Álválasz és ellenség-retorika – Orbán Viktort érné támadás a nők és gyerekek helyett?

Álválasz és ellenség-retorika – Orbán Viktort érné támadás a nők és gyerekek helyett?

Megannyi tanulmány, kimutatás látott napvilágot annak kapcsán, hogyan is változott meg eddigi életünk, kikre milyen hatással volt az elmúlt esztendő. Az adatokból pedig az a csoport is kirajzolódott, melynek tagjai között igen-igen megemelkedett az erőszakos cselekmények száma. Magyarországon ugyanis – ahogyan szerte Európában – a koronavírus-járvány nyomán drámaian nőtt a családon belüli, nőkkel és gyerekekkel szembeni erőszakos esetek száma.

Az Európai Bizottság február 8-án bejelentette, nyilvános konzultációt indít a nők elleni, illetve a családon belüli erőszak ügyéről az európai uniós tagállamokban. A konzultáció – amely február 8-tól május 10-ig érhető el a testület honlapján – célja, hogy a bizottság a lehető legszélesebb körű tájékoztatást kapja az ilyenfajta bántalmazások ellen bevezetett tagállami intézkedésekről. Az összegyűjtött információkat a nemi alapú és a családon belüli erőszak megelőzésére és leküzdésére irányuló jogalkotási kezdeményezés előkészítéséhez fogják felhasználni.

A bizottság kutatásai szerint egyébként a nők elleni erőszak leggyakoribb formája a nemi alapú megkülönböztetés: az európai nők 33 százalékát éri ilyesfajta sérelem, mely tovább fokozódott a koronavírus-járvány lassítására elrendelt korlátozó intézkedések miatt.

Gurmai Zita, az MSZP frakcióvezető-helyettese, alelnöke nemrégiben írásbeli kérdéssel fordult Novák Katalin, családokért felelős tárca nélküli miniszterhez, hogy megtudja: milyen formában vesz részt Magyarország a nők elleni erőszak kapcsán indított európai uniós konzultációban.

Nos, volt már példa arra, hogy jól körül határolt írásbeli kérdésre érdemleges válasz helyett üres propagandaszöveg érkezett. Ez pedig most sem történt máshogy.

Romló tendenciák és titokkormányzás - Szél Bernadett az erőszak elleni üres kormánypropagandáról

Szél Bernadett országgyűlési képviselő nemrégiben írásbeli kérdéssel fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez annak kapcsán, hogyan is alakult a kapcsolati erőszak eseteinek száma a tavaszi és őszi korlátozások idején. Több dologra is kíváncsi volt: például arra, miért nem tartotta fontosnak a kormány, illetve a rendőrség a háztartáson belüli, kapcsolati erőszak adatainak közzétételét, ha világosan látható volt az emelkedő tendencia.

Ennek kapcsán portálunk megkérdezte Gurmai Zitát, mi a véleménye a romló tendenciákról és hogyan értékelné a kormánytól érkezett feleletet kérdésére. 

Sajnálattal veszem tudomásul, hogy ismét nem sikerült érdemi választ szülnie a kormánynak egy egyenes, egyértelmű, információt kérő, nem támadó hangvételű kérdésre. Magyarországon, ahogy szerte Európában a járvány nyomán drámaian nőtt a családon belüli, nőkkel és gyerekekkel szembeni erőszakos esetek száma, és a magyar kormány ezen a fronton sem vitézkedik 2020 márciusa óta. Pedig lenne mit tanulni, átvenni, mert vannak remek, életmentő megoldások

– értékelte Gurmai, mindehhez pedig példaként hozta fel, miszerint Franciaországban közel egy éve már, hogy a patikákban lehet jelezni az otthoni erőszakot.

Az ugyanis gond, hogy a megfélemlített családtagok nem mernek telefonálni. A magukra hagyott áldozatok nevében is sérelmezem, hogy nem kaptam egyértelmű választ a kérdésemre. Ők ugyanis nem érnek rá ilyen kicsinyes politikai játékokra. A nők és gyermekek bántalmazása túl fontos ügy ahhoz, hogy a maszatolás elfogadható legyen

– mondta az MSZP alelnöke.

Gurmai úgy fogalmazott: a kormány megint nyakon öntötte álválaszát a szokásos – de a tárgyhoz szigorúan nem tartozó – ellenség-retorikával. Mintha Orbán Viktort érné támadás és nem a magyar nőket és gyerekeket; ez magáért beszél.

Nyugtázom, hogy a nők elleni erőszak csak egy ilyen szánalmas propagandaválaszt ér meg a kormánynak. Minimális elégedettséggel sem tölt el, hogy ez az egész már Völner Pálnak is annyira kellemetlen, hogy előre szabadkozik miatta. Völner államtitkár úr ugyanis azt kéri, hogy ne sikerpropagandaként tekintsek a válaszára. Nem lehet máshogy tekinteni rá, hiszen most semmivel nem tudok többet a kormány szándékairól, a konzultációban való magyar részvételről, mint azelőtt. A probléma megoldása iránt elkötelezett válasz nem ilyen

– zárta szavait Gurmai Zita.

Az Igazságügyi Minisztérium államtitkárától, Völner Páltól érkezett teljes válaszból három mondatot mindezek kapcsán talán érdemes lenne kiemelnünk:

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint, a konzultáció során összegyűjtött véleményeket a nemek közötti egyenlőség stratégiájában meghirdetett jogalkotási kezdeményezésbe tervezik belefoglalni. Kiemelném azonban, hogy Magyarország a nemeknek a hazai felfogással ellentétes értelmezését elutasítja. Nem támogatunk továbbá olyan jogalkotási kezdeményezéseket sem, amelyek a tagállami hatáskörök lopakodó elvonását eredményeznék.

Emlékezetes, januárban három, nemek közötti egyenlőséget érintő témajavaslatot fogadott el nagy többséggel az Európai Parlament (EP), a Fidesz azonban háromból kettőt nem támogatott. 

Valóságshow, Amerika, asszonyság és EP-indítványok - nőként nőkről 2021 hajnalán

Miközben itthon a Való Világ (VV) 10. szériája fut, a miniszterelnök asszonyságnak nevezte Karikó Katalint és egy kormányhirdetésekből élő újság hasábjain a megvert feleségeket egyesek bömbölő nőszemélyekként mutatták be, addig tőlünk messzebbre is zajlik az élet.

Az egyik indítványban az EP-képviselők arra szólították fel a tagországokat, hogy a nemzeti helyreállítási és rugalmassági terveikbe építsenek be egy olyan fejezetet, ami a nemek közötti egyenlőség javítását szolgálja. Megállapították ugyanis, hogy a tagországok nem adtak megfelelő választ arra, miszerint megnövekedett a nők elleni bántalmazások száma a pandémia alatt.

Ennek leginkább a migráns nők, a vidéki, a hajléktalan és a roma nők, valamint az LGBTQI+ közösség tagjai voltak kitéve. Ezen indítvány megszavazásánál a Fidesz tartózkodott.

A párt továbbá elutasította azt az indítványt, amellyel több konkrétumot és célt vár el az Európai Bizottság a 2020 és 2025 közötti nemi esélyegyenlőségi stratégiában. A képviselők ugyanis aggasztónak találják a munkahelyi erőszakot és zaklatást, ennek okán kötelezően alkalmazandó intézkedéseket várnak a munkahelyi erőszak és zaklatás definiálására és tiltására.