Tizennégy oldalas dokumentumban taglalja a magyar médiahelyzettel kapcsolatos aggályait az Európa Tanács. A Népszava birtokába jutott jelentés kifejti, hogy a hatalmi ágak szétválasztására figyelő demokráciákban szokatlanul nagy hatalom összpontosul a médiát, a távközlési piacot, a frekvenciahasználatot egyaránt felügyelő hatóság elnökének kezében. Hozzáteszik, mivel az NMHH döntéshozó testületében mivel 2010 óta csakis kormánypárti delegáltak foglalnak helyet, így politikai testületnek tekinthető.
Külön kiemelik, hogy a Médiatanács úgy vizsgálhat egyes médiatartalmakat és úgy szabhat ki szankciókat, hogy az erről szóló törvény nem sorol fel világos paramétereket arra vonatkozóan, mi számít jogsértésnek. A jelentés külön kitér a járványügyi veszélyhelyzet során meghozott, a médiát érintő kormányzati döntésekre, elsősorban a rémhírterjesztés szankciójára - írja a lap. Emlékeztetnek rá, tavaly 134 esetben indultak az új Büntető törvénykönyvi passzus alapján eljárások és bár ezek nagy részét végül megszüntették, a hatalmas szám a szólásszabadság szűkítésére alkalmas lehet.
Tizenhat nemzetközi újságírószervezet levélben fejezte ki aggodalmát a hazai és a lengyel médiahelyzet miatt
A bécsi székhelyű Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) 15 másik nemzetközi újságírószervezettel közösen levelet írt Margrethe Vestagernek, az Európai Bizottság versenyjogért felelős biztosának, amit a Telex szemlézett. Ebben arra szólították fel, hogy sürgősen kezelje a közép-európai médiapiac torzulásaival kapcsolatos aggályokat. Azt írják, hogy Közép-Európában folyamatosan romlik a médiapluralizmus, ezért arra kérik Vestagert, indítson gyors vizsgálatot a magyarországi és lengyelországi helyzet miatt.
A sajtó szabad működését csak tovább veszélyezteti a tavaly decemberben elfogadott „dróntörvény", ami szerint, ha valaki az új jogszabályt megsértve készít felvételeket engedély nélkül más ingatlanjáról, akkor egy év szabadságvesztésre is ítélhető.
Az Európa Tanács külön fejezetet szentelt az állami hirdetések piactorzító hatásainak. Mint írják, tavaly a hirdetési pénzek 86 százaléka került kormányközeli médiafelületekhez.
A közmédiáról külön megjegyzi a jelentés, hogy direkt szerkesztői utasítások vonatkoznak a kormányzati álláspont egyoldalú hangoztatására.
A Népszava arra is kitér, hogy a Dunja Mijatovic emberi jogi biztos jegyezte, március 15-én véglegesített dokumentum elkészítését számos interjú előzte meg, amelyeket többek között magyar civil szervezetekkel, újságírókkal, kormányzati szereplőkkel – így Varga Judit igazságügyi miniszterrel; Orbán Balázzsal, a Miniszterelnökség miniszterhelyettesével, Karas Mónikával, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökével; valamint Kozma Ákos ombudsmannal – készítettek.
Dunja Mijatovic azt tapasztalta, amikor a kormányzati szereplőkkel interjúzott, hogy többségük „gonosz, kormányellenes propagandának”, „Soros-ügynökök tevékenységének” tartja a médiában megjelenő kritikákat.
A dokumentum végül nyolc pontban tesz javaslatot a magyar médiapiac furcsaságainak megszüntetését illetően. Többek között egyes jogszabályok módosítását, a civil szervezetekkel való konzultációt, a gyűlöletkampányok elítélését ajánlja.
Szijjártó: Hazudik az EU, hogy a magyar kormány nem biztosítja a sajtószabadságot
Szijjártó Péter külügyminiszter egyszer s mindenkorra pontot tett az olyan álhírekre, miszerint az Orbán-kormány tucatnyi kormánypárti médiumot üzemeltet, és nemrégiben elhallgattatta volna a kritikus rádiót, a Klubrádiót. A román Digi24 TV-nek adott interjújában már az elején azonnal leszögezte a hazai médiapiac helyzetét illetően, hogy