Brüsszel vs. Orbán-kormány: ki élt vissza a hatalmával?

Brüsszel vs. Orbán-kormány: ki élt vissza a hatalmával?

A brüsszeli bürokraták visszaélnek a hatalmukkal – mondta Orbán Viktor abban a videójában, amelyben bejelentette, hogy a kormány gyermekvédelmi népszavazást kezdeményez. Habár elcsépelt közhely, hogy permanens választási kampányban élünk, de talán most annyi megállapítható, hogy ha hivatalosan nem is, de gyakorlatilag megkezdődött a 2022-es választási kampány. Ennek bemelegítéseként kaptunk egy jóféle nemzeti konzultációt mérges fej emodzsikkal meg brüsszelezéssel megtámogatva, hogy aztán megtudjuk (a közelmúlt eseményein végignézve nem hatott meglepetésként), a kormányzati kommunikáció mivel fogja tematizálni a választásig hátralévő időszakot.

Csakhogy erről a népszavazási kezdeményezésről nem elég a közelmúlt eseményein végignézve szót ejteni, mert megkerülhetetlen, hogy az elmúlt néhány nap tükrében értékeljük a miniszterelnök nagy bejelentését. Ami teljesen nyilvánvalóan egy elterelő hadműveletnek a központi eleme. A kormány szemszögéből nézve persze érthető ez a szándék, hiszen ott van köztük az a néhány ember, aki pontosan tudja, sőt ebben az országban ők tudják a legpontosabban, hogy milyen súlyú világbotrányba kerültek a Pegasus-ügy kapcsán. Mert lehetett itt úgy tenni, mintha semmi sem történt volna, aztán bagatellizálni, majd a kezdeti sokk után előjönni ilyen „nincs itt semmi látnivaló” jellegű mismásolásokkal, sorosozni, baloldalizni – a megfigyelési botrányban érintett más országok komoly lépéseiből is tudható, hogy ez egy olyan botrány, amilyenbe kormányok bizony bele szoktak bukni. Éppen azért, mert – ahogyan a miniszterelnök a brüsszeli bürokratákra értve alkalmazta a szófordulatot – visszaélnek a hatalmukkal. (Egyébként az Európai Bizottság nem visszaél a hatalmával, hanem él a rendelkezésére álló jogi lehetőségekkel – ez még akkor is tény, ha a kormány vitatja a kötelezettségszegési eljárás alapját.)

{block:block_content:83f6f420-ec81-488d-9ade-46fde05c55af}

A Pegasus-ügy eddig nyilvánosságra hozott információi szerint ugyanis nem arról van szó, hogy lehallgattak (lehallgatnak), megfigyeltek (megfigyelnek) olyan személyeket, akikről feltételezhető, hogy kapcsolatban állnak terrorista és/vagy egyéb szervezett bűnözői csoportokkal, és ezért veszélyt jelentenek a nemzetbiztonságra, hanem hogy a kormány a létező összes személyes adatainak a birtokába kerülhetett, lehallgathatott olyanokat, akiknek a tevékenységét veszélyesnek gondolták a Fidesz politikai hatalmára nézve.