Tényleg lesz mesterséges intelligencia alapú nyelvoktatás itthon? Megkérdeztük a szakértőt

Tényleg lesz mesterséges intelligencia alapú nyelvoktatás itthon? Megkérdeztük a szakértőt

A tegnapi gyereknapi "extra" kormányinfón Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egy beküldött kérdésre válaszolva arról beszélt, hogy szerinte „a tanító nénit nem tudja helyettesíteni robot”, azt azonban megígérte, hogy jövő szeptembertől a KRÉTA alkalmazáson belül elérhető lesz egy mesterséges intelligencia alapú nyelvoktató szoftver."

Hogy megtudjuk, milyen technikai feltételei lennének egy ilyen szoftver bevezetésének és egyáltalán, hogyan lehetne ezt  megvalósítani és a rendszerbe integrálni, megkerestük dr. Bokor Tamást, a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének egyetemi adjunktusát. A tanszék egyébként nemrégiben A mesterséges intelligencia jövője az oktatásban címmel kutatást is végzett. 

Dr. Bokor Tamás az Alfahírnek elmondta,

a feltételek adottak ennek bevezetéséhez, tekintve, hogy az MI (mesterséges intelligencia) iparágban rendelkezésre állnak azok a technológiák, amikkel lehetséges akár modulszerűen ilyen rendszereket beépíteni már meglévő webes szolgáltatásokba.

A szakértő rámutatott, hogy az MI-nek van egy "soft" (alacsonyabb fejlettségű, egyszerűbb) és egy "hard" vagy autonóm (komplexebb) irányvonala, melyek közül a hétköznapokban az egyszerűbbeket szoktuk használni. Ilyenek például az önvezető autókba épített MI-technológiák vagy az okostelefonos hangvezérelhető asszisztensek, illetve ügyfélszolgálatok esetében a chatbotok.

Az igazi vízválasztó a kettő között az, hogy az adott rendszer a korábbi történések, főleg hibázások nyomán képes-e magát fejleszteni, vagy pedig csak egy nagyon intelligensen beprogramozott algoritmusról beszélünk.

Egy csevegőrobot fix mennyiségű in-put-ot kap ahhoz, hogy ki tudja következtetni, hogy mit szeretnék kérdezni, mire vagyok kíváncsi, vagy mit tegyen elém ahhoz, hogy tanulni tudjak, olyanra viszont nem képes, hogy komplex feladatokat oldjon meg mondjuk ügyintézéskor.

Noha a részletekről még semmit nem tudni,

Dr. Bokor Tamás szerint egy belépő szintű MI-ről, minden bizonnyal a Duolingo nyelvtanulást segítő applikációhoz hasonló, tanításra alkalmas szoftverről lehet szó. Olyasmit ugyanis technikai gondok nélkül is össze lehet hozni a KRÉTÁN belül.

Mint elmondta, a Duolingo egy viszonylag jól személyre szabható telefonos alkalmazás, amely a korábbi hibák alapján belövi, hogy körülbelül milyen szinten van az adott illető a gyakorlásban és a feladatokat ehhez mérten állítja be.

A szakértő felidézte, a járvány miatt elrendelt távoktatás idején "élesedett", a tanárok és a diákok digitális online együttműködését, kommunikációját és a feladatok kiadását segítő komplex modul, a KRÉTA Digitális Kollaborációs tér (DKT) nem győzte kiszolgálni a megnövekedett sávszélességet, ezért akadozott is.

Mint megírtuk, az 5 milliárd forintból összehozott Köznevelési Elektronikus Ügyintézési Rendszer (KRÉTA) tavaly a koronavírus-járvány alatt elrendelt digitális oktatás következtében megnövekedett terhelés miatt többször is összeomlott.

5 milliárd forintba került az adófizetőknek, de még mindig bajok vannak a Kréta-rendszerrel

Több olvasónk is jelezte, hogy a mai napon ismét problémákkal küszködött az online oktatáshoz használatos Kréta-rendszer. Mint ismeretes, nemrégiben túlterheltség miatt, gyakorlatilag működésképtelenné vált. Az eset után Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár a Kossuth Rádióban azt nyilatkozta, hogy még egyszer ilyen hiba nem fordulhat elő a rendszerrel.

 

Amit a KRÉTA működéséből mind a felhasználóbarát kialakítás, mind pedig megbízhatóság és üzembiztosság szempontjából eddig láttunk, abból egyelőre arra következtetnék, hogy nem ebből lesz a következő Duolingo

- fogalmazott a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének egyetemi adjunktusa, hozzátéve, hogy a KRÉTA keretrendszerét kiszolgáló szerverparkkal lehetnek problémák.

Mindazonáltal úgy gondolja, a fejlesztés nagyon jó első lépés lehet annak irányába, hogy később öntanulásra képes rendszerekkel lehessen segíteni a diákok nyelvtanulását.

Dr. Bokor Tamás szerint kulcskérdés, hogy meg lehet-e őket ismertetni és kedveltetni a tanárokkal ezt a technológiát annyira, hogy bevonják a tanórai vagy azon kívüli foglalkozásokba. A szakértő ezenkívül arra is felhívta a figyelmet, hogy érdekes lesz a pedagógusok körében eloszlatni azt a félelmet, hogy nem fogja-e egy ilyen tanuló szoftver elvenni a munkájukat. Úgy véli, a következő 40 évben még biztosan nem lesz így, sokkal inkább támogatni fogja a tanárok munkáját és különböző rutinfeladatok terheit vesz le a vállukról.