FESZ: minden második egészségügyi dolgozó pályaelhagyásra készül

kórház
Illusztráció
Béli Balázs / Alfahír

Ahogyan arról már korábban beszámoltunk, az érdekképviselőket is meglepte annak a felmérésnek az eredménye, amelyet az egészségügyi dolgozók körében végeztek. Eszerint ugyanis az állományban dolgozók 70 százaléka fontolgatja a felmondást, illetőleg a pályamódosítást. A főbb problémák között szerepel az alacsony fizetés, a kiégés és a kevés szociális juttatás. A Belügyi Érdekegyeztető Tanács munkavállalóit képviselő szakszervezetek megbízásából készített anonim felmérés kérdőívét több ezren töltötték ki.

Tömeges felmondás? 80 százalékos béremelésre lenne szüksége az egészségügyi és a belügyi dolgozóknak

A napokban mi is beszámoltunk arról, hogy még az érdekképviselőket is meglepte annak a felmérésnek az eredménye, amelyet a belügyi dolgozók körében végeztek. Eszerint az állományban dolgozók 70 százaléka fontolgatja a felmondást, illetőleg a pályamódosítást. A főbb problémák között szerepel az alacsony fizetés, a kiégés és a kevés szociális juttatás.

A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) felmérése alapján pedig

az egészségügyi dolgozók 50 százaléka hagyná el a pályát,

36 százalékuk már gondolt arra, hogy elhagyja, s csupán 14 százalékuk maradna biztosan eddigi munkahelyén.

De hova mennének, akik elhagynák a pályát? A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara egy korábbi felmérése alapján több mint 8700 fő véglegesen elhagyná az egészségügyet, míg a magánegészségügyet választók 3700-an vannak. Azok pedig, akik külföldön vállalnának munkát, most meg sem tehetik, ugyanis, amíg a veszélyhelyzet tart, felmondási tilalom van érvényben.

Soós Adrianna, a FESZ elnöke az ATV Start c. műsorában elmondta, a foglalkoztatottak száma az első negyedévben a szociális és egészségügyi ágazat terén 12 ezer fővel csökkent. Soós rendkívül aggasztónak tartja a sok túlmunkát, a megannyi másodállást. Úgy véli, a betegekre nézve

borzasztó, hogy egy műszak után valaki egy másik kórházból bezuhan, s az intenzív osztályon folytatja a munkát, mert máshogyan nem tudják megoldani az ellátást.

S miért hagynák el pályájukat a szakemberek? Nagy számban válaszolták, hogy a jobb kereset, a vezetői magatartás, illetve a munkaidőbeosztás miatt.

A FESZ elnöke arról is beszélt, az egyre fogyó munkaerő odáig vezethet, hogy egyes intézményeket be kell zárni. A munkaerő alatt pedig nem csak az ápolókra kell gondolni: például egyre nehezebb juthatunk majd leletekhez, de tovább tarthat majd a betegségek gyógyításának megkezdése is.

Lenne megoldás: tisztességesen meg kellene fizetni azokat, akik maradtak. Egyrészt nem mennének el a következő időszakban annyian, ahányan tervezik, és legalább 50-60 ezer olyan szakképzett egészségügyi dolgozó van, akik 45 év alattiak. Őket vissza lehetne hozni egy tisztességes fizetéssel, megfelelő bánásmóddal.

– mondta Soós, hozzátéve, egy ápoló korábban 50 százalékát kereste annak, amit egy orvos, most pedig csupán 30 százalékát. A FESZ ennek kapcsán olyan javaslatot tett, ami szerint átlagosan jelenleg 100 ezer forintot kaphassanak pluszba a dolgozók, majd januárban ugyanolyan mértékben, mint az orvosok, 28 százalékot: így nem csak maradnának az emberek, hanem vissza is jönnének, véli a szervezet elnöke.

Felhívta a figyelmet továbbá arra is, miszerint a szakképzés rendszerének megváltozása miatt csak 3-4 év múlva érkezne utánpótlás, közülük azonban gyakran már minden ötödik ember az első nap nem megy el dolgozni az egészségügybe.

Soós végezetül kitért rá, hogy írtak levelet Orbán Viktornak a felmondási tilalom és a Covid-kirendelési díj kapcsán, erre azonban nem kaptak választ, csupán annyit: a felmondási tilalom továbbra is fennáll.

Nyilván ők is látják, hogy van egy eláramlás az egészségügyből, és aggódnak, hogy nem lesz elég ápoló, de hát ezt nem lehet erőszakkal megakadályozni. Van egy pont, amikor ha valaki menni akar, akkor is megy, ha jogszerűtlen a felmondása

– zárta szavait a FESZ elnöke, s közölte, már keresték őket egészségügyi dolgozók azzal a szándékkal, hogy el akarnak menni.