Az álmessiásoktól a QAnonig

Az álmessiásoktól a QAnonig

(Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is.)

„egy kutatás szerint a demokratákat 13%-ban érintik meg QAnon tanai, míg a republikánus szavazókat 24%-ban”

Ahhoz, hogy a QAnon furcsa amerikai jelenségét jól értsük, bőséges történelmi példák állnak a rendelkezésünkre annak ellenére, hogy ez egy nagyon is modern mozgalom, és a közösségi médiumok által uralt nyilvánosságban válhatott milliókat elérő hálózattá. Egy történelmi párhuzamot hozok fel, amely bizonyos vonásai miatt segít értelmezni a január 6-án végül a Capitoliumot is megostromló mozgalmat. Pár évszázadot pörgetek csak vissza a történelemben.

A XVII. századra a zsidóság pogromoktól tépázva, otthontalanul, mély hullámvölgybe érve utolsó szalmaszálként kapaszkodott a Messiást váró reményekbe. A misztikus judaizmus mindig gazdag hitvilággal és legendáriummal rendelkezett, de embert próbáló időkben különösen is sziporkáztak az alternatív reményképzetek és várakozások. Így fogalmazódott meg az a gondolat is, hogy 1648-ban végre megérkezik majd a Megváltó megszabadítani népét szenvedéseitől. Minden emberöltőben feltűnik egy-egy ilyen dátum, ahogy keresztények körében Krisztus második eljövetelének „tervezett” időpontja is, az 1648-as év valamiről mégis nevezetessé vált. Ezt a dátumvárakozást ugyanis megragadta egy fiatal rabbi, Sabbatai Zvi, aki álmessiásnak kiáltva ki magát mozgalmat indított. Híre Európa és a Közel-Kelet zsidó közösségeiben gyorsan terjedt, mozgalma pedig egy idő után a török hatóságoknak is szemet szúrt. A baljóslatú 1666-ik évben a szultán elfogatta, és választás elé állította, Iszlám hitre tér, vagy kivégzik. Sabbatai Zvi a széles utat választotta, megtagadta ősei hitét, mozgalmát és felesküdött a szultánra. Követői megtörve vették tudomásul döntését. Álmessiási lelepleződése pedig még nagyobb kétségbeesésbe sodorta a benne hívő jámbor zsidókat.

Nagyon hasonló ez az egész jelenség ahhoz, amit most Amerikában élhetnek át a QAnon furcsa mozgalmának hívei Biden békés beiktatásának hatására. Nem jött el ugyanis a várt leszámolás a pedofil-kannibál-sátánista mélyállammal, Trump szó nélkül repült ki a Fehér Házból. Az eddig egységes és terebélyesedő Q-hívők tábora most romlásnak indult, de a várakozások miatti csalódás kataklizmája koránt sem biztos, hogy a mozgalom végét hozta el. Épp ellenkezőleg, véli Krekó Péter összeesküvés-elmélet kutató, aki a HVG Fülke podcastjében azt hangsúlyozta, hogy az ilyen underground szerveződéseket feltüzelheti az, ha ellenzékbe kerülnek.

A QAnon nehezen behatárolható mozgalma 2017-ben indult egy titkosszolgálati szivárogtatást imitáló beazonosíthatatlan felhasználótól, aki egy teljesen szabad közösségi platformon, a 4Chanen összefüggéstelen szövegeket kezdett közzétenni. Valójában az is kérdéses, hogy a Q-ként emlegetett profil mögött hányan állnak. Születtek már teóriák arról, hogy az alak megalkotása a Fehér Házig ért, a Q-hívek viszont biztosak abban, hogy egy bennfentes személy áll a posztok mögött. Valójában bárki és bárkik lehetnek, és az inkább már egy ellen-összeesküvés-elmélet, hogy a Trump stáb tudatos politikai játszmája állna a hátterében. Tény azonban az, hogy a volt amerikai elnök sokszor rájátszott Q sejtelmes posztjaira, és a mozgalmat sem ítélte el, pedig a tanok nagyon súlyosak.

A 2017-es indulás óta, a már amúgy is gazdag amerikai összeesküvés-elmélet hiedelemvilág kiterjedt összeesküvés-elmélet hálózattá nőtte ki magát, amelyben ősi és modern elemek keverednek. Az eredeti állítás szerint létezik egy „mély állam” vagy „árnyék állam”, a deep state, amely egy háttérhatalmi összeesküvésként a legaljasabb gaztettben mesterkedik. Trump ellen szervezkednek „természetesen”, de a végső cél messze nem politikai. A QAnon hívek szerint létezik egy sátánista-pedofil szekta, amely gyermekeket ront meg, a megbecstelenített gyermekek mellékveséjét pedig a tagok a saját fiatalításukra használják fel. Ez a szekta demokrata politikusoktól kezdve a jolly joker Soros Györgyön keresztül hollywoodi színészeken át a dalai lámáig is elér.

Ezt az elméletet leírni is nehéz, elveszek a szavak között, akkora képtelenség, és a gonoszságnak egy olyan foka, amely horrorfilmekhez is sok volna. Az amerikai állampolgárok hatodát azonban orientálják a mozgalom állításai. Igaz, a pedofil szektáról szóló legmeredekebb állításokat ennél jóval kevesebben fogadják el. A két nagy párt szimpatizánsaira lebontva egy kutatás szerint a demokratákat 13%-ban érintik meg QAnon tanai, míg a republikánus szavazókat 24%-ban. Ez ijesztő arány. Különösen, ha hozzávesszük azt, hogy fiatalok körében kimutathatóan népszerűbbek ezek az elméletek. Erre a 10 és fél magyarországnyi, tehát 66 millió embernyi követőtáborra a QAnon úgy tett szert, hogy a lakosság mindössze 40%-a hallott róla.

Bár cikkem elején a QAnont egy zsidó álmessiás mozgalmával hasonlítottam össze, annak semmi köze nincs sem a zsidósághoz, sem a zsidó valláshoz. Sőt, ezen összeesküvés-elméletek magjában éppen az az ősi vérvád hiedelem is megtalálható, amellyel a zsidóságot is kegyetlenül üldözték egészen a 19. századig. Rokon a két mozgalom viszont abban, hogy a népben meglévő szorongás, reménytelenség és tudatlanság szolgál hozzá táptalajul. Mindkét esetben felsejlik továbbá egy (vagy több?) cinikus szereplő, aki kihasználja ezt a társadalmi elbizonytalanodást.

A QAnon terjedéséhez olaj volt a tűzre a koronavírus, amely amúgy is növelte az instabilitást és a szorongást világszerte, Amerikát pedig kiemelten sújtotta a járvány. Félő, hogy Trump leköszöntével korántsem ér véget a mozgalom története. Lehet, hogy Q posztjai eltűnnek az éterből, a társadalomban meglévő feszültségek és aggodalom azonban jelen marad, a jelenség veszélyessége pedig nem szűnik meg az Atlanti-óceán partjainál. A QAnon követőkre lelt már Európában is, az összeesküvés-elméletek pedig hazánkban is népszerűek. Ráadásul Amerikához hasonlóan Magyarország is rendkívüli abban, hogy ezen összeesküvés-elméletek hatalmilag megtámogatottak. Sőt, hazánk bizonyos szempontból úttörőnek is minősül. A QAnon jelenségét egy 2011-ben megalkotott fogalommal, a konspiritualitással írják le a konspiráció és a spiritualitás fogalmának ötvözésével. Az általában közéleti témájú összeesküvés-elméletek és az ezoterikus tanokat is felölelő spiritualitás hazánkban a QAnon megszületését megelőzően összeért, annak idején Krekó Péter még hungarikumként beszélt róla. Álmessiásunk is van sajnos hozzá, akit katolikusok sokasága a pápánál is jobban tisztel.

A Capitolium ostromában résztvevő sámán első ránézésre hiába tűnik mulatságosnak, és valahol egzotikusnak, valójában az Amerikában QAnonként alakot öltött jelenséggel nekünk is dolgunk van. A gúny és nevetségessé tétel pedig nem az egyetlen, és sokszor nem is a legjobb eszköz arra, hogy annak terjedését megállítsuk vagy visszájára fordítsuk. Az összeesküvés-elméletekre kevésbé fogékony polgárokon tehát a felelősség, amely felelősség alól nem bújhatunk ki. Meg kell tennünk mindent azért, hogy a magyar társadalomban jelenlévő drámai bizalmatlanság és aggasztó megosztottság ne öltsön akár még a QAnonnál is ijesztőbb alakot.