Az Állami Számvevőszék súlyos bírálatai után is kulturális intézményvezető lehet valaki Székesfehérváron?

Szabadművelődés háza
A Szabadművelődés Háza, ma már Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ
Drone Dragon/Youtube

Milyen következményei lehetnek annak, ha egy közpénzek felett őrködő vezető tevékenységét súlyosan bírálja az Állami Számvevőszék? Székesfehérváron úgy tűnik, talán ez sem lehet akadálya egy újabb kinevezésnek. Eközben a helyi művészek már meg is kapták az első pofont, csak azt nem tudják, miért.

Intézményvezetői pályázatot hirdettek a kormánypárti vezetésű Székesfehérváron a Székesfehérvári Közösségi És Kulturális Központ (korábbi nevén a Szabadművelődés Háza) élére, miután a korábbi vezetőt leváltották. Távozását követően, november eleje óta ideiglenesen, megbízott igazgatóként egy bizonyos Juhász Zsófia került a szervezet élére, akinek pozícióit most hivatalosan is megerősíthetik, már ha elfogadják a pályázatát.

Ez elviekben nem lenne nehéz feladat, mivel az Alfahír információi szerint a pozícióra csupán két ember jelentkezett: az ideiglenesen már kinevezett Juhász Zsófia, valamint egy másik személy, akinek meg nem erősített információink szerint elutasították a pályázatát, bár ezt az érintett nem tudta megerősíteni, és nem kívánt nyilatkozni sem az ügyben. Tehát egyelőre úgy néz ki, biztos befutó előtt állunk, és a híresztelések szerint az L. Simon László volt államtitkárral, fideszes képviselővel jó viszonyt ápoló Juhász előtt szabad lehet a pálya. Persze ehhez a távoli, és a közelebbi múltnak is lehet egy-két szava.

Gyermekek képzése helyett iroda és raktár?

Az Alfahír helyi forrásoktól úgy értesült, Juhász megjelenése után nem sokkal felforgatta az addigi rendszert, és bizonytalanná vált egyes társulatok jövője. Ezek között lehet a Szabad Színház és a Hang-Szín-Tér Művészeti Iskola iskolarendszerben működő utánpótlás-nevelése is. A színház vezetője, Nagy Judit lapunk megkeresésére megerősítette, hogy a megbízott igazgató a járvány miatt egyébként is terhelt időszakban többek között őket is felszólította, hogy az általuk használt helyiségekből fertőtlenítés címén távolítsák el a felszereléseiket, és ha nem teszik meg, akkor azokat másokkal fogja kipakoltatni.

Ugyanakkor – mutatott rá -  ezt több okból sem értik: az egyik, hogy az elzárt területeken nem lehet jelen a vírus, hiszen az ott lévő tárgyak hetek óta nem érintkeztek emberrel, másrészt egy kipakolás komoly emberi erőforrásokat igényelt volna, ami egy gócpont kialakulásával fenyegetett – ezért egyelőre minden a helyén maradt. Ugyanakkor az érintettek váratlan ultimátumként érzékelték, hogy el kell hagyniuk a más helyen nem pótolható telephelyüket és nem értik, miért nem előzte meg egyeztetés ezeket a döntéseket.

Később kiderült, az új vezető irodákat és irattárakat akar kialakítani a helyükön.

Hogyan lehetséges, hogy szélesebb körű egyeztetés nélkül, a közművelődés egyébként is szűkölő terei kárára irodaházat csinálunk egy olyan helyből, ami nem erre a célra van fenntartva? Én nem tartom valószínűnek, hogy az alapító önkormányzat célja az lett volna, hogy a művelődő, önszerveződő közösségeket házon kívül tudja egy iroda kedvéért

- mondta lapunknak Nagy Judit, hozzátéve: hosszú távú céljaik vannak és mindenkivel együtt tudnak dolgozni, minden projektjük az együttműködésről és partnerségről szól.

Viszont a színházi vezető szerint a közművelődés szereplői számára bizalomra adhat okot az önkormányzat nevében kiálló Cser-Palkovics András polgármester azon nyilatkozata, amelyet egy városi Facebook-csoportban írt pénteken: ebben egy kérdésre válaszolva elmondta, nem tud arról, hogy a fertőtlenítés után a helyiségekbe ne lehetne visszaköltözni.

Az érintettek ennek alapján nagyon bíznak abban, hogy az eddigi jelekkel ellentétben ez valóban így történhet.

Nagy Judit hozzátette, fontos lenne látnia a városi közösségeknek és a politikai szereplőknek is, hogy ami történik, az egy szakmai szarvashiba, nem pedig politikai kérdés, mert „épp az legalizálja mindig a kontraszelekciót, hogy politikai frontok mentén fogadnak el, vagy ignorálnak más típusú véleményeket” – ezzel nagy mértékben akadályozva a progresszív folyamatokat.

„Azaz felesleges alkotó energiák zilálódnak szét, ahogy mondani szokás: 'Az összes szén a kéménybe megy', azaz nem a hajtásra használódik a munka és a nyersanyag” - fogalmazott.

Súlyos megállapításokra jutott az Állami Számvevőszék

De az ügy másik érdekességéhez kicsit visszább kell mennünk az időben: a tíz intézményt magába foglaló fehérvári központ lehetséges jövőbeli igazgatója korábban a Fejér Megyei Művelődési Központ igazgatójaként is működött. Az itt eltöltött időre nem vetett jó fényt, hogy tavaly egy alapos vizsgálatot követően komoly kritikákat kapott az Állami Számvevőszéktől. Miután Juhász idén májusban lemondott a megyei művelődési központ vezetéséről, az nemrég, több mint fél évszázad működés után meg is szűnt.

De lássuk, mire jutott az állami ellenőrző szerv: az Állami Számvevőszék 2014 elejétől 2016 végéig terjedően végzett megfelelőségi ellenőrzést, ebben az időszakban végig Juhász Zsófia volt az igazgató.

A részletes vizsgálat szabálytalanságok sorát állapította meg, ilyen volt például, hogy a központ belső kontrollrendszerének kialakítása és működtetése

nem biztosította a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal történő átlátható, szabályszerű gazdálkodást,

illetve a beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségek szabályszerű teljesítését.

A Fejér Megyei Művelődési Központ belső kontrollrendszerének kialakítása és működtetése nem volt szabályszerű, emiatt nem volt biztosított az átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználás – olvasható a jelentésben.

Részlet az Állami Számvevőszék vizsgálati anyagából
Állami Számvevőszék

Ugyanebben szerepel, hogy az egykori vezető nem szabályozta az integrált kockázatkezelési rendszer eljárásrendjét, annak működtetése nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak. A kontrolltevékenység kialakítása és gyakorlása, valamint az információs és kommunikációs folyamatok kialakítása és működtetése sem volt szabályszerű, de még egy sor pontban állapítottak meg komoly hiányosságokat.

„A pénzügyi gazdálkodás nem volt szabályszerű. A kiadási előirányzatok felhasználása, valamint a bevételek beszedése során a pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlása nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, valamint a bevételek elszámolása nem volt szabályszerű. Az előirányzat maradvány megállapítása, a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartása nem volt szabályszerű”

– írta az ÁSZ.

A jelentést követően az Állami Számvevőszék tizenhét javaslatot tett a megyei művelődési központ főigazgatójának, de hét javaslatot még a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság is kapott, sőt egy javaslatot az emberi erőforrások miniszterének is tettek, ez a következő volt:

„Tegyen intézkedéseket a feltárt hiányosságok és szabálytalanságok tekintetében a felelősség tisztázása érdekében és szükség szerint intézkedjen a felelősség érvényesítéséről”

Ezek fényében joggal foglalkoztathatja a fehérváriakat, főleg a kulturális élet résztvevőit és támogatóit, hogy mi lesz a Közösségi És Kulturális Központ sorsa, avagy mennyire marad szabad a Szabadművelődés Háza. A félelmen és bizonytalanságon pedig nyilvánvalóan nem segít az sem, ha már az első percekben konfliktusok éleződnek ki a városi kulturális élet és annak egyik leendő vezetője között.