Mészáros elkezdte beépíteni a beépíthetetlent – magyarok és osztrákok is tiltakoznak a Fertő tavi beruházás ellen

Mészáros elkezdte beépíteni a beépíthetetlent – magyarok és osztrákok is tiltakoznak a Fertő tavi beruházás ellen

Aki a Fertő tó partjára készült volna mostanában, ne tegye, azt megközelíteni ugyanis már nem lehet. Másfél kilométerre a tótól egyébként meg lehet állni, egy „Építkezési terület” feliratú tábla és pár biztonsági őr társaságában.

De miért is van mindez így? Történetünket kezdjük 2018-ban, amikor is Fertőrákosra a magyar állam egy 23-30 milliárd forintos beruházást álmodott meg: az elképzelés alapján egy négy csillagos, több mint 100 szobás szállodát, sportközpontot, ökocentrumot, új strandot, 800 férőhelyes parkolót, teniszpályát, yacht kikötőt. Szóval mindent, mi szem-szájnak ingere. A beruházást a 2017-ben létrehozott, állami tulajdonú Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. menedzseli, melynek az a Kárpáti Béla a vezetője, aki amúgy a soproni KDNP alelnöke is. A beruházás végrehajtója (természetesen) Mészáros Lőrinc. Mára pedig megkezdődtek az építkezések is.

Pénteken Brenner Koloman, a Jobbik országgyűlési képviselője Fertőrákoson tartott sajtótájékoztatóján elmondta:

Annak a megalomán építkezésnek a kellős közepén állunk, amelynek kapcsán 2018 novemberében tartottuk az első fórumot, ahol az összes érintettel – helyi polgárok, csónaktulajdonosok, a nádfedeles cölöpház-tulajdonosok és a yacht szövetség képviselői – arról beszélgettünk, nagy szükség van a fertőrákosi strand felújítására, de semmiképp sem úgy, ahogyan a fideszes elvtársak elképzelik és végrehajtják. Azaz, egy több mint 100 fős nagy szállodával, 150 yacht kikötővel, és egy olyan, betonba öntött területtel, amelyről ráadásul le akarják bontani az ide illő cölöpházakat is. Felháborító, hogy mindez az UNESCO világörökségi részével megtörténhet

– vélekedik a jobbikos képviselő.

A szervezet szakértőit értesítették az építkezéssel kapcsolatban, illetve Gyöngyösi Mártonnal, a Jobbik európai parlamenti képviselőjével Brenner Koloman levelet is írt az Európai Bizottságnak kifejezve tiltakozásukat a beruházás ellen.

Brenner elmondta továbbá,

konkrét és kész terveik is vannak arra vonatkozóan, hogyan lehetne nem csak a fertőrákosi, hanem a balfi és a többi régióban lévő települést is bekötni a Fertő tóhoz,

hiszen – mint fogalmaz – a tó közös értékünk az osztrák oldallal. Pénteken a Fertő tó barátai egyesület és annak osztrák megfelelőjének képviselői együtt tiltakoztak.

Ez nem az itteni beruházás ellen irányul, ahogyan azt a fidesz propagandája ránk akarja sütni. Mi minden megalomán beruházás ellen tiltakozunk, ami az itteni emberek tradícióit, illetve természetes és kulturális környezetét gyakorlatilag meg akarja semmisíteni

– hangsúlyozta Brenner.  

Cölöpházak és nádtető helyett beton

Reischl Gábor, a Fertő-Hanság Nemzeti Park munkatársa volt 28 évig, 8 esztendőn át pedig annak vezetője. Megkérdeztük, ő hogyan vélekedik mindezzel kapcsolatban.

Édesapám az 50-es évek végén, a vitorlás sport kezdetén már itt volt, ő szerettette meg velem a Fertőt. Gyerekkorom óta itt élek: itt tanultam meg úszni, vitorlázni, de itt ültem át a mentőhajóba is, s rendeztem gyerekeknek vitorlás versenyeket. Mindezeken túl az is megadatott, hogy 28 éven át a Nemzeti Parknál dolgozhattam, mely életem egyik legszebb része volt. Nekem ez a környék így szép, ahogy eddig volt. Ide a cölöpházak valók, az organikus építészet. Máig hallom a már nem létező ház nyikorgását, érzem az illatát

– mesélte, szemében azzal a csillogással és azzal az igazi, mélyről jövő szeretettel, melyet talán csak érthet és érezhet igazán, aki szintén ezer meg ezer szállal kötődik a Fertőhöz és környékéhez.

A szakember mindezeken túl felhívta a figyelmet arra is, a beton egy tartós építőanyag. Gondoljunk csak bele: Rómában évezredek óta ott áll a Colosseum – aminek jelentős részét betonból építették –, melyhez Vespasianus idejében láttak hozzá. De ha valaki tudni akarja, mi is történik egy természeti környezettel akkor, ha abba betont viszünk be, érdemes ellátogatnia a Duna-deltába, és szemügyre vennie a Karaormáni erdő területét: Ceaușescu idejéből hatalmas betontorzókat láthat.

Nem szeretném, ha a Fertő tóval is ugyanez lenne. Ide a nádtető való, a fa. A nád és a fa él, a beton és az üveg halott

– mondta Reischl hozzátéve, amikor a betonépületeket tervezték, próbált javaslatokat tenni arra vonatkozóan, talán azok helyett valamilyen fából készült épületeket kellene csinálni. Minderre azonban az a válasz érkezett: majd a zsaluzat falenyomata rajta marad a betonon, az pedig úgy hat, mintha természetes lenne.

A négycsillagos szálloda közönségének pedig – némi Rejtő Jenőtől kölcsönzött iróniával élve – a Fertő a nemzeti önkéntes szúnyogetetők egyletének helyszíne lesz.

Az embereket megeszik a szúnyogok. Végezzünk egy rövid számítást! A Fertő tó magyar oldali nádasa – koronavírus idején az osztrák szúnyogok talán nem jöhetnek át a magyar területre – körülbelül 6300 hektárnyi területet foglal magába. Ha minden négyzetcentiméteren csak egy szúnyog kel tehát ki, az 630 milliárd szúnyogot jelent. Aki itt nőtt fel, itt él, tudja: alkonyatkor az ember nem nyitja ki a száját, mert az telemegy szúnyoggal. Mindig azt mondják, visszaadják a Fertő tavat a soproniaknak. Szerintem meg pont most veszik el tőlük

– zárta szavait a Nemzeti Park egykori igazgatója.

S mit lehet elmondani a Fertő tó mai állapotáról, és mit az aggódó emberek véleményéről határon innen és túl? Szalay Adrienn, a Fertő tó barátai mozgalom egyik tagja ismertette, a tó jelenleg kiszáradási szakaszban van, így eleve nem alkalmas egy ilyesfajta beruházásra.

Alapvető probléma, hogy mindenki minél közelebb akar a tóhoz kerülni, ezáltal pedig az elveszti természetes jellegét. Ugyanezekkel a problémákkal küzdenek az osztrákok is, azonban a magyar oldalon egy olyan mértékű fejlesztést próbáltak kidolgozni, ami nem alkalmas sem a tó földrajzi viszonyaihoz, sem pedig a környék gazdasági érdekeihez. A 2014 körüli integrált településfejlesztési terv nem csak a fertőrákosi strandot, hanem az egész Fertő partját egységesen fejlesztette volna közel 1,7 milliárd forint értékben. A mostani körülbelül 25-30 körül jár, de mire befejezik, lesz 50 is

– véli Szalay hozzátéve, azt is jó lenne tudni, ki fogja az itteni fejlesztéseket majd később finanszírozni, hiszen azok ugyan felépülnek állami pénzből, s ha működnek később, ha nem, minden bizonnyal az adófizetők fizetik majd ki.

Megkérdeztünk egy helyi lakost is, mindezeken túl hogyan hatnak a hétköznapjaikra a megkezdett munkálatok, s olybá tűnik, a gigaberuházás megbízói talán bele sem gondoltak abba, milyen károkat okoznak a „kis embereknek”. Egy fertőrákosi gazdálkodó portálunknak elmondta, 41 éve él a településen, 15 éve vágtak bele kis családi gazdaságukba.

A nemrégiben elkezdődött építkezések miatt azonban a környék úthálózata egyre rosszabb állapotba került. Az itt lakók ugyan arra kérték a beruházókat, javítsák ki az okozott károkat, ők azonban erre ez idáig nem voltak hajlandóak.

A kamionok minden nap jönnek-mennek, melynek következtében a kerítésoszlopok 15-20 centit süllyedtek, az állatok takarmányozására kialakított tárolóban pedig a gabona bent ázik, hiszen a falak is megrepedtek.

Itt tart hát most a két évvel ezelőtt megálmodott beruházás, melyet megközelíteni sem lehet, akárcsak a tavat. Csupán egy távoli daru árulkodik arról: Mészáros Lőrinc elkezdte beépíteni a beépíthetetlent. Is.

Tekintse meg az N1TV videós beszámolóját is:

{"preview_thumbnail":"/sites/default/files/styles/video_embed_wysiwyg_preview/public/video_thumbnails/TZpwNWVoIsg.jpg?itok=mnExcESS","video_url":"https://www.youtube.com/watch?v=TZpwNWVoIsg&feature=youtu.be&ab_channel=nemzeti1tv","settings":{"responsive":1,"width":"854","height":"480","autoplay":0},"settings_summary":["Beágyazott videó (Alkalmazkodó)."]}