Fudan-figyelmeztetés: megosztja a Fidesz-szavazókat a kínai egyetem ügye

orbán viktor; kína; fudan
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

(Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is.)

Nem gondoltam volna, hogy a Fudan Egyetem Budapestre tervezett kampusza ilyen szinten éri el a társadalom érdeklődésének ingerküszöbét. Egyre több információ kerül napvilágra a kínai hitelből (tehát annak visszafizetésével magyar adófizetői pénzből), majd kínai cégek által alkalmazott kínai emberekkel épülő komplexumról, a beruházás körülményeiről. Pedig a kormánypárt számára már az sem jöhetett éppen jól, amikor fény derült rá, hogy a Fudan 2019-ben száműzte egyetemi chartájából a gondolatszabadságról és kutatási szabadságról szóló részeket, s helyére a Kínai Kommunista Párt iránti hűség kinyilvánítása került, hiszen mindez az általuk hangoztatott antikommunizmus mellett minimum furcsán veszi ki magát. Ez még akkor is kényelmetlen ellentmondás, ha azt nagyjából senki nem tagadta, hogy egy minőségi oktatást nyújtó intézményről van szó, igaz, ennek előnyeiből magyar diákok aligha részesülnek majd olyan nagy számban, ami alapot adna a Fudan magyarországi létjogosultságának.

A kormánykommunikáció mindeközben azt a képet erősítette, erősíti – nagyon leegyszerűsítve –, hogy a Nyugat, Brüsszel, az EU rossz, Kína, Oroszország, a Kelet jó.

Illik ebbe a narratívába, hogy a szakemberek szerint értelmezhetetlen oltáshatékonysági táblázattal azt érzékeltették, hogy a kínai vakcina jobb, mint az amerikai, és az sem véletlen, hogy míg a nyugati vakcinaszállítmányok általában csak úgy simán, csendben érkeznek meg, addig a kínai és az orosz vakcinák útját például Szijjártó Péter Facebook-posztok sorozatával közvetíti le, egészen onnantól kezdve, hogy a kormányzati cargogép elindul az áruért Budapestről.

Úgy fest, hogy ez a Kína-érzékenyítés az egyetemépítéssel összefüggésben nem volt sikeres. Ugyanis kiderült, hogy a Fudan kampuszépítési terve azokhoz is eljutott, akik csak szőrmentén követik a hazai belpolitikai csatározásokat – írta meg a Népszava. A megkérdezettek 91 százaléka hallott az ügyről, és csak alig ötöde gondolja azt, hogy ez Magyarország számára előnyös lenne – derül ki a Publicus Intézet áprilisi, budapesti reprezentatív közvélemény-kutatásából.

A Publicus kutatása szerint a budapestiek többsége nem szeretné, hogy a Diákváros helyén épüljön meg a Fudan

Mint néhány napja megírtuk, a Palkovics László miniszter nevével fémjelzett javaslat alapján a Fudan a Diákváros tervezett helyének jelentős részét megkapja az államtól. Megjelent a Diákváros és a Fudan Egyetem létrehozásáról szóló törvényjavaslat is, melyekből kiderül, mely területek tartoznának a kínai egyetemhez és a Diákvároshoz - írja a Portfolio.

Nem mellékesen ezt még azelőtt válaszolták a megkérdezettek, hogy Palkovics László benyújtotta két törvényjavaslatát, amellyel a Diákváros legértékesebb Duna-parti területeit átadná a kínai egyetemnek.

A felmérés szerint a Fidesz híveinek 62 százaléka gondolja azt, hogy a kínai egyetemnyitás Magyarország számára előnyösebb. Első ránézésre ez nagy aránynak tűnhet, de – ahogyan a kutatást közlő cikk is megjegyzi – figyelembe véve a Fidesz-tábor általában nagyon masszív elköteleződését a kormány döntései mellett, árnyalódik az adat üzenete, joggal kerülhet oda a 62 százalék elé a „csak” szó. 

Annak ismeretében, hogy az egyetem kínai hitelből, kínai vállalatok bevonásával épül, a kormánypárti válaszadók is változtattak véleményükön, hiszen így a fenti 62 helyett már csak 48 százalékuk gondolta, hogy a megállapodás Magyarország számára előnyösebb.

Arra a kérdésre pedig, hogy a magyar egyetemi hallgatóknak jutányos lakhatást biztosító Diákváros vagy a kínai egyetemváros épüljön-e fel a IX. kerületben, még a fideszesek 47 százaléka is a kollégiumokra szavazott. További figyelmeztető jel (arra, hogy mindent nem tudnak a saját szavazóik körében sem elfogadtatni) a Fidesz számára, hogy a kormánypárti szavazók 40 százaléka inkább egyetért azzal a felvetéssel, hogy a kampusz létesítése valamilyen politikai, diplomáciai érdeket szolgál.

Az egyes pártok szavazótáborának keménymagja van annyira feltétel nélkül elkötelezett, hogy mindent helyesnek gondoljon, amit a pártjuk képvisel, és mindent rossznak, amit a másik mond, akar, tesz. Ők nem okoznak meglepetést egy választásnál, ilyen értelemben a választást nem is ők döntik el. Sokkal inkább azok, akik – még ha van is elképzelésük arról, hogy most, aktuálisan kit választanának – hagynak maguknak mozgásteret abban, hogy a közéleti, politikai, társadalmi fejleményeket értékelve később döntsenek.