A kormány újabb buktája – az EU éllovasai helyett csak a sereghajtók között jutott számunkra hely

Z. Kárpát Dániel
Z. Kárpát Dániel
Béli Balázs / Alfahír

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke keddi sajtótájékoztatóján kifejtette, milyen is lehetne – mint fogalmazott – a teljesen kudarcos, kegyetlen, fideszes gazdaságpolitika helyett egy normális, de beszélt arról is, hogyan lehetne rendezni a megalázóan alacsony magyar bérszínvonalat.

Érdemes felelevenítenünk tíz évvel ezelőtti emlékeinket a téma kapcsán, amikor is Matolcsy György felvezette a Széll Kálmán Tervet, s bejelentette Orbán Viktorral, hogy Magyarország az Európai Unió (EU) egyik éllovasa lesz.

Azóta eltelt tíz hosszú esztendő,

a magyar minimálbér azonban nagyjából a román és a bolgár szinttel tud csak versenyezni.

Európa sereghajtói közé kerültünk számtalan fizetési statisztika tekintetében, Magyarországról pedig százezrek távoztak kényszerből a külföldön való boldogulás reményében.

De nézzük meg, mit is ígértek Orbánék a számok szintjén, és ezekből mi valósult meg!

Meghirdették például az államadósság elleni harcot. Akkoriban

nagyjából 21 ezer milliárd forintnyi államadóssággal bírtunk, mára ez a szám majdnem 35 ezer milliárdra duzzadt,

ráadásul a költségvetésből évente egy ezer milliárdos nagyságrendet kizárólag a kamatok törlesztésére fordítunk. Ez egy akkora összeg – hangsúlyozta Z. Kárpát Dániel –, amelyből az egészségügy önmagában rendezhető lenne, és még egy bérlakás programra is futná belőle.

De menjünk egy kicsit tovább! Meghirdették a közmunkaprogramot is annak reményében, hogy ebből majd százezrek tudnak visszatérni az elsődleges munkaerőpiacra. Ennek eredményeképp 3 és 15 százalék közötti dolgozó tudott innen elmenni egy, az elsődleges munkaerőpiacon lévő munkahelyre, azonban mindezzel párhuzamosan a közmunkaprogramok nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Van például 500 ezer olyan üres ingatlan Magyarországon, amelynek legalább egy részét lakhatóvá és bérlakásként hasznosíthatóvá lehetett volna tenni. Tíz év alatt mindenképpen.

Kiadták a rezsiköltségek befagyasztását is, de amikor a világpiaci árak elkezdtek alacsonyabbá válni a befagyasztott értékeknél, nem engedték begyűrűzni hazánkba azokat, így sok területen többet fizetnek a fogyasztók a kelleténél ezen kiadásokra.

De azt is látjuk, hogy az adóterhek – főleg cégek esetén – csökkentését elsősorban a multicégek kedvezményezésére használták fel.

Z. Kárpát úgy fogalmazott, egy itt lévő multicég adóparadicsomi állapotokat kapott, miközben egy magyar kisvállalkozás nagyjából 1 százaléknyi engedményhez juthatott mindezzel.

A céges adóterhek csökkentésével párhuzamosan pedig brutálisan megemelték a fogyasztási adókat. Ennek kapcsán a Jobbik alelnöke kifejtette, minden magyar állampolgár európai uniós rekorder 27 százalékos áfát fizet, több mint 14 ezer kilakoltatás történt és nem becsülték meg a stratégiai ágazatokban dolgozókat sem.

Az egészségügyi dolgozók sanyarú helyzetével éppen ezen a napon szembesülünk húsbavágó fájdalommal.

Mindezek fényében Z. Kárpát úgy látja, kijelenthetjük, hogy bár látszólag hazazavarták az IMF-et,

ugyanolyan kegyetlenséggel hajtják végre a vegytisztán neoliberális és teljes társadalmi csoportokat az árok szélén hagyó döntéseket, minthogyha éppen az IMF diktálna Magyarországon.

A Jobbik alelnöke szerint ugyanakkor lenne megoldás. Mint ismertette, a Jobbik világában először a gyorssegéllyel kezdenék. A kieső munkabérek 80 százalékát minden magyar munkavállaló esetén kipótolnák ott is, ahol már elvesztették a munkahelyet.

Nem a segélyekben hiszünk, de a gyors segítségben mindenképpen. Én a munkaalapú társadalom eszméjét vallom, de ahhoz olyan bérszínvonalat kell biztosítani, hogy meg lehessen élni Magyarországon, boldogulni ezekből a bérekből a szülőföldön

– mondta.

Hozzátette továbbá, éppen ezért a Jobbik keresztülvinné béruniós koncepcióját is, mindezt oly módon, hogy az indokolatlan, multicégekhez ömlesztett támogatásokat átirányítanák a magyar mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozásokhoz. Irányukban általános tehercsökkentést foganatosítanának, viszont a könnyítések összegének kétharmadából elvárnák a bérek fokozatos fejlesztését, közelítését legalább az európai átlaghoz.

Z Kárpát arra is kitért, emellett fontos lenne elkezdeni visszaszőni a szociális védőhálót: megállítani a kilakoltatásokat, a társadalmi lemorzsolódást vagy elérni azt, hogy Magyarországon éhesen gyerek ne hajthassa álomra a fejét.

Egy emberközpontú világot szeretnénk tehát építeni a Fidesz-KDNP vegytisztán gazdasági társaság jellegű világához képest: náluk az ember vonalkód, nálunk a magyar választópolgár szövetséges

– zárta szavait  a jobbikos politikus.

Legolvasottabb híreink