COVID-útikalauz Csuja Imre 365 napjából

csuja imre
Csuja Imre
Xergophoto

Az elmúlt év sokak életét megtörte, nincs ez másképp a kulturális szférában dolgozókkal sem, akik a világot jelentő deszkák helyett most az élet színpadán jutnak rivaldafényhez. Csuja Imre érdemes és kiváló művész osztotta meg élményeit az elmúlt 365 napjáról, arról, hogy miért hiányolja őt A szecsuáni jóember, mivel ütötte el a kényszerpihenőt és, hogy hova vezet majd az első útja a korlátozások feloldását követően. Interjú.

 

Kihívásokkal teli egy év áll mögöttünk. Hogyan élted meg lelkileg ennek az időszaknak a korlátozásait, a bezártságot, a színházak hiányát?

A munkámat rendesen megbolygatta, hiszen kiestem a megszokott ritmusból, nincsenek most próbák, előadások, a közönséggel való találkozások, amik mindenkit megviselnek. A bezártságtól nem szenvedtem, rengeteget kertészkedtem, szerettem kint lenni a szabadban. Nem éreztem, hogy a négy fal közé szorítottak volna, ezért traumát sem okozott az elmúlt időszak. Persze hiányzik a megszokott munkatempó, a színház.

Ezek szerint az abszolút mélypont is elmaradt nálad?

Igen, nem volt ilyen pillanatom, mivel kihasználtam ezt az időszakot. Kényszerből elég sokat pihentem. Próbáltam nem félni és nem tragikusan felfogni ezt az egészet, éltem a hétköznapi életemet a szabályok betartásával és csak a legfontosabb dolgokért ugrottam ki. Meg azért akadt egy-két online előadásom és három-négy önálló estem is.

A kényszerpihenés alatt volt kedvenc karanténos elfoglaltságod? Esetleg egy új hobbi?

Tavaly tavasszal csináltam egy konyhakertet, mellette A mi kis falunkat, illetve a Nagykarácsony című filmet forgattam, amiből a járvány miatt hátra maradt még kétnapnyi munka. Alapvetően dolgozgattam, színházban is próbáltam, mindaddig, amíg a Covid el nem űzött a színpadról.

Csuja Imre A mi kis falunk című sorozatban
RTL Klub

Áprilisban megkezdődött a részleges nyitás. Gondolkodtál már azon, hogy mi lesz az első dolgod, hova mész el, ha az ország újból kinyit?

Ha kinyit az ország és vele együtt a színházak is, akkor elsőként megyek a kiírt próbára, mert már másodszor hagytuk félbe a Brecht darabot.

Már nagyon vár rám A szecsuáni jóember.

Persze a szüleimet is meglátogatnám, hiszen most őket sem lehet, ami a legnehezebb része a dolognak. Ezért nyilván az első lépések között szerepel, hogy hazautazom Hajdúnánásra, valamint meglátogatjuk a feleségem szüleit is.

Most olyan dolgokra is odafigyelhetünk, amire a nagy kapkodásban eddig nem volt lehetőségünk. Mit tanácsolnál, mire koncentráljanak leginkább az emberek? Mire lenne most a legfontosabb időt szánni?

Tanácsot adni nem tudok, de vigyázzunk egymásra amennyire csak lehet, tartsuk be az óvintézkedéseket!

Mindenki próbálja meg valahogy túlélni a járvány okozta magányosságot és bezártságot egy neki derűs és vigasztaló elfoglaltsággal.

Ez lehet akár zenehallgatás, egyszerű tévénézés, a muskátlival való babrálás az erkélyen, regény vagy versolvasás.

Az elmúlt évnek volt tanulsága? A jövőben mit fogsz máshogy csinálni az életedben?

A járvány után nem otthon fogok ülni, hanem megyek próbálni, végezni a dolgomat a színházba (nevet). Semmiféle fogadalmam, illetve filozofikus gondolatom nincs ezzel a helyzettel kapcsolatban, csak szeretnék végre visszatérni a régi kerékvágásba.

 

A sorozat korábbi részében visszaemlékezett Covid-évére: