Nem jön a vakcina: kiakadtak Brüsszelben az AstraZenecára és Pfizerre

vakcina
Oltáshoz előkészített koronavírus elleni oltóanyag, a Pfizer-BioNTech vakcina az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet oltópontján Budapesten 2020. december 30-án.
MTI/Mónus Márton
„Komoly kérdéseink vannak és elvárjuk, hogy hétfőre megválaszolják őket”

- idézi a Politico brüsszeli forrását azzal kapcsolatban, hogy Sztella Kiriakídisz, az Európai Unió egészségügyi biztosa levélben követel magyarázatot az AstraZeneca gyógyszergyártó cégtől, amiért az késik az unió által foglalózott COVID-vakcinák szállításával.

A Mérce a brüsszeli portálra hivatkozva arról írt, hogy sajtóértesülések szerint az AstraZeneca 60 százalékkal csökkenti szállítmányait, március végéig az ígért 80 millió adag helyett csak 31 millió dózist kapna az EU. Az EU 300 millió dózisra elegendő készletet foglalt le, amiért több száz millió eurót fizetett ki, azonban pontosan nem lehet tudni, hogy a brit-svéd gyártó pontosan mire is költötte ezt az összeget. 

Jellemző az Unióra, hogy a gyógyszeripari cégekkel kötött szerződések titkosak. 

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a francia Europe 1 rádiónak adott interjújában vasárnap úgy fogalmazott, nehéz lesz tartani az Európai Bizottság célkitűzését, hogy nyár végére az uniós lakosságának 70 százaléka megkapja a koronavírus elleni oltást. Michel úgy számol, a mostani akadozások elsimulhatnak, ahogy egyre többféle vakcinát engedélyez az európai gyógyszerhatóság, és a gyártási kapacitások is növekszenek.

Erre szükség is lesz, ugyanis a számítások szerint a jelenlegi tempó mellett szeptemberre 70 százalék helyett, csak 15 százalékos átoltottság valósítható meg.

Az AstraZeneca mellett Pfizer is hetekkel későbbre tolta a következő szállítmányát, a belgiumi gyártókapacitásainak fejlesztési munkálataira hivatkozva. 

Mindenesetre, amíg a nyugati cégek nem tudják tartani a tempót, hazánk példájából egyértelmű, keletről fogják ránk rúgni az ajtót a gyógyszeripari vállalatok.