Az amerikai külügyminisztérium kedden elrendelte diplomatái kivonását az Egyesült Államok kabuli nagykövetségéről az egyre romló biztonsági helyzetre hivatkozva - tudósít az MTI.
Az utasítás minden olyan nagykövetségi alkalmazottra vonatkozik, aki "képes más helyről is ellátni feladatait". A külügyminisztérium egyelőre nem adott pontos információkat arról, hogy hány diplomata távozik, illetve hányan maradnak az afgán fővárosban, de - hírügynökségi jelentések szerint - a hazatérésre felszólított nagykövetségi munkatársak száma "jóval meghaladja az ilyenkor szokásos létszámcsökkentést".
A külügyminisztérium friss állásfoglalásában bejelentette: nem ajánlja az amerikai állampolgároknak, hogy Afganisztánba utazzanak. Akik pedig hazatérnének az ázsiai országból, azoknak azt tanácsolják, hogy "a lehető leghamarabb induljanak el a rendelkezésre álló kereskedelmi járatokkal".
Ross Wilson, az Egyesült Államok Afganisztánban szolgáló vezető diplomatája azt mondta: az utasítást a "növekvő erőszak és a fenyegetettségről szóló jelentések" miatt adták ki. Az ügyvivő hozzátette: a nagykövetség továbbra is ellátja a feladatait Kabulban.
Biztosítjuk, hogy az amerikai diplomácia és Afganisztán támogatása fenntartható, erőteljes és hatékony legyen
- fogalmazott Wilson.
Kenneth McKenzie tábornok, az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának vezetője szerint az amerikai kormányzat továbbra is elkötelezett a működő nagykövetség fenntartása mellett Kabulban.
Szándékunkban áll a nagykövetség fenntartása Afganisztánban. De nagyon minimális katonai jelenlétünk lesz, csak amennyi feltétlenül szükséges a nagykövetség megvédéséhez
- mondta a tábornok.
Austin Scott Miller tábornok, a dél-ázsiai országban állomásozó nemzetközi erők parancsnoka vasárnap Kabulban bejelentette, hogy megkezdődött a katonák kivonásának folyamata.
Valamennyi erőnk a kivonulásra készül, a hivatalos bejelentés időpontja május 1. lesz, de már megkezdtük az ehhez szükséges helyi lépéseket
- tette hozzá a parancsnok. Miller közölte, hogy ő irányítja majd a rendezett afganisztáni csapatkivonást, amelynek keretében a támaszpontokat és a felszerelést átadják az afgán biztonsági erőknek.
Joe Biden amerikai elnök a hónap közepén jelentette be, hogy szeptember 11-ig valamennyi katonát kivonják Afganisztánból, de vita folyik egy esetleges július 4-i kivonásról is. Mindkét dátum jelképes: 2001. szeptember 11-én hajtotta végre az al-Kaida terrorhálózat az egyesült államokbeli támadásokat, július 4. pedig a függetlenség napi nemzeti ünnep az Egyesült Államokban.
Megkezdődött az amerikai és NATO-katonák kivonása Afganisztánból
Az Egyesült Államok és a NATO helyi lépéseket hajt végre a csapatai Afganisztánból történő kivonásának folyamata keretében - közölte a dél-ázsiai országban állomásozó nemzetközi erők parancsnoka vasárnap újságírók előtt Kabulban. Austin Scott Miller tábornok közölte, hogy a folyamat már megkezdődött, miután Joe Biden amerikai elnök a múlt héten bejelentette, hogy szeptember 11-ig valamennyi katonát kivonják Afganisztánból, de vita folyik egy esetleges július 4-i kivonásról is.
Az Egyesült Államok tavaly állapodott meg az afgán kormány ellen harcoló tálibokkal a kivonulásról közel húszévnyi katonai beavatkozás után. Az iszlamista lázadók viszonzásképpen megígérték, hogy felhagynak a fegyveres támadásokkal, és részt vesznek az afganisztáni felek közötti béketárgyalásokon. A tálibok és az afgán kormány közötti tárgyalások mindazonáltal megrekedtek, nem sikerült kézzelfogható eredményt elérni, és a támadások sem szűntek meg.
Amerikában a kivonulásról szóló döntést érték kritikák a demokraták és a republikánusok oldaláról is. Abban azonban szinte mindenki egyetért, hogy
Hivatalos információk szerint 2500 amerikai katona állomásozott az utóbbi időben Afganisztánban. A többi 18 ezer amerikai szerződéses alkalmazott különböző feladatokat lát el.
A NATO-nak mintegy 7500 katonája állomásozik a dél-ázsiai országban.
(MTI)