(Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is.)
Megkezdte működését az Európai Ügyészség (EPPO). Nélkülünk. Oroszlánrészünk van abban, hogy az Európai Unió végül életre hívta ezt a szervezetet, és a mi esetünkben volna a legnagyobb szükség a működésére, mégis kimaradunk belőle. Az sem volt ugyanakkor semmi, ahogy saját hazája küzdött az Laura Codruta Kövesi, az új európai főügyész ellen. Nemcsak nálunk, hanem egész Európában van mit tenni az átláthatóságért.
Június elsején kezdte meg a működését az Európai Ügyészség, amelyhez Magyarország ötödmagával nem csatlakozott. Az már nem meglepetés, hogy a magyarokat a lengyelek is követték a különcködésben. Ahogy az is rendre visszatérő jelenség, hogy az Orbán számára baráti Szlovénia is csak felemás módon csatlakozott. De olyan „mintaállamok” is kimaradtak az együttműködésből, mint Dánia, Írország és Svédország. Utóbbi mentségére váljon, hogy az előirányzott egy későbbi, 2022-es csatlakozást.
Az Európai Ügyészség 22 tagállam közreműködésével kezdte meg munkáját. Amely azt jelenti, hogy az új, szupranacionális bűnüldöző szervezet döntően csak ebben a 22 tagállamban vizsgálódhat. A csatlakozók ügyészeket is küldtek a testületbe, és kijelöltek még egy további ügyészt saját hazájukban, aki kapcsolatot tart majd az EPPO és saját nemzeti ügyészségük között. (Szlovénia ezt az utóbbi lépést hagyta ki, amellyel megnehezíti a szlovén ügyek vizsgálatát.)
Laura Codruta Kövesi tavaly júliusban a Euronewsnak adott interjújában azt nyilatkozta, hogy attól még magyar csalásokat is vizsgálhat az Európai Ügyészség, hogy nem csatlakoztunk a szervezethez. Az Azonnali kérdésére Kövesi kifejtette, hogy magyar polgárokat abban az esetben vizsgálhat, ha uniós pénzekkel szembeni csalást a 22 tagország egyikén követnek el, vagy egy közös vállalkozás keretén belül. Ebben az esetben azonban akár arra is sor kerülhet – köszönhetően annak, hogy mi nem csatlakoztunk a szervezethez -, hogy magyar állampolgárt egy külföldi bíróságon állítanak majd bíróság elé. Ilyen a nagy orbáni szabadságharc- és szuverenitás-fétis. Nem a magyar polgárok érdekét nézi, nem a mi szabadságunk lesz nagyobb, hanem csak Orbáné. Jelen esetben arra maradna több szabadsága, hogy lopjon.
Nem gondolom ugyanakkor, hogy Kövesi hajtóvadászatba kezdene magyar polgárok ellen. Már csak azért sem, mert pontosan tudja, hogy az ellenzék, tehát a nemzet fele csatlakozna az Európai Ügyészséghez. Sőt, valójában a kormánypártiak jelentős része is, mert egy tavaly nyári felmérés szerint a magyarok háromnegyede az EPPO mellett van. Euronews meg is kérdezte tavaly az európai főügyészt, hogy mint üzenne azoknak a százezreknek, akik Hadházy Ákos kezdeményezésére aláírásukkal támogatták a csatlakozást. „Általánosságban azt üzenem a polgároknak, hogy szeretnék egy független, erős és hatékony szervezetet létrehozni, amely egyenlő mértékben szolgáltat majd igazságot és végez nyomozásokat a tagállamokban” – üzente nekünk Kövesi.
Persze Kövér László már az Európai Ügyészség működésének mínusz egyedik évében is, tavaly nyáron leügynöközte Kövesit az Országgyűlésben. Hiszen „nyilván” külföldi érdekeket szolgál azzal, hogy saját hazája korrupt politikusait „vegzálja”. Arról nem szól a fáma, hogy esetleg inkább az a politikus ront saját nemzetére, aki lop a közösből. Ezzel a magyar házelnök a baloldali román kormány szólamaihoz csatlakozott, amely minden követ megmozgatott azért, hogy Kövesit elmozdítsa az útból. A PSD-Alde koalíció amivel csak tudta megvádolta Kövesit. Először azért, hogy menessze a Korrupcióellenes Ügyészség éléről, majd pedig azért, hogy megakadályozza európai főügyészi kinevezését. Még a lakhelyelhagyási tilalom bevetésétől sem rettentek meg a román hatóságok, amit az utolsó pillanatban szüntetett meg ellene a legfelsőbb bíróság. De arra is képesek lettek volna a PSD-Alde szövetségétől, hogy az Európai Parlament LIBE bizottságában a szavazás után a szavazatokat összekavargatva fúrják meg megválasztását. Ezt az általunk is jól ismert Judith Sargentini akadályozta meg azzal, hogy újraszámolta a szavazatokat.
Bár a PSD-Alde kormány megorrolt a főügyészre, a román polgárok elismerték tevékenységét. Az olasz maffiaellenes tévésorozat, a Polip főszereplőjére utalva Cattani felügyelőként is emlegetik, és 60%-os népszerűséget tudhat magáénak. Ezt annak is köszönheti, hogy előszeretettel nyilatkozott a sajtónak szenvedélyesen és részletekbe menően, és természetesen annak is, hogy részrehajlás nélkül kormánypárti és ellenzéki politikusok egyaránt kerültek börtönbe munkássága eredményeként.
A hatalmi ágak közül a törvényhozásban és némely országban a végrehajtó hatalmi ágban dolgoznak közvetlenül a polgárok által megválasztott képviselők. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak a politikusok képviselnék a népet. A nép hangja az újságíró is, aki a polgárok kérdéseit hangosítja fel, és szegezi azokat a hatalmat birtoklóknak. De a népet képviselik az ügyészek is, ellenőrizve a politikusok mindenkori tevékenységét. A fideszes világban ez fordítottan valósul meg. Sem az ügyész, sem az újságíró nem a népet képviseli, hanem a politikusokat a néppel szemben. De ez a világ is, mint minden korrupt hatalom, hamarosan lehanyatlik.