú Menetelés-5 hordozórakéta segítségével lőtték fel a dél-kínai Hajnan-szigeten található Vencsang felbocsátóközpontból.
Pej Csao-jü, a küldetés szóvivője szerint az űrszonda mintegy nyolc nap múlva Hold körüli pályára állva két járművet fog a felszínre bocsátani: egy le- és egy felszállóegységet. Ezek nagyjából két napot fognak a felszínen tölteni, az egész küldetés pedig mintegy 23 napig tart majd.
Ha minden a tervek szerint alakul, a szonda leszállóegysége lyukat fog fúrni a felszínbe, és robotkarjával kőzet- és talajmintákat gyűjt. Ezeket a felszállóegység veszi át, majd dokkol a Hold körüli pályán keringő visszatérő modullal, amely az elképzelések szerint Kína Belső-Mongólia Autonóm Területén ér földet.
"A legnagyobb kihívásokat... a Hold felszínén végzett mintavételezés, az ottani felszállás, a Hold körüli pályán a találkozó és a dokkolás, illetve a nagy sebességű visszatérés a Föld légkörébe jelentik"
- hangsúlyozta Pej, aki egyben a Holdkutató és Űrmérnöki Központ vezetője a kínai űrkutatási hivatalnál.
Ez az első alkalom az 1970-es évek óta, hogy egy ország kőzetmintákat próbál gyűjteni a Holdról.
Interjúnk Kiss László csillagásszal, fizikussal, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatójával:
Pesszimista univerzumkép lenne, ha csak a Földön alakult volna ki élet
Az igazi nagy kérdés, amiről az egész szól, hogy milyen valószínűséggel alakul ki az élet magától. Erről még semmit nem tudunk. Jelenleg a Föld az egyetlen olyan ismert hely az univerzumban, ahol van élet.