Egy éven belül már másodjára nyúlt bele a hazai utánpótlás-fejlesztésbe a kormányzat. A jövőben ösztöndíjrendszer mellett azt is megszabják, hogy mikor mehet külföldre egy tehetséges labdarúgó. Beköszöntött a tervutasítás a hazai futballban?
2019 decemberében döntött a kormányzat arról, hogy létrehozza a kiemelt akadémiák rendszerét. Ez az elméletben azt jelentette, hogy kézilabdában 6, a kosárlabdában 4, míg a labdarúgásban 10 akadémia vált kiemeltté.
A kormány a sportakadémia rendszer keretein belül úgy döntött, hogy "felemel" 10 labdarúgó-akadémiát és kiemelt támogatással segíti az ott zajló munkát. Ezek között szerepelt:
- Diósgyőr Futball Kft.,
- DLA Utánpótlás Nevelő Kft., (Debrecen)
- ETO Futball Kft., (Győr)
- A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány,
- FTC Labdarúgó Zrt.,
- Honvéd Futball Club Kft.,
- Illés Sport Alapítvány, (Szombathely)
- MTK Budapest Labdarúgó Zrt.,
- Várda Sport Egyesület, (Kisvárda)
- Vasas Akadémia Kft.
A kiemelést akkoriban rengeteg kritika érte, hiszen olyan fontosabb utánpótlás-nevelő műhelyek maradtak ki, mint Újpest, Nyíregyháza, Kaposvár vagy Pécs. Miközben bekerült az a Kisvárda, amelyet az egykori fejlesztési miniszter, Seszták Miklós révén, eddig is kiemelt figyelemnek örvendett.
Azonban jelentős változás egyelőre nem történt a hazai labdarúgásban. Immáron 10 éve támogatja kiemelten a hazai labdarúgást a kormányzat, de egyelőre igen kevés magyar fiatal fordul meg az első osztályban. Tény, hogy ebben az évben a Ferencváros Bajnokok-Ligája csoportköre, vagy a magyar válogatott EB-re való kijutása is nagyszerű eredmény. Ám, ezek az eredmények még a szakma szerint sem azért valósultak meg, mert a magyar utánpótlás-fejlesztés egymás után ontaná a tehetségeket.
A magyar válogatott és a Ferencváros sem ért volna el sikereket, ha nem egy olasz (Marco Rossi) vagy egy ukrán szakember (Szerhij Rebrov) ül a kispadján. A válogatott legígéretesebb játékosa (Szoboszlai Dominik) pedig akadémia helyett nem megy ki 16 évesen a Salzburg együtteséhez tanulni. A Ferencváros jelenlegi keretében ráadásul 18 darab légiós futballozik, a kezdőcsapatban pedig átlagosan 3-4 magyar játékos található csak.
Nos, ez nem is azt jelenti, hogy ennyiben hagyná a kormányzat, ugyanis újabb rendeletekkel kívánják szabályozni a kiemelt akadémiák "versenyképességét." Az októberi rendeletek három kiemelt területtel foglalkoztak:
- a sportakadémiák tanulmányi ösztöndíjrendszerével,
- egy új módszertani központtal, illetve
- az átigazolási követelményrendszerrel.
Az ösztöndíjrendszer bevezetésével akár havi 50 ezer forintot is kaphat az a tehetséges sportpalánta, aki részt vesz a 15-19 éves korosztályok számára szervezett versenyeken, és legalább 4,00-s tanulmányi átlaggal rendelkezik. Nemenként és korosztályonként 5 fiatal kaphat ösztöndíjat minden sportakadémián. A sportoló részére nyújtott ösztöndíj legfeljebb egy adott tanévre ítélhető meg, amely minden tanévet követően újra elbírálható, azzal, hogy ugyanazon sportolónak ismételten is megítélhető akár az ösztöndíj.
Szintén változás, hogy sportakadémiai módszertani központ jelölhető ki a labdarúgás, a kézilabda és a kosárlabda sportágban az adott sportághoz kapcsolódó sportakadémiák tevékenységét segítő, azok eredményességének előmozdítása érdekében szolgáltatást nyújtó sporttudományi oktató- és kutatóközpontként. A rendelet szerint a módszertani központ működésének célja az, hogy a sportakadémiák részére nyújtott szolgáltatás eredményeként a sportakadémián a tehetséggondozás, a sportolói elitképzés és a nevelés a lehető legmagasabb sportszakmai színvonalon valósuljon meg.
De, ami talán a legérdekesebb az az, hogy szabályozták a kiemelt akadémiákon futballozó játékosok eligazolásának lehetőségét. Ugyanis, a jövőben csak abban az esetben lehet leigazolni egy másik akadémia diákját, ha a családja máshova költözik, s ezt írásban is igazolja, illetve mindkét érintett akadémia hozzájárul az átigazoláshoz. Külföldre csak akkor igazolhat az akadémista, ha felnőtt csapatban legalább 10 tétmeccsen pályára lépett, és minden meccsen legalább 70 percet (kosárlabda esetén 25, míg kézilabdánál 30 perc). Bár a kosárlabdát és a kézilabdát is érinti a korlátozás, de látható, ezt elsősorban a labdarúgás miatt hozták meg.
Adódhat a kérdés, miért az állam szabályozza, hogy hova igazolhat egy magyar fiatal? A tavalyi sportakadémiákról szóló kormányrendelet miatt az állam kiemelt 20 darab akadémiát (ebből tíz fociakadémiát), akiket elsősorban az illetékes minisztérium, az Emmi finanszíroz, így tűnhet akár logikus lépésnek az, hogy állami felügyelet alá kerül az akadémiák átigazolási politikája.
A valódi probléma inkább a külföldi átigazolások esetleges szabályozása. Ilyen esetben például a jövőben egy Szoboszlai Dominik szintű tehetség (igaz nem sok ilyen szaladgál mostanában - szerk.) nem tudna 16 évesen olyan helyre kerülni, ahol aztán érett futballistává tudna válni. De Gulácsi Péter és Szalai Ádám is igen nagy bajban lett volna. S bár mondhatnánk, hogy egy 16 esztendős tehetség idehaza is tudna fejlődni, azonban sajnos a legtöbb esetben szinte alig kapnak lehetőséget az első osztályban, így a legtöbbek számára a nyugati utánpótlás bajnokságok garantálják a legjobb lehetőséget.
Hosszú távon érdekes jelenség alakulhat ki, hiszen így a nem kiemelt akadémiák vonzóbbá válhatnak a tehetségesebb utánpótlás játékosok számára, ugyanis azokból az együttesekből megkötések nélkül tudnának külföldre vándorolni.
Adódik a kérdés, hogy ha a szabad munkaerőáramlást nem lehet akadályozni az Európai Unión belül, akkor mégis, hogyan szerez érvényt ennek a rendelkezésnek az állam? Várhatóan ezután is bármikor otthagyhat egy tehetséges sportoló egy kiemelt akadémiát egy nyugati ország kedvéért. Tehát, lehetséges, hogy a jövőben csak bizonyos pénzügyi szankciókkal tudná korlátozni (Kevesebb állami dotáció - szerk.) a tehetségek nyugatra való áramlását az állam. Ugyanakkor erről egyelőre semmit nem olvastunk a vonatkozó kormányrendeletben. Ezáltal egyelőre a szakma is csak vakargatja a fejét, hogy ez januártól mégis miként fog megvalósulni.