Orbán: ti hol küzdöttetek a jogállamiságért? Én Budapest utcáin harcoltam

Orbán Viktor
Orbán Viktor a kormánypárti Magyar Nemzettel, 2019. február 6-án
Orbán Viktor / Facebook

Az Európai Unió szuverén nemzetekből áll - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök egy interjúban, amely a Stern című német hírmagazin csütörtöki számában jelent meg.

Magyarországon úgy mondjuk, hogy csak akkor lehetsz jó európai, ha jó magyar vagy

 - válaszolta a kormányfő arra a kérdésre, mit jelent számára jó európainak lenni.

Kifejtette, hogy a magyar felfogás szerint Európa szuverén nemzetekből áll össze, egyes tagországok viszont az európai intézmények megerősítésre törekednek és egyre több hatáskört adnának át Brüsszelnek.

A magyarok ezt a "centralizmust" a történelmi tapasztalataikból adódóan aggodalommal szemlélik - mondta.

A magyar történelem vezérfonala a birodalmak elleni küzdelem, és "nem akarjuk már megint feladni a Közép- és Kelet-Európa számára 31 éve kivívott szuverenitásunkat és a jogállamiságot" - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország miért nem lép ki az EU-ból a brit példát követve, elmondta, hogy "jobb nekünk az unióban", a Brexit pedig "nagy hiba volt, meg kellett volna akadályozni".

Kifejtette, hogy elsősorban a kulturálisan különböző, szuverén nemzetek évszázados európai hagyományának megőrzését várja az EU-tól.

"Olyan kulturális kontextust akarunk, amelyben jól érezzük magunkat" - mondta.

Magyarország a korszerű tudás és technológia megszerzésének lehetőségét is várja az EU-tól, valamint geopolitikai stabilitást és biztonságot.

"Fontos nekünk, hogy egy szövetséghez tartozzunk, amely biztonságot nyújt" - mondta a miniszterelnök.

A miniszterelnöki évértékelő „online nem elég hatásos", így lehet, hogy nem is lesz

A Népszava információi szerint a kormányfő stábja még mérlegeli, hogy a jelenlegi körülmények között érdemes-e megtartani a szokásos, évértékelő miniszterelnöki beszédet. Hogy végül szól-e ilyen formában Orbán Viktor hozzánk, várhatóan pénteken dől el. Az évértékelőt egyébként hagyományosan a parlament tavaszi ülésszaka előtt tartják, idén ez február 15-re esik.

Kiemelte, hogy az EU-ról szóló Lisszaboni Szerződés második cikkelyében rögzített alapértékeket Magyarország természetesen teljes mértékben elfogadja.

Ezeket az értékeket a magyar alaptörvény is tartalmazza - mutatott rá. Hozzátette: Magyarországon elképzelhetetlen, hogy fegyveres védelemre szorul egy zsidó intézmény.

Budapesten él Európa egyik legnagyobb zsidó közössége, és "társadalmi feladat gondoskodni arról, hogy a zsidó élet teljesen szabadon kibontakozhasson" - mondta Orbán Viktor.

Kiemelte: a Magyarországot ma kormányzó erők az "antikommunista jogállami mozgalomból" érkeztek.

Jogállamiságunkban kételkedő nyugati partnereinknek mindig azt mondom, hogy kedves barátaim, ti hol küzdöttetek a jogállamiságért? Én Budapest utcáin harcoltam

- mondta Orbán Viktor.

"Már a helyzetet is abszurdnak tartom, hogy kérdéseket szegeznek nekem a jogállamiságról", és "méltatlannak, mindenekelőtt azért, mert a bizonyítatlan vádakat soha nem kapcsolták világos, objektív kritériumokhoz" - mondta.

A sajtó helyzetéről a többi között elmondta:

objektív elemzések azt mutatják, hogy a kormánnyal szemben nagyon kritikus médiumok piaci részesedése jóval 50 százalék felett van.

Hozzátette, hogy a kormány "nem szól bele" médiaügyekbe.

Családpolitikai kérdésekkel kapcsolatban egyebek mellett kifejtette, hogy az alaptörvény szerint a család nő és férfi köteléke, és ez nem jelent intoleranciát.

Azzal kapcsolatban, hogy egy mesekönyv körüli vitában kijelentette, hogy "hagyják békén a gyerekeinket", elmondta, hogy a kötet "szexuális propagandát" tartalmazó meséket tartalmaz, amelyek célja a gyermekek személyiségének befolyásolása.

"Magyarországon valóban van egy határ, és az emberek nagyon nagy része egyet is ért azzal, amit mondtam. Türelmesek vagyunk, de biztosítani kell, hogy a gyermekek nyugalomban fejlődhessenek" - emelte ki Orbán Viktor.

EP-képviselő: Orbánt nem lehet szavakkal meggyőzni

"Láttam, hogyan változtatta Orbán az elmúlt 10 évben Magyarországot kleptokratikus állammá" - állítja Daniel Freund, a Zöldek (Európai Szabad Szövetség) képviselőcsoportjának európai parlamenti képviselője, aki beszélt a magyarországi korrupció, a demokrácia és a jogállamiság kérdéséről, valamint a CDU vezetőjéről és a következő évek Európai Unió előtt álló kihívásairól - írja a Central European Affairs. 

Az alkotással szembeni "heves tiltakozás nagyon is indokolt", ugyanakkor nem helyes "a fasizmus vagy a kommunizmus világába" visszavezető jelképek használata - mondta azzal kapcsolatban, hogy a Mi Hazánk Mozgalom nevű párt egyik vezetője nyilvánosan megsemmisítette a mű egy példányát.

Az iszlámhoz fűződő viszonyról elmondta: a magyarok nem szeretnék, hogy muszlim vallású emberek nagy számban megjelenjenek országukban és "kulturális változást" okozzanak életükben. A Magyarországon tartózkodó muszlimokat "mi magunk engedtük be", és ők "elfogadták, hogy egy keresztény-zsidó országban élnek, és betartják törvényeinket".

Ez az alapállás nem csak a muszlimokra vonatkozik. Így például "kitűnő viszonyban vagyunk a kínaiakkal, de nem szeretnénk, hogy holnap bejöjjön ötmillió kínai" - fogalmazott a kormányfő.

A menedékkérők elhelyezése körüli EU-s jogi vitákkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy "alapvetően ellenezzük az illegális bevándorlást", ugyanakkor a menedékkérők "rendes ellátást" kaptak, kifogás csak azzal szemben volt, hogy nem mozoghattak szabadon a befogadóközpontokon kívül.

Ezért állították fel a Szerbia vagy Horvátország felé nyitott tranzitzónákat, de "az unió sajnos ezt sem fogadta el". Így bezárták a tranzitzónákat, de az Európai Bizottság azt a megoldást sem fogadta el, hogy a biztonságos harmadik országokban működő magyar külképviseleteken kell benyújtani a menedékjogi kérelmeket. Ezért most egy újabb bírósági döntésre kell várni ebben a "macska-egér játékban" - fejtette ki Orbán Viktor.

Kiemelte, hogy ellenez minden politikát, amely azt az érzést kelti a segítségre szorulókban, hogy a megoldás a bevándorlás Európába, hiszen így mindenki nekivágna az életveszélyes és megpróbáltatásokkal teli útnak.

Mint mondta, Magyarország betartja azt a nemzetközi szerződésekben lefektetett szabályt, amely előírja, hogy az otthonukból alapos okból menekülő embereket megilleti a befogadás joga egy biztonságos országban. Azonban nincs olyan nemzetközi jog, miszerint ki lehet választani ezt az országot.

Kiemelte, hogy az EU felfogása a menekültek befogadásáról jóval túlterjeszkedik a menekültek helyzetéről szóló nemzetközi egyezményben lefektetett jogoknál.

Sajnos, ez a felfogás lett "a politikai mérce, és azonnal fekete báránnyá lesz, aki nem osztja ezt a politikát" - mondta.

A többi között hozzátette, hogy a következő húsz évben a migráció lesz az "európai civilizáció nagy kérdése", és ebben a kérdésben a nemzeti parlamenteknek kell dönteni.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország kulturális és vallási értelemben "nagyon sokszínű" ország, amelyben konfliktusok nélkül, harmonikusan élnek együtt vallások és világnézetek.

"Szeretjük a sokszínűséget a saját kultúránkon belül, de ami kívülről jön, azzal nagyon óvatosak vagyunk, azért is, mert kis ország vagyunk" - mondta Orbán Viktor.

Az interjú készítői által a németek ellen irányuló világháborús retorikaként jellemzett beszédmódjáról Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy szavai soha nem irányulnak a németek ellen, és mivel nem is a németek, hanem a magyarok választják meg hivatalába, nem a németeknek, hanem a magyaroknak címezi szavait.

Vezető német politikusok Magyarországról tett kijelentéseit idézve hozzátette, hogy általában véve javítani kellene a politikusok szóhasználatán, és "verbális leszerelésre" lenne szükség.

Kiemelte: a 2015-ös menekültválságban megmutatkozott, hogy "a német politika egy posztkeresztény és posztnemzeti Európában hisz", amelyben a magyarok nem hisznek.

Ebben a helyzetben "toleránsnak kellene lennünk egymással és ki kellene mondanunk, hogy ti úgy gondolkodtok, mi meg így, de ettől még lehetünk barátok". A németek azonban azt mondták, hogy úgy kell gondolkodni a migrációról, mint a németek többsége. A magyarok ezt nem akarják, ami visszatérő feszültséget okoz a kétoldalú kapcsolatokban. "Ez a magyar olvasat az utóbbi öt évről" - mondta Orbán Viktor.

Mások mellett szólt Angela Merkel német kancellárról is. Szavai szerint a politikus "erős asszony, aki két keresztet cipel: a német és az európai politikát", mégis mindig egyenesen jár, amiért tisztelet illeti.