Fidesz - Magyar Kommunista Párt

Orbán Viktor, online
Orbán Viktor miniszterelnök részt vesz a Kína és a kelet-közép-európai országok közti, videókonferencián tartott egyeztetésen
Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda

„Láttam a jövőt, és működik” – nyilatkozta elragadtatottan Lincoln Steffens újságíró, miután hazatért a születő Szovjetunióból, és hazájában, Amerikában kezdett róla kampánykörútba. Ezek a szavak jutottak eszembe Fürjes Balázs sajtótájékoztatójáról, amelyen kijelentette, „tetszik, nem tetszik, a jövő Ázsiáé, a 21. század nyertese Ázsia”.

(Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is.)

Fürjes Balázs államtitkár, akinek pozícióját azért találták ki az ellenzéki főpolgármester mellé, mert a kormány nem szereti tudomásul venni a polgárok döntését, amennyiben az ellentétes az akaratával, napjaink emberarcú fideszes politikusa. Valaha Gulyás Gergelyé volt ez a nemes cím, de mi sem mutatta jobban ennek megkopását, minthogy az ország egyik legfideszesebb környezetében, a budai polgárságnak otthont adó XII. kerületben Bauer Tamás szorongatta meg őt 2018-ban úgy, hogy több komoly ellenzéki jelölt is versenybe szállt még mellette a mandátumért. Azóta kancellária-miniszterként csak tovább rontott a renoméján.

Fürjes Balázs viszont még új seprű. Videójában kendőzetlenül kritizálja az urizálást is, ha kell, sőt, akár még Orbán Viktornál is karakánabban. A híres, dubajozástól óva intő orbáni megnyilatkozást ugyanis megelőzte Fürjes Facebook-bejelentkezése, melyben kifogásolta az urizáló életmódot. Lényeges különbség azonban a miniszterelnöki és az államtitkári megnyilatkozás között az, hogy Fürjes nemcsak a rossz fénytörésre és a kellemetlen látszatra hívta fel harcostársai figyelmét, hanem magát a túlzott meggazdagodás legitimitását is megkérdőjelezte. Ugyanő volt az is, akinek nem derogált Somogyi Zoltán Facebook-bejegyzése miatt exkuzálnia magát. Somogyi ugyanis megrótta őt, amiért Karácsony Gergellyel szemben olyan viccet engedett meg magának, mintha a főpolgármester esetleg a románoknak is szurkolhatna egy magyar-románon.

Nem szép tőlem, hogy gúnyolódok ezen. Tényleg nem. A fél karomat odaadnám azért, ha az Orbán-kormány olyan stílusban kommunikálna, mint Fürjes Balázs. Ha ugyanazt művelné is a kormány, csak szebben kozmetikázná, még az is fényévekkel egészségesebb volna a magyar néplélekre, mert kevésbé bátorítana egymás gyűlöletére és a polgári erényérzékünket is kevésbé rombolná. Nem véletlen azonban, hogy nem úgy kommunikál a kormány, mint ahogy Fürjes teszi. A stílus nemcsak külcsín, a belbecs szüremlik át azon, sokszor pedig ez a „belbecs” arcon csap. A fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár jelenleg egyedüli fecske ebben a hideg tavaszban, ahová talán soha nem érkezik meg a nyár.

Elvették a kínai Fudan Egyetemet Fürjes Balázstól

Egy késő, péntek esti kormányhatározat szerint kivették Fürjes Balázs hatásköréből a kínai Fudan Egyetemet, illetve a budapesti Diákváros projekt koordinálását. Ez a hatáskör hétfőtől Palkovics Lászlóhoz, az Innovációs és Technológiai Minisztérium vezetőjéhez kerül. Mint ismert, az eredetileg magyar diákvárosnak tervezett helyen kapna helyet a kínai Fudan Egyetem budapesti campusa.

Mostani sajtótájékoztatójában is ő kapta a szerepet, hogy egy szerethető hírt jelentsen be, és emberszámba véve az ellenzéki politikusokat, érdemi módon reagáljon az ő (és a polgárok) aggodalmaira: lesz Diákváros. Lesz ugyan Fudan Egyetem is, de lesz Diákváros is. Minden szuper. Ebből az emberarcú fideszes szerepből, vagy természetes alkatból fakadhatott az is, hogy szükségét érezte pár magyarázó szónak a kommunista Kínából érkező egyetemmel kapcsolatban. A magyarázó szó azonban a legkevésbé sem nyugtatott meg, bár feltehetően tipikusan azok közé a polgárok közé tartozom, akiknek az ilyen léleksimogató szavak szólnak.

1.) Amennyire a jövő Ázsiáé, annyira volt a jövő a Szovjetunióé is 1919-ben. 2.) Ázsia egy elég nagy kontinens, példának okáért Oroszország és a volt szovjet tagköztársaságok is beletartoznak, ha már Szovjetuniót hoztam párhuzamnak, de beletartozik India, Szingapúr, Dél-Korea és Japán is, nem csak Kína. 3.) Okkal érzi Fürjes, hogy csitítgatni kell minket az érkező egyetem miatt a kommunista Kínából, okkal érvvel amellett, hogy ennek lehetnek előnyei is, de minden ilyen érv kissé tompán koppan a CEU kiebrudalása után, amiről azonban az emberarcú fideszes politikus egy szót sem ejt.

Facebook-oldalamon a kormánypárti médiavilág egyik elkötelezett szereplője kezdett egy furcsa érvelésbe a kínai Fudan Egyetemmel kapcsolatban, pedig nem vártam volna tőle, hogy még ebben a kérdésben is szépítse a mundért. „Kína legalább már nem 1968-ban jár. Konkrétan Kína lassan kevésbé kommunista, mint Európa, aminél kevés elkeserítőbb dolgot tudnék így hirtelen megemlíteni. [...] És igen, az is elkeserítő, hogy lassan csak egy kínai egyetemen lehet olvasni cenzúra nélkül Orwellt, Dantét és a Fahrenheit 451-et.” Fürjes Balázs nem ment ilyen messze a Kína-mosdatásban. Nem véletlenül használta az elég tág fogalmú „Ázsiát”. Megértem a kommentelő és megértem az egyszeri fideszes polgár aggodalmát a cancel culture jelensége miatt, de ezt messze túlértékeltnek tartom, és sokkal könnyebben kezelhetőnek, mint egy gigantikus pártállami diktatúrát munkatáborokkal, elnyomott Tibettel, XXI. századi megfigyelési technikákkal, akit mi magunk hívunk be már megint édes otthonunkba.

Vicces, nem? Nem ismerem a valóságtartalmát az állításnak, de tegyük fel, hogy lehet szabadon olvasni Kínában Orwellt, szemben a progresszív véleménydiktatúrában alámerülő atlanti világgal, ahol ezt állítólag egyre kevésbé lehet, de ahol minden retorzió nélkül nyilvánosan épp erről vitatkozunk. Annak a Kínának kellene e szerint az érvelés szerint számunkra példává válnia, ahol a földgolyón jelenleg a leginkább hasonlít az állam az orwellire. Ez egy eléggé orwelli csavar így.

Hogy Európa és az atlanti világ kommunistább volna Kínánál az is egy meredek állítás. A kommunizmusnak ugyanis semmi köze a cancel culture jelenségéhez. A kommunizmus nem merült ki véleménydiktatúrában, sokkal véresebb volt annál, és a totális véleménydiktatúrától is nagyon messze van az, ami ma az atlanti világ nyilvánosságában zajlik. Inkább erről is az 1984-es újbeszél juthat eszünkbe. A háború béke, a szabadság szolgaság, a tudatlanság erő, a kapitalista atlanti világ kommunista, a pártállami kommunista Kína pedig a szabadság őrbástyája.

Kína felkiáltotta magát a nagyhatalmi, tudományos és technológiai térképekre egyaránt, az igaz, de mi már eldöntöttük ezer éve, hogy a mi jövőnk nem Ázsia. Ne forduljunk vissza.