Lesz 1, azaz egy darab facebookos magyar tényellenőrző

Lesz 1, azaz egy darab facebookos magyar tényellenőrző

Magyarországon és Bulgáriában is elindítja tényellenőrző szolgáltatását a Facebook – írja a 444. A globális techcég több mint 80 tényellenőrző (fact checker) partnerrel dolgozik, közülük Európában a legjelentősebb az AFP. A Facebook magyarországi és bulgáriai tartalmait is a francia hírügynökség munkatársai fogják ellenőrizni.

Lengyelország, a Balkán-félsziget, a Cseh Köztársaság, Szlovákia és Románia után Magyarország és Bulgária csatlakozása segít az AFP-nek megerősíteni tényellenőrző hálózatát Közép-Kelet-Európában, ezáltal harcolni a dezinformáció terjesztésével szemben a kontinens e részén. Az AFP a tényellenőrzés terén is megerősíti vezető pozícióját a régióban: az ügynökség immár 17 európai országra terjed ki, és 12 különböző európai nyelven működik

– mondta Christine Buhagiar, az AFP európai regionális igazgatója.

A fact checkerek a közösségi médiában megjelenő tartalmak valóságát ellenőrzik, és amennyiben azt részben vagy egészében hamisnak találják, úgy azt jelzik a Facebooknak (és az Instagramnak is), aki csökkenti az elérést, így kevesebb felhasználóhoz juthat el. Emellett magát a tartalmat is megjelölik

„hamis”, „részben hamis”, módosított fénykép” vagy „hiányzó kontextus”

címkével, hogy a felhasználók figyelmét felhívják. Felkerül egy Kontextus gomb is, amely a hírfolyamban felbukkanó cikkek forrásairól ad majd tájékoztatást. A közösségimédia-platform ezen kívül egy értesítéssel figyelmeztetni fog, ha három hónapnál régebbi hírt kívánunk megosztani, így kívánják elkerülni, hogy korábbi események, hírek friss hírként kezdjenek terjedni.

Azok az oldalak és domainek, amelyek rendszeresen dezinformációkat osztanak meg, a továbbiakban nem hirdethetnek és nem szerezhetnek bevételt, valamint az elérésüket is csökkenteni fogják.

Az AFP elmondta,

egy fő magyar és egy fő bolgár tényellenőr kolléga fog náluk dolgozni.

A hírügynökség szerint ez elég, ugyanis egy nagy európai csapat tagjaiként fognak dolgozni, így a külföldön már álhírként azonosított tartalmak magyar fordításait nagyon hamar megtalálják majd.

A politikusok posztjai, beszédei továbbra sem lesznek tényellenőrök célpontjai,

annak ellenőrzése ugyanis a Facebook álláspontja szerint az emberek és a hagyományos média. Ám a politikusok által megosztott, korábban álhírként megjelölt tartalom megosztása az ő oldalukon is megkapja az álhír jelzést annak minden következményével együtt.

A tényellenőrök

profilokat, oldalakat nem tilthatnak, nem törölhetnek,

és a Facebook többször is bizonygatta, a fact checking humorra és művészetre nem fog vonatkozni. (Mi azonban többször is tapasztaltuk, a közösségi média algoritmusa nem képes kezelni az iróniát, a szarkazmust.)

Az álhírekről, dezinformációkról és a post-truth világról írt összefoglaló cikkünk itt olvasható:

Gulyásnak csak akkor büdösek az álhírek, ha azt róluk terjesztik

Tényleg álhír, hogy csökkentik vagy elveszik a nyugdíjat, Gulyás Gergely ilyet sosem mondott. A kancelláriaminiszter ezért feljelentést tesz. Csakhogy korábban ő maga mondta, a politikai igazságról, illetve hazugságról nem biztos, hogy a bíróság objektíven tud dönteni. Rövid összeállításunk a post-truth világról és az „alternatív tényekről".