A felkért szakértői bizottság szerint a WHO túl lassan reagált a járványra, javaslatokat fogalmaztak meg

koronavírus
A kép illusztráció.
Pixabay

Az Egészségügyi Világszervezet az utóbbi években túl lassan reagált az egészségügyi fenyegetések első figyelmeztető jeleire – állapította meg a WHO által megbízott független szakértői bizottság szerdán Genfben ismertetett jelentésében.

A dokumentum szerint az egyes kormányok sem jeleskedtek a járvány elleni védekezésben, sok ország 2020 februárjában elpocsékolta az időt ahelyett, hogy előkészületeket tett volna a koronavírus megfékezésére.

Az MTI azt írja,

a bizottság arra az eredményre jutott, hogy a jelenlegi rendszer alkalmatlan megakadályozni azt, hogy egy újabb, erősen fertőző kórokozó, amely bármely pillanatban felbukkanhat, világjárvánnyá nője ki magát.

Kína 2019 decemberének végén tett bejelentést egy Vuhanban felbukkant, addig ismeretlen eredetű légúti betegségről. A WHO azonban csak 2020. január 30-án hirdetett nemzetközi vészhelyzetet, amely járványügyi előkészületek meghozatalára kötelezi az országokat, és csak március 11-én nevezte a fejleményeket világjárványnak. A szakértők szerint ez utóbbi bejelentés jelentette a kellő löketet ahhoz, hogy a kormányok vészhelyzetet rendeljenek el.

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban a szakemberek három nyomatékos javaslatot fogalmaztak meg:

  • A tehetős országoknak, amelyek kellő oltóanyag-tartalékkal rendelkeznek, szeptemberig egymilliárd adagot kell 92 szegény ország rendelkezésére bocsájtaniuk.
  • A  gyógyszeripari cégeknek önként több szabadalmi használati engedélyt kell átengedniük a vakcinagyártás felgyorsítására. Amennyiben három hónapon belül ettől nem növekszik a legyártott mennyiség, fel kell függeszteni a szabadalmi engedélyeket.
  • A világ hét vezető ipari hatalmának (G7) haladéktalanul biztosítania kell a hiányzó 19 milliárd dollár 60 százalékát a koronavírus elleni védőoltások és gyógyszerek kifejlesztésének felgyorsítására létrehozott ENSZ-program részére.

A WHO tagállamai tavaly kérték fel a szakértői bizottságot Helen Clark új-zélandi és Ellen Johnson Sirleaf libériai volt miniszterelnökök vezetésével, hogy gyűjtsék össze a járvány elleni küzdelem tapasztalatait, és tegyenek javaslatokat, miként lehetne javítani a helyzeten.

A szakértői testület a többi között egy, a globális egészségügyi fenyegetésekkel foglalkozó tanács létrehozását javasolta, hogy felkészülhessenek az esetleges újabb pandémiákra. A testület tagjai az elképzelések szerint állam- és kormányfők lennének, akik a globális járványügyi előkészületekre összpontosítanának.

Felvetették egy globális megfigyelőrendszer kialakítását is a WHO-nál, ami szükség esetén haladéktalanul, az érintett államokkal történő egyeztetés nélkül riadót fújhatna a fertőző betegségek felbukkanásakor.

A szakemberek egy járványügyi pénzalap létrehozását is szorgalmazzák, amely évente öttől tízmilliárd dollárig terjedő összeget gyűjtene be, előkészületeket téve egy esetlegesen felbukkanó újabb járvány megakadályozására.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója közölte, hogy meg fogja vitatni a bizottság megállapításait és javaslatait a szervezet 194 tagállamával.