Milyen ma, a koronavírus idején Magyarországon szülni?

Olvasási idő kb 17 perc
kórház
Béli Balázs / Alfahír

Jelentős változások léptek életbe nemrégiben az egészségügyben. Az egyik ilyen például az, miszerint március 1-től az új pácienseket nem kezelheti ugyanaz az orvos a magánrendelésén és az állami ellátásban.

A kormány ígért ugyan kivételeket a szülész-nőgyógyászoknak, a részletszabályok azonban – olybá tűnik –elmaradtak.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter március 11-én azt mondta, a kormány úgy döntött, hogy minden kismama szülhet az általa választott orvosnál, ennek feltételeit az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kell kidolgoznia.

Ehhez képest lassan április hónaphoz közeledik a naptári év, de se kismama, se orvos vagy nővér nem tudja pontosan, hogyan is áll ez az egész dolog.

Nyílt levél Novák Katalinhoz: „Ne hunyjon szemet a kormány mulasztása felett!"

Beleznay Zsuzsanna, a Jobbik család- és nőpolitikáért felelős képviselője csütörtökön nyílt levélben fordult Novák Katalinhoz, melyben arra kéri őt - mint családügyi minisztert -, ne hunyjon szemet a kormány mulasztása felett, s próbálja elérni, hogy legkésőbb a hónap végéig alkossanak átlátható szabályozást a szülészetben.

Mindeközben a Szabad szülészorvos- és szülésznőválasztást, tiszta körülményeket az egészségügyben! Javítsanak az új egészségügyi szabályokon! c. petíciót több tízezren írták már alá. 

Mindezek fényében megkérdeztünk egy szülészeti osztályon dolgozó nővért és egy szülésznőt is arról, mégis hogyan lehet ma protokoll szerint szülni Magyarországon.

A bizalmi kapcsolat hiánya

A kaotikus helyzetről, arról, hogyan telnek mindennapjaik a kórházakban, és miken kell átmenniük manapság a kismamáknak, egy szülészeti osztályon dolgozó nővér – csakúgy, ahogyan sokan mások is a mostani rendszerben –, név nélkül vállalta, hogy beszél. 

A 2020. évi C. törvény előtti állami rendszerben lehetett szülni fogadott orvos nélkül: ekkor valamelyik rendelőintézetbe mehetett el a kismama terhesgondozásra, amikor pedig elérkezett a nagy nap, bement a körzetes kórházba, s az ügyeletes orvos ellátta.

Emellett pedig voltak magánrendelések is: ekkor az anyuka kiválasztott egy orvost, aki abban a kórházban segítette világra hozni a babát, ahová leszerződött. 

Ez utóbbi változott most meg, bár olybá tűnik, még ezt sem jelenthetjük ki száz százalékosan, inkább maradjunk annyiban, hogy nagy a bizonytalanság. De lássuk, miért!

A lassan két évtizede nővérként dolgozó forrásunk az Alfahírnek elmondta, egyrészt sokan attól félnek az új rendszer miatt, hogy ügyeletben nem a megfelelő színvonalú ellátást kapják, másrészt pedig mindez alapból egy rendkívül kiszolgáltatott helyzetet teremt.

A várandósság kilenc hónapja alatt szülészorvos, szülésznő és anyuka között bizalmi kapcsolat tud kialakulni, ami rendkívül fontos, hiszen a szülés nagyfokú pszichés megterhelés is. Forrásunk azt is elmondta, sokszor durván bánnak ügyeleti ellátás alatt a kismamákkal, és arról is érdemes szót ejteni, hogy nem minden kórház olyan, ahol az ember szívesen szülne.

Sok szülészet ugyanis nincs kellőképp karbantartva, előfordul, hogy takarítónő se jut a szülőszobára, így az ott lévő más dolgozók próbálják azt rendben tenni, tisztán tartani.

Ilyen helyen senki sem szülne szívesen, mert mondjuk nem szeretne egy kórházi fertőzést összeszedni. A régi rendszerben tehát megtehette a nő, hogy olyan orvost választ, aki olyan szülészettel van szerződésben, ami a kismama igényeinek megfelel. Mindemellett vannak alternatívabb szemléletű kórházak is, ahol akár egy vízben vajúdás is biztosított, míg máshol csak a szokásos, kőmetsző helyzetben fekszik végig a kismama

– mondta a nővér.

mentő
Illusztráció
Béli Balázs / Alfahír

A megbecsülés hiánya

A szakemberrel emellett az új törvényről is beszélgettünk, melynek elsődleges célja a hálapénzrendszer megszüntetése, ami régóta létezik már Magyarországon. A nővér szerint e rendszer legnagyobb gyengesége az volt, miszerint akadtak olyan egészségügyi dolgozók – leginkább orvosok –, akik előre kijelentették, mennyi pénzt kérnek egyes ellátásokért.

Forrásunk szerint jogos, hogy ne azért lássanak el valakit, mert ő letett 100 ezer forintot, ellenben, ha valaki meg van elégedve azzal az ellátással, amit kapott, akkor legyen meg a joga – ismerve az egészségügyi dolgozók helyzetet és bérezését –, hogy valamennyit ad a szakembereknek.

Szívből dolgozom, s úgy bánok mindenkivel, ahogy szeretném, hogy a kórházba kerülő családtagommal is bánnának. Ennek természetesnek kellene lennie, azonban ez sajnos nem az, hiszen a szakemberek leterheltek. Mindig is kevesen voltunk, emellett nagy a nyomás, az eszköztelenség, a megfizetetlenség, hogy nem lehet egy bérből megélni

– mondta.

De kitért arra is, régen büszkeség volt egészségügyi dolgozónak lenni. Ő például azért döntött a nővéri hivatás mellett, mert látta, hogy egy nővért milyen megbecsülés övez, s szeretett volna egy olyan közösség tagja is lenni, ahol segítenek az embereknek, akik általuk jobb életminőségben élhetnek.

Ma már meg majdnem, hogy szégyen a covid és az új szabályozás óta, hogy egészségügyi dolgozó vagyok. S hiába a törvény, ami lehet, hogy az orvosoknak jó is meg nem is, de a mi bérünket nem emelték, mégis sok olyan kritérium ránk is vonatkozik, negatív irányba, ami régen nem volt

– fogalmazott.

Az egész módosítás egy világjárvány közepén nagyon rossz húzás volt, vélekedik. Bérfeszültség alakult ki ugyanis, holott az egészségügyi dolgozóknak mindannyian egy csapatban kellene dolgozniuk.

Ez a kormánynak nem érdek: inkább szítják a tüzet már benti berkekben is

– összegezte a nővér.

S hogy a törvény előtt volt-e érdemi beszélgetés? Forrásunk szerint a szakápolók semmit sem tudtak az egészről. Az volt csak gyanús, hogy még az első hullám elején, tavaly tavasszal többoldalas kérdőíveket kaptak e-mailben, amelyekben arra voltak kíváncsiak, elégedettek-e az egészségügyi dolgozók a bérükkel vagy dolgoznának-e a magánszektorban. A nővér azt mondta, akkor már sejtették, hogy itt valami készülőben van, ahogyan azt is, hogy ez nem jelent majd pozitív változást az egészségügyre nézve.

kórház
Illusztráció
Béli Balázs / Alfahír

Egészségügy, ma

Adódhat is akár ezek után a következő kérdés: milyen most a magyar egészségügy? A nővér szerint mindenki fásultabbá vált, lemondóvá.

Azt tapasztalom, a kétségbeesés már megszűnt, s mindenki egyfajta útkeresésben van. Megpróbálják megtalálni azt a hivatalos járást, mellyel továbbra is tudják a kismamákat, családokat támogatni: az orvos éppúgy, mint a szülésznő.

Forrásunk hozzátette, depresszív hangulat lett úrrá az egészségügyben, a törvény pedig mintha kicsit elsikkadt volna a covid miatt, de úgy véli, újra fel fog lángolni. Hogy mindez mikor tisztázódhat, nem tudni. Sok kolléga például családi állapota, anyagi helyzete miatt nem teheti meg, hogy ki merjen menni tüntetni az utcára. Ráadásul a nővér szerint „jó húzás” volt a kormány részéről az is, hogy a pandémia közepette hozták ki a törvényt, hiszen tudják, aki még ma az egészségügyben van, a lelkiismerete és a hivatástudata miatt teszi.

Mindig azt a lovat ütik, aki az igát húzza, most is ez van egy világjárvány közepén. És hazudoznak összevissza. Ennyi hazugságot, ami a törvény, meg a jelenlegi helyzetben van a pandémia miatt, még nem tapasztaltam. Azt, amit a tv-ből hallunk, amit a hírekben látunk, szorozzuk meg hárommal: az esetszámokat csakúgy, ahogyan az oltás mellékhatásaiét is.

A nővér arra is kitért, az egészségügyi dolgozók között jellemzőek voltak a fenyítések is az oltakozás miatt: lelki stresszben tartották őket azért, mert nem kérték első körben a vakcinát. Hozzátette, addig csűrték-csavarták végül a dolgokat, amíg olyan szabályokat nem hoztak kórházon belül, hogy a dolgozók azt mondják: oltsanak be! 

Ha egy Gulyás Gergely vagy bárki más, aki azt mondja, van még lélegeztetőgép, van még ember, hazudik. Nálunk már a gyógytornász, de még a takarítónő is covidos beteget lát el. Nincs ember, nincs eszköz és szelektálni is kell. Akik azt állítják, hogy van, ők azok az emberek, akik megtehetik, hogy elmennek egy magánklinikára, ott pedig biztonságban tudhatják magukat és családjukat. De ha a >>pórnép közül<< származnának, az édesanyjukra azt mondanák, hogy mivel 70 pluszos krónikus beteg, nem viszik be az intenzívre, mert itt van egy 30 éves, akinek gyereke van, és egészségesebb élete lehetne, ezért őt teszik inkább a gépre. Legyenek ezek az emberek azoknak az orvosoknak a helyébe, akiknek ezt közölniük kell a hozzátartozókkal!

A nővér végezetül azt is elmondta, teljes hírzárlat van érvényben, nem nyilatkozhatnak – ahogyan fogalmazott – pont, mint a kommunizmusban.

Minden szép és jó, és nem hiányzik az az ötezer dolgozó sem, aki nem írta alá a szerződést. Úgy is kevesen voltunk, így meg még kevesebben vagyunk.

kórház
Illusztráció
Béli Balázs / Alfahír

Életet adni a járvány idején

Portáluk egy, az állami egészségügyet elhagyó szülésznőt is megkérdezett arról, szerinte milyen nehézségekkel kell megküzdenie a nőknek, akik hónapig hordanak egy kis életet a szívük alatt, s egyik legmeghatározóbb napjukat a koronavírus-járvány ideje alatt kell átélniük.

A szakember – aki külföldön tervez szakmájában tovább dolgozni –, elmondta, meglátása szerint minden, covid miatt meghozott intézkedés az egészségügyben késői volt. Életet adni pedig most egy gyermeknek nagy bizonytalanságot jelent, ami sem a várandósságnak, sem pedig a szülésnek nem kedvez.

Jobbik: Szabad szülésznő- és orvosválasztást a szülészetben!

Jelenleg a biztonság helyett a bizonytalanság uralkodik, amely nem jó sem az orvosoknak, sem az anyukáknak, így nem jó a babáknak sem - írta közösségi oldalán Beleznay Zsuzsanna, a Jobbik nő- és családpolitikáért felelős képviselője miután a debreceni Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika felfüggesztette a "fogadott" orvos és szülésznő rendszerét addig, amíg nem tisztázott ennek jogi háttere, illetve definíciója.

Nézzük például azt, ki lehet bent az édesanyával! Az ajánlás intézményenként eltérő: van, ahol csak az anyával egy háztartásban élő személy, de az is kérdéses, hogy ő mikor. Nincs egységes protokoll annak ellenére, hogy létezik kapcsolattartáshoz való jog. Alapjog ugyanis, hogy a nő mellett lehessen az az általa választott személy, aki támogatja szülés közben, ezt pedig a covid nem írhatja felül.

Az egész szituációt a választott orvos és szülésznő kérdés pedig csak még jobban megnehezíti. A szülés ugyanis idegi és hormonális rendszer által szabályozott folyamat. Ilyenkor az, hogy az anya biztonságban és támogatva érezze magát, nagyon fontos, hiszen neki kell a középpontban lennie. A kiskapukat persze valahogy meg lehet majd találni ebben az új rendszerben is. Amíg azonban kitalálják annak kereteit, az addigi bizonytalanság, szorongás miatt már a várandósságban történhetnek elakadások.

A maszkviselés mindenhol kötelező, de előfordulhatnak kivételek: például, ha épp a választott szülésznő van bent a szülésnél az anyával, elképzelhető, hogy kivételeznek, s nem kell a kitolási szaknál viselni a maszkot. A vajúdásnak azonban van olyan része, ahol már nem lehet megmondani egy nőnek, hogy húzza fel a maszkot.

Fokozza a helyzet nehézségét, ha az anyuka covid-fertőzött: pozitív teszttel elméletileg ugyanazt az ellátást kell számára biztosítani, amit az egészséges anyukának is, azaz a hüvelyi úton történő szülést. Ez azonban sajnos nem mindenhol valósul meg – mondta portálunknak a szülésznő –, ugyanis gyakran előfordul, hogy a magas rizikófaktor miatt egyből császármetszést végeznek el az anyán. Mondanunk sem kell, ez nem túl etikus.

kórház
Illusztráció
Béli Balázs / Alfahír

Személytelenség, szeparáció

De menjünk tovább! A vajúdás alatt fokozza az anya bizonytalanságérzetet az is, hogy csak az orvos szemét látja a védőszemüveg mögött, hiszen teljes védőfelszerelésben van bent vele a szakember.

Vannak továbbá olyan súlyos állapotú covid-fertőzött várandósok is, amikor a baba és az anya biztonsága érdekében a császármetszés elvégzése idejekorán – a magzat érettsége előtt – indokolt. Például, amikor az anya már lélegeztetőgépen van, de oxigénellátottsága így sem megfelelő, szükségessé válhat a hasra fordított testhelyzet. Várandós hasra fordítása ilyenkor azonban nem kivitelezhető, így mindkettőjük egészsége érdekében császármetszést kell végezni.

Ezt követően a baba a koraszülött intenzív osztályra kerül, ahol szintén különválasztják a covidos illetve nem covidos babákat.

Tőlünk nyugatabbra alapvető, hogy az anyát és a babát együtt kell elhelyezni, ha az állapotuk is megengedi, ez azonban hazánkban közel sem mindenhol biztosított, ráadásul a gyermekágyas, illetve az újszülött két külön osztályt jelent nálunk, ami sokszor kommunikációs problémákat is eredményez.

Na és mennyi szakember van?  

Eddig sem volt elég, most meg pláne kevés maradt. Akik maradtak, abszolút túl vannak terhelve. Van olyan volt kollégám vidéken, akinek csak két hétre előre volt meg a beosztása, mert nincs elég ember. Az új jogviszony egyik szabályozása miatt ugyanis a bent ragadt szabadságokat ki kell adni, de van olyan intézmény, ahol ha ezt megtennék, nem lenne, aki bemenjen dolgozni

– mondta a szakember. Hozzátette, a rezidensek, az „inasok” végzik az orvosi munka oroszlánrészét: tényleg mindent ők csinálnak.

A szülésznő példaként elmondta, miután intézményükben szakorvos lett két rezidens, továbbra is a rezidensi feladatokat kellett ellátniuk, ugyanis nem volt utánpótlás. A rezidenseket ugyanis áthelyezték más covid-részlegekre. Nem meglepő tehát, hogy sokan közülük így inkább egyből a magánellátást választják szakvizsgájukat követően. Ez az egyik tendencia, a másik pedig, hogy külföldre mennek.

kórház
Illusztráció
Béli Balázs / Alfahír

Ígéretek és hiányosságok

Mindezek után milyen lehet a hangulat az egészségügyben?

Nagyon feszült. A szakdolgozók csőbe húzva érzik magukat. Egy hónapban nyolcféle verziója van a beosztásnak, folyamatosan változnak az ajánlások, sok dolog az új szerződéssel kapcsolatban pedig a mai napig sem tisztázott. Akik maradtak, kénytelenek hónapok óta túlórázni, és ez a helyzet az új jogviszony miatti kilépőkkel sem javult. Az is kérdés például, hogy fogják kifizetni a túlórákat? Csúsztatva? Egyáltalán ki fogják? Az utolsó pillanatig nem tudtunk részleteket sem arról, hogy milyen körülmények között fogunk dolgozni. Amikor megkaptuk a tervezetet az aláíráshoz, hat sorban jogszabályokra, rendeletekre és törvényekre hivatkoztak, és abból kellett kibogarászni, hogy akkor most mi vonatkozik ránk

– mondta a szülésznő.

A fáma szerint az intézmények azt ígérték, kiegészítik a fizetésüket azoknak, akiknek kevesebb lenne az új jogviszony miatt. Az orvosok ugyanis megkapták a fizetésük két-háromszorosát – nyilván feltételekért cserébe – a többi egészségügyi szakemberről azonban – akik ugyanúgy részesei az ellátásnak – mintha megfeledkeztek volna a döntéshozók. A fizetés pedig ugyan emelkedett az utóbbi években, de leginkább az inflációval egyenértékűen.

A kormánymédiában mégis arról hallani, hogy minden rendben van. Na meg hogy nem is érezni azt az ötezer dolgozót, aki nem írta alá a szerződést.

Ahol én dolgoztam, akik nem írták alá az új jogviszonyt, később, ha meggondolnák magunkat, sem mehetnének vissza ugyanoda, ugyanabba a pozícióba. De mi lesz akkor, ha később én jelentkezem arra a munkakörre, amit be kell tölteni és munkaerőhiány van? A kommunikáció pedig nap mint nap felháborít, ami szintén ráteszi a bélyegét az alaphangulatra. Megfeszített munkával dolgozol, ki vagy semmizve, közben meg az megy, hogy minden a legnagyobb rendben van. Egyáltalán nincs. A nyilatkozatstop pedig szintén megbotránkoztató

– összegezte a szakember, aki arról is beszélt, a covid-osztályra történő áthelyezések csak még jobban megnehezítik az életüket. Őt például hívták már fel szombat este azzal, hogy: „ugye tudod, én vagyok az xy főnővére, és biztosan hallottad már, hogy holnap nappal hozzánk jössz dolgozni?”

De az emberi erőforrás hiánya mellett van más probléma is. Térjünk kicsit vissza a szülészetre, azon belül is a posztoperatív ellátásra.

Műtét után a posztoperatív őrzőbe kerülnek a császármetszésen átesett édesanyák. Ideális esetben ezeken a helyeken biztosítani kellene szabadon áramló oxigént és egy működő betegmonitort minden ágy mellett. De legalább egy vérnyomásmérőt, amivel a beteg állapotát regisztrálni lehet. A portálunknak nyilatkozó szülésznő intézményében azonban például öt ágyra jutott kettő működő monitor, az osztály dolgozói pedig a saját pénzükön vettek két darab automata vérnyomásmérőt a biztonságos betegellátás érdekében.

Az is előfordult, hogy a gyógyszerek megrendelésével kellett sakkozni a meghatározott pénzügyi keret miatt, de az ételek minősége is hagy kívánni valót maga után. Hiszen ki akarna a hétfői ebéd után – ami spenót volt – kedden tejberizst enni egy olyan tányérból, amin még az a bizonyos hétfői spenót van rászáradva? És az ételben talált gumikesztyű darabka se feltétlenül hozza meg az ember étvágyát.

kórház
Illusztráció
Béli Balázs/Alfahír

Elmaradt részletszabályok?

Portálunk megkereste a Magyar Orvosi Kamarát (MOK) annak kapcsán, az EMMI-nek sikerült-e már kidolgoznia annak feltételeit, miszerint a kormány úgy döntött, hogy minden kismama szülhet az általa választott orvosnál. Amennyiben kidolgozták ezen feltételeket, tájékoztatták-e már az érintett szakembereket róla, s tudják-e már a kismamák is, miképp szülhetnek? Amennyiben pedig nem került még sor a feltételek kidolgozására, azok hiányában jelenleg hogyan tudnak szülni a nők? A MOK válaszában azt írta, ezen kérdésekről nincs hivatalos információjuk.

A Független Egészségügyi Szakszervezetnél is érdeklődtünk ennek kapcsán. Ők szintén azzal a válasszal szolgáltak, miszerint sajnos nincs erről információjuk. Hozzátették, megoszlanak a vélemények az ügyben, s nehéz utat engedni annak, hogy a magánbetegeket behozzák az orvosok az állami intézményekbe.

És ha az egyik szakma megengedni, akkor milyen alapon lehet a másiknak megtiltani? De biztos, hogy kell valami megoldást találni a kismamák megnyugtatásra, különösen, akik már korábban orvost választottak. Az igazi megoldás, ha bárhol biztos felszereltséggel és jól felkészült szakemberekkel szülhetnek a kismamák, akár választottak orvost, akár nem

 

– írták válaszukban.

Az Emmi-nek is ugyanezeket a kérdéseket tettük fel, ők azonban cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.