A légszennyezés miatti halálozások pénzben kifejezhető költségei hazánkban elérhetik a GDP 19 százalékát

légszennyezés
Pexels.com

Az Európai Unió Bírósága múlthéten kihirdetett ítélete szerint Magyarország megsértette a részecskeszennyezettségre (PM10) előírt uniós –a hazai szabályozásba is átültetett – határértékeket. Amennyiben ezek továbbra sem teljesülnek, akkor az országnak várhatóan komoly pénzügyi szankciókkal kell számolnia. A Levegő Munkacsoport úgy véli bőven lett volna lehetőség az elmarasztalás megelőzésére.

A légszennyezettséggel összefüggő jogsértés Budapest és környéke, valamint a Sajó-völgye kapcsán 2005-től, Pécs esetén 2011-től fennáll, az ítélet szerint így tartós és rendszeres lett. Az uniós jogszabályok alapján egy évben legfeljebb 35 napon lehet magasabb a PM10-koncentráció az egészségügyi határértéknél. Magyarország egyes részein szinte minden évben előfordul, hogy 70–90 napon keresztül meghaladják ezt a mérőállomásokon mért adatok.

Az ítélet hangsúlyozza, hogy nem kizárólag a határértékek túllépése vezetett az elmarasztaláshoz, hanem az is, hogy a magyar kormány nem tette meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy ezek a túllépések a lehető legrövidebb ideig tartsanak, illetve megszűnjenek.

Tíz éve figyelmeztetik a kormányt, a terv is adott, csak meg kellene valósítani

A Levegő Munkacsoport szerint azért is különösen sajnálatos az ítéletet, mert a magyar kormánynak több mint tíz éve lett volna a kellő intézkedések elfogadására és végrehajtására, de ezt az Európai Bizottság és civil szervezetek folyamatos jelzései és konkrét javaslatai ellenére sem tette meg. 2011-ben született ugyan egy kormányhatározat a PM10 kibocsátáscsökkentési programról, de az ebben szereplő intézkedések túlnyomó részét nem hajtották végre – állapította meg Bendik Gábor, a civil szervezet jogásza.

A jogsértés egy rendkívül komoly egészségügyi, környezeti és gazdasági következményekkel járó mulasztás. Hazánkban évente mintegy 13.000 ember idő előtti halála köthető a rossz levegőminőséghez, nem beszélve az évi közel egymillió megbetegedésről és a sok százmilliárdra rúgó gazdasági károkról.

- tette hozzá Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport projektvezetője, aki úgy véli abban is fontos megállapítást tett az Európai Bíróság ítélete, hogy a határon túlról érkező szennyezés nem mentesít egy országot a kötelezettségeinek teljesítése alól, sőt a kedvezőtlen földrajzi és időjárási viszonyok éppen, hogy nagyobb felelősséget rónak a döntéshozókra, hogy csökkentsék a szennyezettséget.

Az ítélet önmagában is egy komoly figyelmeztetés és súlyos presztízsveszteség az országnak, de egy kicsit előre tekintve akár egy utolsó esélynek is fel lehet fogni.

Apró változások: lakossági fűtés, égetés és közlekedés lehet a kulcs

Ha a kormány irányt és sebességet vált, akkor talán még el lehet kerülni, hogy az Európai Bíróság komoly pénzügyi szankciókkal sújtsa az országot. Ehhez azonban feltétlenül szükséges, hogy a már kidolgozott terveket azonnal végrehajtsák és további hatékony lépéseket dolgozzanak ki, elsősorban a lakossági fűtés és a közlekedés terén – jelentette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

"Tiszta levegőt!" - évente mintegy 13 ezer magyar hal meg idő előtt

"Az Európai Bíróság jobban aggódik hazánk tiszta levegőjéért, mint a magyar kormány" - hívja fel a figyelmet szerdai sajtóközleményében a Greenpeace Magyarország Egyesület. Az Európai Bíróság ítélete szerint Magyarország uniós jogot sértett, mivel az úgynevezett PM10-szennyezés - a 2005-2017 közötti vizsgálat időszakában - rendszeresen és tartósan túllépte az uniós napi határértéket,mégis " a kormány nem hozott megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a határérték-túllépés a lehető legrövidebb ideig tartson."

A részecskeszennyezettségre irányuló határérték betartására a különböző civil szervezetek több javaslatot is tettek az elmúlt időszakban, melyek többek között a budapesti közlekedés közterület-használatára, illetve a lakossági égetésre és a helyes fatüzelésre helyezik a hangsúlyt. Előbbi arra hívja fel a figyelmet, hogy Budapest közterületeinek jelentős részét foglalja el a közlekedés, ezen belül is mindenekelőtt a gépjárművek mozgása és parkolása, amik így egyre inkább kiszorították az egyéb közterület-használatot, az utcák, terek megszűntek a közösségi élet színterei lenni, sok helyen autók vették át a fák, zöldfelületek helyét. A Levegő Munkacsoport tanulmánya konkrét megoldásokat kínál a főváros parkolási problémáira, az infrastrukturális és forgalomtechnikai eszközök átalakítására, valamint ezeknek megfelelő alternatívák kidolgozására is.

A lakossági égetés kapcsán kiemelik, a hazai légszennyezés minimálisra csökkenthető lenne, ha a hat kiemelt területre koncentrálna a kormány: ezek a szemléletformálás, a hatóságok képzése, az igazságügyi szakértői vizsgálatok támogatása az eljárásokban, a lignittüzelés betiltása, a vizes fa árusításának korlátozása és a rászorulók segítése.

A szervezet emlékeztet rá, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2015 áprilisában megjelent tanulmánya szerint a légszennyezés miatti halálozások pénzben kifejezhető költségei Magyarországon elérhetik a GDP 19 százalékát, ami döntő részben a részecskeszennyezés következménye.

Ennek legfőbb forrása hazánkban a háztartási tüzelés, ami az elmúlt években különösen aggasztóvá vált, mivel (ismét) nagymértékben elterjedt a szilárd tüzelőanyagok alkalmazása (elsősorban a fáé és a legrosszabb minőségű szénfajtáé, a lignité). Még ennél is sokkal nagyobb veszélyt jelent, hogy széles körben égetnek a háztartásokban – illegálisan – műanyagot és egyéb hulladékokat.

Sok esetben azonban maguk a hatóságok sincsenek tisztában azzal, hogy ez a magatartás mennyire káros és mennyire jogsértő. A panaszokból az is kiderül, hogy az illegális lakossági égetések nem csupán az emberek egy részének nehéz anyagi helyzetéből következnek, hanem sokszor ismerethiányból, nemtörődömségből, felelőtlenségből.

Becsléseink szerint ez utóbbiak felelnek a jogellenes égetések mintegy 70 százalékáért, a szegénység pedig „csak” 30 százalékáért.