Török Gábor szerint 2022-ben lesz a legközelebb az ellenzék ahhoz, hogy megszorítsa a Fideszt

Török Gábor szerint 2022-ben lesz a legközelebb az ellenzék ahhoz, hogy megszorítsa a Fideszt

Egy olyan politikai rendszerben, amely alapvetően a polarizációra épül és egy ember köré rendezi a hatalmi kérdéseket, egy választási győzelem vagy vereség a megszokottnál is nagyobb különbséget képes előidézni

 – mondta Török Gábor politológus a HVG360-nak adott, több közéleti témát is boncolgató interjújában arra kérdésre, hogy a Fidesz mennyire tarthat a 2022-es országgyűlési választások elvesztésétől. Ugyanakkor szerinte minden választás előtt van aggodalom azzal kapcsolatban, hogy sikerül-e folytatni, ám ezúttal "a tét számukra óriási".

Az interjú körüljárta többek között a kormány aktuálisan futó emojis plakátkampányát, s ezen keresztül a politika manapság tapasztalható leegyszerűsítését, ami beleillik a tömegdemokráciának megágyazó világtrendbe is. Szó esett a pedofilokat az LMBT-emberekkel összemosó fideszes törvényről, a Fudanról, a járványhelyzet kezeléséről, valamint a kormányzati gazdaságpolitikáról.

Ami viszont a jövő évi parlamenti választás lehetséges kimenetelét illeti, Török szerint

a Fidesz vereség esetén is komoly hatalmi pozíciókat tudna megtartani, de mindazt, ami felépült, komoly veszély fenyegetné, ha a hatalmi helyzet megváltozna.

A politológus úgy gondolja, hogy reálisan nézve szerinte a választásnak nem az ellenzék az esélyese. Mint fogalmazott: 

Mindent mérlegelve több érv szól amellett, hogy a végén a Fidesznek lesz abszolút többsége, de az elmúlt 12 évet nézve most lesz a legközelebb az ellenzék ahhoz, hogy megszorítsa a Fideszt. 

Török Gábor szerint egy mérlegelő politikai elemzésnek azt kell mondania, hogy van olyan forgatókönyv is – még ha nem is a legreálisabb –, hogy végül az ellenzék meg tud szerezni legalább 100 mandátumot. Emlékeztetett: a választás az egyéni kerületekben dől majd el, 20–30 helyen pár ezer vagy pár száz szavazaton múlhat a mandátum sorsa. Ezek elrendeződésén múlik, hogy a Fidesznek lesz többsége vagy az ellenzék nyer. 

Ha viszont az ellenzék egységes marad, akkor a jelenlegi tudásunk szerint szinte elképzelhetetlen, hogy a Fidesznek újra kétharmada legyen 2022 után a Parlamentben 

 – fejtette ki az elemző.

Az előválasztást érő kritikák ellenére az ellenzéki politikát valós hatalmi harcnak látja; és szerinte Magyarországon "ellenzékek" vannak, eltérő érdekekkel és célokkal. Ebből a szempontból jelentős eredmény, hogy képesek levezényelni az előválasztást. Túlzott elvárás, hogy az előválasztás egy teljesen nyitott kimenetelű verseny legyen – tette hozzá.

Felidézik, hogy Török egy korábbi interjúban azt mondta, hogy Karácsony Gergely és Jakab Péter karakterét összegyúrva járna az ellenzék a legjobban. Úgy véli, meglepő módon Jakab Péter még mindig tartja az elmúlt fél évben elért pozícióját, egy országos választáson Karácsony Gergelyéhez mérhető eséllyel indulna miniszterelnök-jelöltként. Azonban hozzáfűzte azt is, hogy a főpolgármester szavazói elkötelezettebbek a részvétel szempontjából.

Török Gábor szerint a jövő évben esedékes választásnak komoly tétje van, egészen más világ születne bármilyen, a mostanitól eltérő választási eredményből.

"Új helyzetet szülne az is a mai mindenható kormányzáshoz képest, ha a Fidesznek csak szűk többsége lenne" – vélekedett a politológus, aki ugyanakkor leszögezte:

Sokan hajlamosak leértékelni egy esetleges ellenzéki győzelmet arra hivatkozva, hogy úgyis körbe lennének véve fideszes kinevezettekkel és ilyen erőforráskülönbség mellett csak egy béna kacsa lenne az új kormány. Értem az érvelést, de én nem ismerek erősebb hatalmi pozíciót a magyar rendszerben a kormány irányításánál. Bármilyen nem-Fidesz kormány jönne létre és bárhogyan is működne, az egy csapásra új helyzetet teremtene.

Mindemellett Török arról is beszélt, hogy szerinte "a NER megdöntése Orbán hatalmi helyzetének, a most kiépített királyi udvar és függőségi rendszer lebontásával tud elkezdődni". Mivel úgy gondolja: a NER egyenlő Orbán Viktorral. Véleménye szerint a rendszer erejét az egyszemélyi hatalom, a gyengülését pedig az határozza meg, hogy mennyi hatalmi pozíciót veszít.