Zárt kapuk mögött ünnepel a világ - Készen áll Japán az olimpiára?

Olimpia, Tokió
Az olimpiai játékok nyitó- és záróünnepségének otthont adó Nemzeti Stadion.
Fotó: MTI/EPA/Szato Ajano

Amikor 2013-ban megkapta Tokió a 2020-as ötkarikás játékok rendezési jogát, akkor mindenki arra számított, hogy Sydney (2000) és London (2012) után ismételten egy olyan olimpiának lehetünk szemtanúi, amely nem a botrányoktól és a szervezettségi hiányosságoktól lesz hangos. Azonban senki sem számított arra, hogy a Covid-19 járvány az egész világot letarolja.

Nem állíthatjuk, hogy a kezdeti nehézségek Japán esetében sem léptek volna fel, hiszen 2016-ban már egy korrupciós botrány miatt volt hangos a nemzetközi sajtó. 

Minden kezdet nehéz

Ahogy két évvel ezelőtt írtunk róla, 2016. május 11-én, a brit Guardian közölt egy tényfeltáró cikket, amely szerint japán sportdiplomaták két tételben 2 millió dollár kenőpénzt fizettek a 2020-as játékok odaítélésekor. A japán szervezőbizottság tagadta a vádat, és az ország olimpiai bizottsága is megvizsgálta az ügyet és végül arra jutottak, hogy csupán „félreértés volt”, mert ez az összeg csupán tanácsadói díj volt.

Nem érte be azonban ennyivel a francia hatóság. A tokiói pályázat akkori elnökét, Takedo Cunekazu-t kihallgatták korrupció gyanújával. Takedo később le is mondott a hazai és nemzetközi olimpiai bizottságban vállalt tisztségeiről.

2019 áprilisában aztán újabb botrány zavarta meg a felkészülést, miután a tokiói olimpiáért felelős miniszter egy adománygyűjtő vacsorán megsértette a fukusimai katasztrófa túlélőit. Szakurada Jositaka azt mondta, fontosabb a kormánypárt jelöltjének támogatása, mint a 2011-ben földrengés és cunami sújtotta térség újjáépítése.

„Sajnálom, ha a szavaim megsértették az ott élők érzéseit, visszavonom azokat. Azt gondolom, ez sem elég, így benyújtottam a lemondásom”

- mondta a távozó miniszter.

Érdekesség, hogy Japánban sem feltétlenül a kompetens személyeket szeretik kinevezni felelős pozíciókba. Ennek legékesebb bizonyítéka, Szakurada Jositaka korábbi botránya, amikor is még kiberbiztonságért felelős tárcavezetőként ismerte be, hogy

még soha életében nem használt számítógépet.

Miraitova, a 2020-as tokiói nyári olimpia kabalafigurája a Takao-hegyen újonnan leleplezett ötkarikás szoborral, Hacsiodzsiban 2021. április 14-én, száz nappal az olimpiai játékok kezdete előtt.
Fotó: MTI/EPA/REUTERS/Kim Kjung Hun

Pandémia

2019-ben már arról számolhattunk be, hogy Japán nagyszerűen halad az előkészületekkel, főként a létesítmények terén álltak nagyon jól a szervezők.

Aztán nem várt fordulat állt be, amikor 2019 őszén egy vírus elszabadult Kínából, amely aztán az egész világot letarolta. 2020. március 11-én az Egészségügyi Világszervezet világjárványt hirdetett. A földkerekség legtöbb országa bezárkózott, ezzel próbálva megelőzni a járvány terjedését, sajnos kevés sikerrel.

A NOB eredetileg azt kommunikálta, hogy nem érdemes kapkodni, és május környékére ígért állásfoglalást, március 22-én viszont már azt közölte, hogy négy héten belül döntést hoz a tokiói játékok sorsáról, egyúttal jelezte, hogy a koronavírus-járvány terjedése miatt számításba veszi a seregszemle esetleges elhalasztását is.

Március végén Kanada már jelezte a NOB felé, hogy amennyiben, ha  az eredeti időpontban tartanák
meg a játékokat, akkor bojkottálja az eseményt, majd Ausztrália, Új-Zéland és az Egyesült Államok is a halasztást sürgette.

Két nappal később, március 24-én robbant a hír azok után, hogy Abe Sindzó és Thomas Bach egyetértett abban, hogy el kell halasztani a tokiói olimpiát. A két vezető a koronavírus-járvány miatt kialakult kiszámíthatatlan helyzetre hivatkozva, valamint az Egészségügyi Világszervezettől (WHO) kapott legfrissebb tájékoztatásra alapozva foglalt állást a játékok elhalasztása mellett. Ezek után a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) úgy döntött, hogy egy évvel elhalasztja az ötkarikás játékokat abban a reményben, hogy 2021-ben már mindenféle probléma nélkül tudja a világ ünnepelni az olimpiai játékokat. 

Természetesen ekkor még az olimpia szervezőbizottsága és a NOB sem tudhatta, hogy egy évvel később is a koronavírus-járvánnyal fog küzdeni a világ. Japánban jelenleg is több 31 ezer aktív fertőzöttet tartanak nyilván. Az elmúlt 24 órában 4943 fertőzöttet diagnosztizáltak. 

Az olasz Federica Pellegrini a Tokiói Vizes Központban tartott edzésen.
Fotó: MTI/EPA/Patrick B. Krämer

A közvélemény sem támogatja

Május végén a japánok 59 százaléka egyáltalán nem támogatta a rendezést, míg 39 százalékuk gondolta csak úgy, hogy mindenképpen meg kéne tartani a játékokat. Alig akadt valaki, aki az újabb halasztást támogatta volna. A japánok többsége azért fél az olimpiától, mert attól tart, ha a világ 205 országa/résztvevője idejön, mintegy 60 ezer médiamunkással az élen, akkor ismét elszabadulhat a járvány az országban. 

Ennek ellenére a legtöbb sportoló arról számol be, hogy a rendezők és az önkéntesek is rendkívül barátságosak és vendégszeretőek. Mégis beszédes az, hogy az utcákon vagy a kirakatokban szinte sehol nem látni olyan reklámot vagy plakátot, amely azt hirdetné, hogy milyen grandiózus esemény zajlik Tokió városában. Pusztán a helyszínek környékén tűnik fel az átlagember számára, hogy olimpiát rendeznek. 

Olimpiai ötkarika egy felüljáró előtt, a háttérben a Tokyo Skytree (j) adótorony Tokióban.
MTI/Kovács Tamás

Bezárva

Bár sokáig úgy tűnt a tokiói szervezőbizottság igyekszik legalább minimális létszámú közönséget beengedni az olimpiára, azonban a járványhelyzet miatt ez végül meghiúsult. 

Márciusban elsőként arról született döntés, hogy külföldi szurkolók nem lehetnek ott a tokiói olimpia és paralimpia versenyein, így a külföldi jegytulajdonosoknak visszatérítették a belépők árát. Néhány héttel ezelőtt pedig a hazai nézők számára is megtiltották a részvételt, vagyis az olimpiai játékok nagy része zárt kapus lesz. A japán kormány a koronavírus-járvány miatt július 12-étől augusztus 22-éig rendkívüli állapotot hirdetett a fővárosba.

Persze a szervezők és a NOB is próbálkozik azzal, hogy ne a hangulattalan versenyekről maradjon emlékezetes az olimpia. Ennek érdekében digitális eszközök segítségével próbálnak hangulatot teremteni az üres versenyhelyszíneken a tokiói olimpia szervezői.

A hangulat fokozásának technikai kellékei között lesz egy audiorendszer, amely a korábbi olimpiák alapzaját, a lelkesedést, illetve a tapsot játssza majd be, így a versenyzők úgy érezhetik, hogy mégis ülnek nézők a lelátón. Emellett otthonról, egy digitális platformon keresztül minden szurkoló küldhet virtuális tapsot is a résztvevőknek, és a helyszíneken, valamint a televíziós közvetítésben látható lesz, hogy melyik országból hányan drukkolnak.

Mindenkit arra biztatnak, hogy készítsen magáról egy öt másodperces szelfivideót, küldje be, és ezt is megjelenítik majd a kivetítőkön. Néhány versenyhelyszínen pedig a sportolóknak lehetőségük lesz arra, hogy a versenyük után közvetlenül élő kapcsolatba léphessenek az otthon szurkoló családjukkal és barátaikkal.

Fotó: MTI/AP/Charlie Riedel

Mi lesz a költségekkel?

Az már 2019-ben is borítékolható volt, hogy a tervezett költségek a vártnál jóval magasabbak lesznek. Három évvel ezelőtt, a 20 milliárd dolláros büdzsét 15 milliárdra sikerült lefaragni, ehhez azonban az kellett, hogy számos új létesítmény építésébe bele se fogjanak, az olimpiai versenyek egy részét, tehát régebben megépített helyszíneken rendezik majd meg.

Azonban a játékok elhalasztása újabb költségeket rótt Japánra, hiszen például az olimpiai faluban található lakásokat, később értékesítették volna. Azonban ezeket a vevőket a halasztás miatt kártalanítani kellett. Ráadásul a járvány miatt elrendelt biztonsági intézkedések tovább növelték az amúgy sem alacsony kiadásokat.

A jelek szerint már most 20 milliárd dollár felett járnak a költségek.

A bevételi oldalon ugyanakkor még kisebb összeggel kell számolni, miután nem lehetnek nézők az eseményeken, hovatovább szintén komoly kiesést jelent az, hogy a korábban várt többszázezer turista sem tud eljönni az országba a játékok ideje alatt. Ezután adódik majd a kérdés, hogy mégis milyen veszteséggel számolhat Japán majd a későbbiekben, főleg úgy, hogy a játékok adta országimázs-építést sem tudja kihasználni a pandémia miatt.

Kép: Tokyo Olympic Games (Facebook)

Zöldolimpia és technológia

Járvány ide vagy oda, a technológiai újítások fontos szerepet fognak játszani továbbra is a jelenlegi játékokon, hiszen az országban nagy hangsúlyt fektetnek a robotizációra. Ilyen robotok lesznek például azok, melyek közül az egyik a virtuális részvételt teszi majd lehetővé, a másikat pedig az atlétikai pályán a gerelyek, diszkoszok összegyűjtésében alkalmazzák majd. Ezek a szerkezetek egyébként életre keltetik az olimpia kabalafiguráit, Miraitovát és Szomeitit is.

De az érmek is szemétből készülnek, ugyanis egy átlagos mobiltelefon 0.048 gramm aranyat, 0.26 gramm ezüstöt és 12 gramm vörösrezet tartalmaz. A szervezők közel 100 ezer mobiltelefont gyűjtöttek össze, amelyből bőven le lehetett gyártani az érmeket. De több mint 24 és fél tonna műanyaghulladékot is összegyűjtöttek, amelyből 3D-nyomtató segítségével a dobogókat készítették el.

A 2020-as tokiói nyári olimpia ezüst-, arany-, és bronzérmei.
Fotó: MTI/AP/Szaszahara Kodzsi

Új sportágak

A jövő évi játékokon 33 sportágban fognak versenyezni, amelyek közül 5 új szereplő is lesz. Ugyanis felvették a programba a visszatérő baseballt/softballt, a karatét, a hullámlovaglást, a gördeszkát és a falmászást is. A cél egyértelmű: szeretnének az extrém sportokkal megszólítani a fiatalokat is a NOB irányítói.

A jövőben várhatóan további sportágak is bekerülhetnek a programba. A NOB irányítói például több alkalommal is kifejezték, hogy szeretnék, ha az esport is a játékok része lenne. De a kick-box is teljes értékű sportág lett, így nem volna meglepetés, ha Párizsban (2024-ben) már szintén műsoron lenne ez a küzdősport.

Magyar Esélyek

Arra egyelőre nehéz választ adni, hogy milyen esélyekkel vághat neki a 173 tagú magyar csapat az olimpiai játékoknak. A legtöbb elemző 7-9 aranyérmet vár a magyar csapattól és legalább 14-16 érmet. Érdekesség, hogy az elmúlt öt olimpián négy alkalommal is nyolc aranyérmet szerzett Magyarország.

A legtöbb érmet ismét kajak-kenuban és úszásban várhatjuk, de a vívás és a sportlövészet terén is szép eredményeink lehetnek. Igaz, a legtöbb aranyesélyt főként akkor láthatjuk élőben, ha elég korán kelünk.

Mit várhatunk a következő hetekben?

Ha a japánokon múlik egy kiválóan szervezett olimpia állhat előttünk, azonban a korábban említett körülmények (pandémia) könnyen felülírhatják az ötkarikás játékok menetét. Kérdéses mennyire tudják féken tartani a résztvevők körében a koronavírust, el tudják-e kerülni a tömeges fertőzést, illetve az olimpiát elutasító japán polgárok mennyire lesznek ellenségesek a játékokkal. 

A megnyitóünnepség pénteken kezdődik, magyar idő szerint 13 órakor.