A fővárosi főtájépítész a méhlegelők után juhlegelőket is szeretne Budapesten

juh
Fotó: unsplash.com

Nemrégiben Budapest-szerte több helyen is kijelöltek úgynevezett méhlegelőként funkcionáló "gyepfoltokat", így például találni ilyet a Gellért-hegy keleti oldalának szikláin vagy a déli oldal meredek rézsűin, a Hajógyári-szigeten több helyen, illetve a közutak szegélyein, elválasztó sávjaiban is.

Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze a Qubitnak azt mondta, a legelő-ökoszisztémák kialakításához fontos lenne, hogy legyen Budapestnek egy vagy több nyája.

Az olyan természetvédelmi területeinken, ahol a biodiverzitás megőrzéséhez a kaszálórétek fenntartása a cél, a komplex feladat miatt szeretnénk meghonosítani a legeltetést. Fontos belőni az arányokat, hogy a legelőnyomás elsősorban az ökoszisztémát szolgálja, és ne a nyájak vagy gulyák gazdasági haszna legyen a fontos. Nem az a cél ugyanis, hogy a szürke marhák vagy a juhok egy még előre nem látható éhínség idején kielégítsék az éhező város igényeit, hanem a természeti értékmegőrzés

– fogalmazott Bardóczi, aki szerint három helyszín lehet erre alkalmas: a III. kerületi Mocsárosdűlő, az újbudai Tétényi-fennsík és a X. kerületi Felsőrákosi-rétek.

A főtájépítész kifejtette, a projektbe szívesen bevonná a Fővárosi Állat- és Növénykertet, „nemcsak az állatsimogató programok stresszét a réten legelve kipihenő saját juhaik miatt, hanem a rengeteget és drágán fogyasztó húsevőik ellátása is megoldható lenne így.”

A Telex megjegyzi, nem Budapest találta fel a legelőbirka-projektet, Szegeden egy fürdőben is ők rágták tavaly a füvet a fűnyírók helyett, ahogy Hódmezővásárhelyen is rackákat vetettek be 4200 négyzetméteren.