Az emberiség legnagyobb hibáinak megtestesülése: Godzilla vs. King Kong

king kong
Warner

Befutott az újabb órásszörnyes zúzda, a Godzilla vs. Kong első teljes kedvcsinálója, vagyis 2021-ben a filmtörténelem két legikonikusabb gigalénye, akik megreformálták a műfajt, sok rajongó örömére végre egymásnak feszülnek a nagyvásznon. De honnan is ered az óriásgyík és majom története, amik számtalan sorozatot, filmet, könyvet, videojátékot vagy akár képregényt megéltek, mit szimbolizálnak, amiért évtizedek múltán is megkerülhetetlen szereplői a moziknak és a popkultúrának?

A szörnyek királyának ötlete igaz történeten alapszik

Godzilla megalkotójának, Tanaka Tomojuki filmproducernek a radioaktív, túlméretezett hüllő történetéhez Daigo Fukuryu-Maru (Szerencsés Sárkány 5.) nevű halászhajó tragédiája szolgáltatta az alapot. 1954 március elsején a 23 főt számláló legénység a tengerre kihajózva eltévedt és a Bikini-szigetek közelébe sodródott, ahol az amerikaiak a Castle Bravo hidrogénbomba kísérleti robbantását hajtották végre. Bár a halászok szerencsével határos módon túlélték az incidenst, az őket ért sugárzás miatt hazatérésüket követően megbetegedtek, egyikük pedig fél év elteltével belehalt a súlyos tünetekbe. A történet szerint a halász utolsó szavai azok voltak, hogy

imádkozom azért, hogy én legyek az atombombák utolsó áldozata.

Ez is remekül mutatja, hogy a szigetország lakói, kilenc évvel Japán városait, Hirosimát és Nagaszakit ért atomcsapásokat követően rettegtek egy újabb nukleáris támadás bekövetkeztének gondolatától, ez azonban a filmkészítők számára kihagyhatatlan ziccernek tűnt. Főleg azt követően, hogy az 1933-as King Kong vagy az 1953-as Pánik New Yorkban amerikai szörnyes alkotások kitaposták az utat a műfaj előtt, így a Toho stúdió gyorsan neki is kezdett a munkálatoknak. Az akkor még csak G néven emlegetett projekt egy fiktív lényt helyezett a középpontba, amely a radioaktivitásnak köszönhetően szert tett képességeivel és az ez által véghezvitt mérhetetlen pusztításával metaforája volt az atombombától való félelemnek, amely közben a világ aktuális problémáira is reagált.

Jelenetkép az 1954-es Godzilla című filmből
Reel Steel

Honda Inoshiro rendező volt az, aki a felhőkarcoló méretű őshüllő nevét a  gorira (gorilla) és a kujira (bálna) szavak kereszteződéséből Gojirára keresztelte. Az ázsiai filmtörténet addigi legnagyobb büdzséjéből készülő film pengeélen táncolt, hiszen a szkript olyan témát helyezett az előtérbe, amelyről a Japánok nem szívesen folytattak diskurzust. Mindenesetre 1954-ben  bemutatták a Godzillát, akinek első áldozata, utalva az eredettörténetére egy halászhajó lett, háborúellenes szimbólumként pedig Tokió leamortizálásával a mozi világát is pillanatok alatt legyűrte. Bár a hatalmas sikert követően futószalagon gyártották a folytatásokat (Honda további hét filmet rendezett) egyik sem volt képes az eredeti sikerét megközelíteni, az elkövetkezendő évtizedekben lassacskán kikopott a történetből a háborúellenes hangvétel és már csak a szörnyek-szörnyek elleni zúzdája maradt, ami megteremtette a kaiju-eiga, vagyis a szörnyfilm műfaját. Godzilla filmtörténeti megkerülhetetlenségét mi sem mutatja jobban, hogy mindezek ellenére 2004-ig még 27 folytatása készült.

King Kong, a természet igába hajtásának megtestesülése

Míg Godzilla a két lábon járó nukleáris háborútól való félelem pikkelyekbe csomagolt testet öltése volt, addig King Kong gigászi nagyságát az a mai napig releváns kérdés adta, hogy vajon birtokba veheti-e az ember a természet erejét.

A méretesre cseperedett emberszabású története elválaszthatatlan a hidegvérű lényektől, vagyis nem először fog összecsapni velük a nagyvásznon. Sőt már a létezését is a sárkányoknak köszönheti.

A King Kong-franchise-t ugyanis Merian C. Cooper és Ernest B. Schoedsack valódi 19. századi expedíciói ihlették. A film fő megalkotója Cooper volt, aki imádta kamerával dokumentálni utazásait, melyekből aztán kitalált történeteket vágott össze. Bár az alkotásai bizonyos mértékig bírtak dokumentumértékkel, ezeket természeti drámáknak titulálták. Az óriásgorilla koncepciója akkor ötlött fel benne, amikor hallott barátja Holland Kelet-Indiák (a mai Indonézia) részét képező Komodo szigetén tett kalandozásairól. Burden célja az volt, hogy nyugati emberként ő legyen az első, aki befog egy komodói varánuszt, Cooper hallva a vadregényes tájról, a sárkányok hihetetlen méretéről és dinoszaurusz-külsejükről, azonnal tudta, hogy minden a kezében van ahhoz, hogy megcsinálja a szörnyfilmek úttörőjét.

Az 1933-as King Kong legendás jelenete, melyben az óriás gorilla az Empire State Building tetején hadakozik a repülőkkel
Britannica

A King Kong alapjai tehát itt lettek elültetve: adottak voltak a szörnyetegek, akiket be kell fogni, miközben az ember szerepe is a megfelelő helyre került a természet viszonyában. Cooperről úgy tartották, hogy a korszak tipikus természetvédők ideáljának megtestesülése volt, aki az állatok iránti érdeklődés kifejezésére vadászott, a zsákmányt pedig kitömte és múzeumba helyezte. Cooper nem hiába választotta a gorillát története főszereplőjévé, pontosan tudta, hogy mivel a nyugati ember csak a 20. század legelején látta először az ember szőrös ősét, nem sokat tudtak róluk, így azt saját elképzelései szerint formálhatta a nagyvásznon.

Persze a sárkányok is megkapták a nekik járó rivaldafényt és King Kong ellenségeiként vonulhattak fel. A film 1933-ban a nagyérdemű elé került, a modern ember természettel folytatott örök harca és annak kizsákmányolása az újítónak számító stop motion technikán keresztül azonnal meghódította a világot, ami a mai napig inspirálja a filmkészítőket, így az elmúlt 88 évben 12-szer is emlékeztetett minket a környezet és a társadalmunk közti igen törékeny egyensúlyára.

A harc, amit magunk teremtettünk és amibe belebukunk

A 2021-ben bemutatásra kerülő Godzilla vs. Kong tehát a filmvászonra álmodott legnagyobb összecsapása lehetne az emberiség két meghatározó és releváns társadalmi dilemmájának ütköztetésén keresztül, melyben az atomkorszaktól való félelmünk a természet szisztematikus, saját kapzsiságunk miatti elpusztításának összeeresztésével figyelmeztethetne bennünket: ennek a harcnak már most a vesztesei vagyunk, és mindezt csakis magunknak köszönhetjük. Persze az új hollywoodi produkció a trailer alapján semmi ehhez hasonló mélységet nem kíván felvonultatni a történetben, valószínűleg csak a szörny kontra szörny jól bejáratott agykikapcsolós gigabunyóját kapjuk majd tőle.