„Sosem leszünk stadionrock zenekar, de mindenhol ismernek bennünket, és elismerik a munkásságunkat.”

fooldal RV Szuk a ter
GoPhoto

Tavaly ünnepelte (volna) 25 éves születésnapját egy masszív turnéval a Rómeó Vérzik zenekar, de mivel közbeszólt a koronavírus, többek között ez is kútba esett. Viszont október közepén egy bitang erős nagylemezzel jelentkeztek Szűk a tér címmel, ami a mai napig szinte kirobbanthatatlan a Mahasz listáról. A 2018-tól újra kvartettként működő csapat a jövő héten végre színpadra áll, hogy most már élőben is bemutassa új anyagát, így ennek apropóján csörgettük meg a felvidéki rock n’ roll/dirty rock banda frontemberét. Kovács Koppány énekes/basszusgitárossal a jó három és fél évvel ezelőtti – az Újratervezés LP kapcsán készített – interjúhoz hasonlóan ismét egy kötetlen beszélgetés keretén belül szedtük össze az aktualitásokat és érdekességeket.
 

 - Egy nagyon erős, változatos, és vagány albummal jelentkeztetek tavaly. Milyen időintervallum alatt született meg ez a lemezanyag, és hogyan tudtatok dolgozni a koronavírus árnyékában?

 - Eleve egy lázadósabb beütésű lemezt szerettünk volna csinálni. A zenék többségét Ricsi hozta, szorgosan küldözgette át nekem a demókat. Én sok szövegalapot még Amerikában írtam meg, amikor tavaly év elején kint voltam, és ez úgy működött, hogy éjjel letöltöttem ezeket a fájlokat a motelszobában, és másnap, amikor a következő fellépésre utaztunk, a kocsi hátsó ülésen fülessel hallgattam, próbáltam ráhangolódni a zenei témákra, közben meg jegyzeteltem. Aztán persze, amikor hazajöttem – szerintem az utolsó járattal, mert utána azonnal beköszöntött a pandémia, és kihirdették a karantént –, akkor véglegesítettem ezeket a szövegeket. Sőt, több dalnál még a stúdiózás során is módosítottam.

Mivel nekünk már jó előre le volt foglalva itt nálunk Felvidéken, a galántai Gila stúdió, így áprilistól kb. június közepéig ott dolgoztunk. Ez egy új dolog volt, most próbáltuk ki, de annyira bevált, hogy a szólólemezem is itt készül. Hosszúra nyúlt ez a meló, de nagyon élveztük, és szerintem még jobban összerántotta a bandát. És azt kell mondjam, hogy az egyik legnyugodtabb munkánk volt, hiszen nem zavart minket semmi. Az egész ország le volt zárva, sokszor ott is aludtunk, hogy ne kelljen a karantén alatt autókázni.

 - Meg ugye sajnos nem voltak koncertek sem, ahová minimum hétvégénként ki kellett volna ruccannotok e közben…

 - Na, igen! Ez a másik. Az előző lemezeknél sokszor volt úgy, hogy ment az énekfelvétel, hétvégén meg jött a koncert, és utána elég rossz volt újra énekelni, mert már kiordítottam magam a bulin. De most tényleg tök nyugis volt minden. Az utóbbi évek legjobb lemezét raktuk össze, amiről a személyes kedvencem a No Future, amiben benne van minden. Ez egy fricska szám arról, hogy mi semennyit sem változtunk az idők folyamán, és ha van jövő, ha nincs jövő, mi akkor is ezt a telibe vert rock and roll-t fogjuk játszani. (nevet)

 - Az elmúlt időszakban elég sok bandánál történt tagcsere, vagy toltak a lemezük megjelenésen. Nálatok hogyan csapódott le ez a Covid okozta helyzet?

 - Próbáltam én mindenkit kidobni a zenekarból, de nem ment… (nevet) Viccet félretéve, nekünk is természetesen jócskán beleszólt a dolgainkba. A tavalyi évre több mint hetven koncertünk volt lekötve, és abból négy valósult meg. Ez egy emberpróbáló időszak volt mindenki számára, de Ricsi is, és én is jól jöttünk ki belőle. Ricsi ugye hentes, de sosem volt ideje mással is próbálkozni, most meg elkezdett főzőcskézni, szalonnákat, különféle pástétomokat készíteni, végre kiteljesedhetett ebben is. Én meg tavaly ősszel beindítottam egy póni sulit a ranchon. Öt-nyolc éves gyerekeket tanítok lovagolni, jelenleg már huszonöt diákom van. Nagyon élvezem ezt a tevékenységet, de most meg már azért fáj a fejem, hogy ha beindul a koncertezés, akkor hogyan fogom ezt megoldani. (nevet)

 - Ezek szerint nem estetek letargiába, nem voltatok depressziósak, jól elfoglaltátok magatokat. Miközben összeraktatok meg felvettetek egy bitang jó lemezt, plusz a Feró 75 tribute albumon is szerepeltetek.

 - Mondjuk nálam nyáron azért előjött egy rossz érzés, mert akkor tudatosult bennem, hogy most mennénk a fesztiválokra, már régen a turnébuszban kellene ülni. De még szólófellépésem sem volt, nemhogy zenekari buli. A család persze egy kicsit örült a dolognak, mert én az elmúlt huszonöt évben semmiféle családi, rokoni rendezvényen nem vettem részt, se esküvőn, se születésnapon, semmin, mert mindig koncerteztem. Most az utóbbi egy évben többször mondta is a feleségem, hogy annyira megszokta, hogy itthon vagyok… Mondjuk, most a vége felé azért beszólt, hogy mehetnék már a fellépésekre, mert néha sok belőlem. (nevet) Valamilyen szempontból kellett ez a fék, de azért most már beindulhatna a bulizás is.

A Feró lemezes szereplés meg felkérésre készült, és ahogy végigvettük fejben a Rice dalokat, azonnal a Kifakult sztár-ra esett a választásunk, mert, hogy ez teljesen rólunk szól. És szerintem sikerült is kellőképpen rómeósítani. Még az is tervben van, hogy a későbbiekben koncerteken is elővesszük.

cikkbe RV Szuk a ter front

 - Mondtad, hogy Ricsi hozta a legtöbb ötletet az új számokhoz, Ákosnak viszont ez az első RV lemeze. Ő mennyire van benne a dalokban?

 - Ákos egy nagyon jó csapatjátékos, és kivette a részét a dalírásból is. Például a Bocsáss meg uram, és a Szememen át dalokban is fő riffeket hozott, aktívan bekapcsolódott az alkotómunkába. Eddig úgymond szoktuk egymást a koncerteken – persze a kémia az rögtön működött –, de így most már valóban fel lett avatva, hogy egy album is készült vele. Néha megfeledkezünk a korkülönbségről, mert ugye majdnem húsz év van köztünk... sokszor ő szokta mondani, hogy azt hittem, hogy beöregedek közétek, de néha csak lesek, hogy sokkal nagyobb partiarcok vagytok, mint én. (nevet)

 - Titeket ismerve ez nem meglepő…

 - Nem. Igazából felnőhetnénk már, de az az idő még nem jött el. (nevet)

cikkbe RV backstage

 - A tavaly augusztusi fővárosi bulin már elővettétek A világ legjobb nője című új dalt. Milyenek voltak a visszajelzések?

 - Az új számok közül csak ezt az egyet játszottuk, és nagyon jó reakciók érkeztek rá. Most egyébként nagyon kíváncsiak vagyunk, hogy a jövő csütörtöki Barba Negra Trackes lemezbemutató bulin milyen lesz a közönség, mennyire tanulták meg az emberek a szövegeket. Meg, hogy egyáltalán, mennyien fognak eljönni, mert ez is nagyon fontos. Most már semmit nem lehet előre megjósolni, szerintem a legnagyobb és legjobb koncertszervezők, klubtulajok sem tudnak semmi okosat és biztosat mondani. Mindenki megkapta a kellő pofont az élettől... Rajtunk nem fog múlni, mert az utóbbi évek talán legjobban fogyott Rómeó lemezéről beszélünk.

 - Bizony, igen szembetűnő a Mahasz listás szereplésetek…

 - Több mint fél éve vagyunk benn a Top40-ben, talán egyetlen hét maradt ki, viszont pont a múlt héten a 6. helyen álltunk. Már nagyon közel vagyunk az aranylemez státuszhoz, és számunkra, mint felvidéki zenekarnak, ez egy hatalmas dolog és elismerés.

 - Mivel készültök az estére?

 - Új színpadi díszlettel érkezünk, alaposan be szeretnénk mutatni a Szűk a tér lemezt, de az új dalok mellett természetesen jó néhány régi RV sláger is elhangzik majd, illetve klipforgatást is tervezünk. Ez utóbbit meglátjuk, mennyire sikerül jól, megfelelő lesz-e az alapanyag a koncertvideóhoz.

 - Az új album felvezetéseként a No Future dalhoz forgatott klipet mutattátok be, amivel igen magasra tettétek azt a bizonyos lécet, az előbb pedig említetted, hogy egy koncertvideót is szeretnétek forgatni. Ezeken kívül van még betervezve valami?

 - A No Future klippel egyértelmű cél volt, hogy elég látványos legyen, ezért nagyon örültünk, hogy beállt mögénk a Hungarian Stage Rental, sőt rengeteg ötlet tőlük származott a megvalósítás során. Mi egy jóval szerényebb külsőséget gondoltunk, és azt is például ők találták ki, hogy egy magasban lévő színpadon játszunk, valamint a klip rendezője, Indián is nagyon odatette magát mind a felvétel, mind a vágás során. Mi csak az alapot adtuk, azaz magunkat. (nevet)

Folytatás mindenképpen lesz. A tervezett koncertfelvétel remélem összejön most a Barbában, és szeretnék majd én is egy videoklipet rendezni, aminek a vágását is én szeretném kivitelezni. Elárulom, hogy az Egyszerű este lesz megfilmesítve. És bennünk van még egy további klip ötlete, aminek elkészítését őszre tervezzük.

 - Ha picit visszatekintünk a lemezmegjelenés előtti napokra, volt egy különleges „alakításotok” is egy színházi show-ban. Erről mesélnél?

 - A Győri Lovas Színház felkért bennünket, hogy a History című előadásukban nem szerepelnénk-e, mi meg természetesen igent mondtunk. Középkori keresztes lovagokat kellett játszani, miközben az egyik új dalunk egy kissé átíratott része hangzott fel - én lóháton énekeltem, a többiek meg beöltözve zúztak az épített aréna szélén. Én rendszeresen járok szerepelni a lovas színházba, és baromi jó volt, hogy most a Rómeót is be tudtam rángatni ebbe a dologba. És remélem, nem utoljára.

cikkbe RV promo uj

 - Amúgy te személy szerint mennyire vagy játékba hozható? Kérdezem ezt azért, mert nemrég szerepeltél egy műsorban, ahol rávettek a pídán megkóstolására. Ez elég meredeknek tűnt első olvasatra - van nálad azért valamilyen limit e téren?

 - Ez egy jó sztori! Úgy indult, hogy Danics Rolikával, a hangmérnökünkkel, meg Ákossal este iszogattunk nálunk – mondjuk úgy, egy házibuli keretén belül –, és láttunk a neten egy videót, hogy a Klikk Out Mindenevők csapata éppen megkóstolja azt a svéd büdös halat.

 - A rothasztott heringet?

 - Jaja! Tök poénból rájuk írtunk, hogy itt vagyunk, hol lehet ilyet beszerezni, mert hogy a Rómeó zenekar is kipróbálná. Vissza is jeleztek, de rögtön meg is kérdezték, hogy nekem nincs-e kedvem szerepelni a következő adásban, ahol egy száznapos nyers kacsatojást kellene megkóstolni. Naná, hogy elvállaltam, mert elvileg mindenféle ökörségben benne vagyok, de aztán az odafelé úton már egy kicsit kezdtem megbánni ezt a dolgot, mert elég háklis vagyok a gyomromra, nem eszek meg mindent. Kezdtem beparázni, hogy mi lesz, hogy ha behányok… (nevet) Roli barátom el is kísért. De aztán túléltem, nem volt annyira rossz.

 - A mosolyod mennyire volt őszinte a végén?

 - Fura utóízek voltak, az kétségtelen, de nem volt gáz, úgyhogy tényleg őszinte volt. A szakács egy világlátott profi ember, előtte jó volt a bambuszrügy ízfokozónak, utána meg jött a hínársaláta, ami lezárta az ízeket. Ez egy különleges gasztro-élmény, egy íz-kirándulás volt számomra.

cikkbe Koppany promo

 - Még picit kimondottan nálad maradva, de visszatérve a muzsikához… Az köztudott, hogy fiatalon néptáncoltál, de hogy állsz mostanság a népzenével?

 - Hallgattam elég sokáig, de az utóbbi öt-hat évben a country felé mentem el. Mióta kijutottam Amerikába, illetve, hogy nekünk is van ranchunk, meg lovagolok, napi szinten lovakkal is foglalkozom, nagyon ráálltam erre a stílusra. Számomra ez a fajta zene maga a szabadság, ugyanolyan szinten van nálam, mint a rock and roll. És most olyan stádiumban vagyok az életemben, hogy megírtam egy country lemezt, jelenleg is ezért vagyok a stúdióban.

Én mindig is azt csináltam, amit szeretek, sosem azt, amit mások mondtak, vagy megírtak. Ezért van az, hogy lovas színházban is szerepelek, póni sulit is csinálok, egyszerűen nem tudok csak a Rómeó Vérzik-re koncentrálni, nekem ezer szálon fut az életem. Ezt élvezem is, ezer fokon égek. Még rengeteg olyan dolog van, amit meg szeretnék valósítani, de ezekhez nagyon kevésnek tűnnek azok az évek, amik még hátravannak.

A közönség látja, érzi, hogy ki áll őszintén a színpadon, és szerintem a Rómeót is azért szerették és szeretik, mert mi sosem játszottuk meg a rock and rollt, hanem tényleg meg is éltük. Mi a kétezres években is bőrgatyában félmeztelenül toltuk a mocskos rock and rollt a bulikon, miközben egy csomó banda Adidas gatyában meg tornacipőben szaladgált. (nevet)

 - Szerinted ennek a hozzáállásnak is köszönhető, hogy helyet kaptatok a Magyar Rockhírességek Csarnokában?

 - Úgy gondolom, ez (is) lehet az elmúlt huszonöt évünk egyfajta elismerése, főleg, hogy most a trianoni jubileum tiszteletére határon túli zenekarok is megjelenhettek a kiállításon. Mi soha nem agyaltunk azon, hogy de jó volna ilyen vagy olyan díjat kapni, egyszerűen valahogy pörögnek az évek körülöttünk, és még mindig itt vagyunk. Most már több mint negyedszázada próbáljuk nyomni, és szinte Motörhead státuszban érzem a Rómeót, mármint olyan értelemben, hogy sosem leszünk stadionrock zenekar, de mindenhol ismernek bennünket, és elismerik a munkásságunkat, még a szakmán belül is.

cikkbe RV live

 - Ha minden jól alakul, akkor az év hátralévő részét a 25+1 jubileum jegyében szeretnétek megélni?

 - Sokat beszélgettünk róla, de szerintünk ez az esztendő még kuka lesz. Nem lesz olyan sok Rómeó koncert, igaz az őszi klub bulik már le vannak kötve, de ki tudja, mi jön még? Most azt mondom, hogy szerintem 2022-ben fog újra feléledni a rockszíntér, meg akkor indul be rendesen a normális élet. Az biztos, hogy ezt az albumot szeretnénk turnéztatni, de igazán erre szerintem csak jövőre lesz igazán lehetőség. A szólólemezem októberben jön ki, és azzal is szeretnék egy-két nagyobb volumenű megmozdulást csinálni.

 - No, ha már újra szóba hoztad ezt a majdani albumot, részleteket elárulnál róla?

 - Nagyon szívesen! A vadkelet hőse címmel érkezik majd, és azt szeretném, hogy október 8-án, Koppány napján jelenjen meg. 11 dalt fog tartalmazni, és a GrundRecords gondozásában jön majd ki. Mindegyik szám a saját szerzeményem, és amit kiemelnék ezekkel kapcsolatban, hogy a szövegeket együtt írtam a bátyámmal, azaz újra Kowával dolgoztam, aki ugye az első pár RV album szövegvilágát alakította anno. Most ismét egymásra találtunk, aminek nagyon örülök.

A felvételeket – hogy senki ne is asszociáljon a Rómeóra – egy teljesen más gárdával rögzítem majd. A dobok mögé Roli barátom ül be, a gitárokat Lengyel István, Szlovákia egyik legjobb blues gitárosa játssza fel, aki a dalok hangszerelését is elvégezte, a billentyűket pedig Gasparik Fecó, az Arizóna zenekar tagja kezeli. A basszust értelemszerűen én tolom majd, de a koncerteken más lesz ezen a poszton.

 

 - Van civil munkád, viszed a Rómeó Vérzik zenekart, színházban is szerepelsz, póni sulit vezetsz, A Három Királyok egyik tagjaként is fellépsz, jelenleg szólólemez kiadásra készülsz - most is este negyed 11 múlt, hogy beszélgetünk, és még a stúdióban vagy. Nálad nem 24 órából áll egy nap?

 - De, és az a baj, hogy nálam is csak annyi. (nevet) Épp tegnap konstatáltam – mondtam is a családnak –, hogy ez a pandémia, és az általa létrejött helyzet annyira „lenyugtatott”, alapjáratra lehúzott, hogy most, ahogy kezdenek sűrűsödni a programok, újra vissza kell jönnöm valahogy a pörgésbe. Jelenleg kb. 36 órával lennék megelégedve. (nevet)

promofotók: GoPhoto