Vlagyimir Putyin orosz elnök több törvényt is aláírt szerdán, amelyek nagyobb része a sajtóra vonatkozik, de olyan is akad köztük, ami szűkíti a kormányellenes tiltakozások kereteit is.
A 444.hu cikke szerint
A hivatalos indoklás szerint mindez Oroszország „internetes szuverenitását” szolgálja. A kritikusok azonban úgy vélik, sokkal inkább arról van szó, hogy Moszkva Peking példáját követve szabályozni akarja a közösségi médiát.
A Twitter jelenleg az „állam alá rendelt” jelzővel látja el az orosz sajtó azon részét, amit a Twitter szerint a Kreml befolyásol. Az orosz kormány szerint azonban ez diszkrimináció, és a Twitter elfogult Oroszországgal szemben. Az orosz kormánynak a Twitter mellett hasonló problémái vannak a YouTube és a Facebook szolgáltatásaival is, mivek ezek a felületek sem mindig kezelik teljes jogú sajtótermékekként azokat az újságokat, amiket a Kremlből "írnak".
Egy másik új törvény súlyos pénzbüntetést helyez kilátásba akkor, ha egy internetes oldal nem távolítja el felületéről az állam által betiltott tartalmakat. Korábban ilyen előfordult a YouTube-on és a Facebookon is.
Új törvény rendelkezik a biztonsági szolgálatoknál dolgozók személyes adatainak tiltott kiszivárogtatásáról is. Ez azért fontos, mert az oknyomozó újságírók ezeket az adatokat tudták eddig felhasználni a titkosszolgálati műveleteket feltáró munkájuk során. Emlékezetes, legutóbb például az ellenzéki Alekszej Navalnij megmérgezésének körülményeit feltáró nyomozásuk kapcsán.
Szintén az új törvények egyike két évig terjedő szabadságvesztést ír elő az online rágalmazás esetén. Egy másik tiltja, hogy „külföldi ügynökök” tiltakozó demonstrációkat támogassanak anyagilag, emellett lehetővé teszi a tiltakozások betiltását rendkívüli helyzet esetén. A hatóságok továbbá erősebb felhatalmazást kapnak arra, hogy valakit külföldi ügynöknek nyilvánítsanak, és öt év börtönnel fenyegeti őket, amennyiben nem jelentik "korrekt módon" a tevékenységüket.