Két, vallási témájú kérdésben is döntött az Alkotmánybíróság (Ab), mely rögzíti, hol van a vallási közösségek emberi méltóságának és a véleménynyilvánítás szabadságának ütközése közti határvonal.
Az Ab megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék és a Kúria azon ítéletét, mely a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva jogszerűnek mondta ki egy tüntetésen előadott, majd a nagy nyilvánosság előtt is közzétett performansz előadásmódját. Egy, az abortusztilalmat támogató lengyel katolikus egyházi állásfoglalás elleni tüntetésen előadott performanszon az egyik előadó áldoztatást imitálva egy „abortusztabletta” feliratú zacskóból fehér tablettát helyezett a másik két alperes nyelvére, „Krisztus teste” kijelentés kíséretében.
A testület döntésében kimondta,
a véleményszabadság már nem nyújt védelmet az olyan öncélú, a közügyek vitatásának körén kívül eső, így a magán-, vagy családi élettel kapcsolatos közlésekkel szemben, amelyek célja a puszta megalázás, illetve a bántó vagy sértő kifejezések használata, vagy más jogsérelem okozása.
A teljes ítélet itt olvasható.
A másik ügy a HVG 2014-es karácsonyi címlapja volt, mely Gerard Von Honthorst: A pásztorok imádása című festményét parafrazálta oly módon, hogy a gyermek Jézus helyére egy halom aranytömböt, míg a pásztorok arcára ismert politikusok arcképét montírozták. A Fővárosi Törvényszék ítélete már 2015-ben azt mondta ki,
a pénzhalom előtti hódolatot ábrázoló jelenet a hatalmat gyakorló közszereplők vagyonosodásával kapcsolatban fogalmazott meg kritikát, mint akik úgy tekintenek a pénzre, ahogy a vallásos ember az istenére.
Az Ab ebben az esetben egyetértett ezzel az indoklással, és ebben a döntésben is megjelenik ugyanaz az öncélúságra utaló indokolási rész, mely a másik ítéletnek is gerincét képezi.
Különvéleményt fogalmazott meg a botrányába belebukó Szájer József felesége, Handó Tünde, valamint Juhász Imre, Szívós Mária, Horváth Attila és Salamon László alkotmánybírók: szerintük a Kúria ítéletét meg kellett volna semmisíteni, mert az Alaptörvénybe ütközően durva, bántó volt a vitatott címlap. Ugyanakkor a KDNP delegáltja, Dienes-Oehm Egon – bár személyes véleménye szerint az ábrázolás ízléstelen és erkölcsileg elítélendő, de azzal maga is egyetértett, hogy nem a keresztények vagy a kereszténység megsértése volt az illusztráció célja.
Ellenkezőleg: közéleti szereplőkkel szemben fejezett ki olyan konkrét politikai véleményt, amelynek kifejezési formája megítélése a véleménynyilvánítás alkalmazása körébe tartozik, így a Kúria döntése elleni panaszt az előzőek alapján el kellett utasítani
– írja Dienes-Ohm.
Majd hozzáteszi,
– utalt a két döntés közti elhatárolásra a KDNP-s alkotmánybíró.
A teljes ítélet itt olvasható.
Az Ab mai két döntése azért jelentős, mert jelentős társadalmi vitát generált Pápai Gábor karikatúrája, melyről portálunkon itt és itt is véleménycikk jelent meg. A két véleménycikkben épp az Ab által is jelentősnek tekintett öncélúság kérdése az ütközőpont.