Polgármester a siófoki térfigyelőerdőben

kamera, megfigyel, térfigyelő
Pexel

Az elmúlt hetekben végigfutott a hír a hatalomtól független média felületein, hogy Siófokra önkormányzati beruházás keretén belül egy gyanús kínai cég fog arcfelismerő rendszert telepíteni. Érthetően csapott ez hullámokat, mert most a Fudan Egyetem vitatott kampusza miatt érzékenyebbek vagyunk mindenre, ami Kínával kapcsolatos. És megdöbbenthet minket az, ha éppen egy ellenzéki polgármester szövetkezik látszólag ugyanazzal az elnyomó hatalommal, amelynek szövetségéért a kormányt bíráljuk. De jogos volt a felháborodás?

Először a 444 írta meg a siófoki tervezett beruházás hírét, miután annak bejelentését észrevette a polgármester Facebook-oldalán. Lengyel Róbert, Siófok független, de ellenzéki össztámogatással megválasztott polgármestere örömhírként osztotta meg az önkormányzati döntést „Újabb lépés a biztonság felé…” címmel. A posztját olvasva érezhető, hogy nem merült fel benne az az olvasat, amellyel írása aztán átfutott az ország nyilvánosságán. Lengyel kiemelte, hogy polgármestersége óta 90 százalékkal csökkent a regisztrált bűncselekmények száma, mert az általa vezetett önkormányzat komoly hangsúlyt fektet a közbiztonságra. A már telepített elöregedő térfigyelőkamera-rendszert is fokozatosan frissítik, és most egy újabb fejlesztésbe fognak. Ez az új fejlesztés lesz az a bizonyos Dahua cég által telepített arcfelismerő rendszer, amely jelentősen megkönnyíti majd a rendőrség munkáját.

Mindez hogyan jelent meg a 444-en? Lengyel Róbert posztját elemezve már a cikk elején kiemelik, hogy rendőr mivoltából fakadóan potenciális bűnelkövetőként tekint a tömegre. Utána pedig részletezik, hogy mi is ez a Dahua cég valójában. A 444 hírközlését a Telex már úgy vette át, hogy „Zűrös kínai cég szállít arcfelismerő rendszert a siófoki Petőfi sétány térfigyelő kameráira”. A 444 erről a kínai cégről a következőket írta. A Dahua szerepet vállal az ujgurok elleni elnyomásban, mert arcfelismerő rendszereiket bevetik Hszincsiang tartományban. Az amerikai kormány rosszallását is kivívták, és 2019-ben az Egyesült Államok kormányának feketelistájára is felkerült. Adatbiztonsági botrányai is voltak, mert hackerek hozzáférhettek rendszereikhez. 2021 márciusában a szintén amerikai Szövetségi Hírközlési Bizottság elfogadhatatlan nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte a cég működését, pár hónapra rá pedig az elektronikai és fizikai biztonsági rendszereket szolgáltatók amerikai érdekképviselete, a Security Industry Association etikai szabálysértés miatt ki is zárta a céget.

Pár hete végigfutott ez a történet a médián, de ma már kevesen emlékeznek rá. Legfeljebb annyi maradhatott meg belőle, hogy történt valami Siófokon, az eddigi szimpatikus polgármester valami érthetetlen dolgot tett. Miért rángatom elő mégis a feledés homályából? Éppen ezért. Mert igazságtalannak tartom a hirtelen zúdult népharagot, amely úgy jött az égből, mint a váratlan tavaszi jégeső, amely után ugyan azonnal kisüt a nap, de amely elviheti a termés felét. Lengyel Róbert válaszai a botrányra már egyáltalán nem jutottak be a nyilvánosságba, egyedül az RTL Híradó közölte röviden a város reakcióját. Írásomban nem a polgármestert, aki egyébként a barátom, szeretném mosdatni, bár fontosnak tartom, hogy megjelenhessenek válaszai saját oldalán túl is a közvéleményben. A történetben az elsietett ítélkezésre szeretném felhívni a figyelmet.

Pár napon belül Siófok polgármestere és a városháza hatósági osztályvezetője a város honlapján tette közzé, mit is érdemes tudni erről az elhíresült rendszerről. Az már az RTL Híradójába is bekerült, hogy az arcfelismerő rendszer által készített felvételek csak a rendőrséghez futnak be, amelyet 30 napon belül megsemmisítenek. Ez egy fontos pont, mert szó sincs megfigyelésről. Éppen ezért az szerencsésebb is az arcdetektálás kifejezést használni az arcfelismerés helyett.

Az RTL röviden bemutatta, hogy mit csinálnak a Dahua eszközökkel Kínában, miként pontozzák az állampolgárokat viselkedésük alapján. Ez egy 1984-szerű világ, de erről Siófokon szó sem lehetne, hiszen a felvételeket nem kapcsolják adatbázisokhoz. A Petőfi sétányra tervezett felvételkészítő park valójában csak a visszatérő mintázatot fogja keresni abban az esetben, ha az azt használó rendőrség egy arcra, ruhára vagy rendszámra keresést kér. Ezt a munkát elvégezték eddig is, csak úgynevezett biorobotokkal, tehát emberekkel. Ez az arcdetektáló rendszer azt a munkát váltja ki, amikor eddig egy, a térfigyelő kamerák képét figyelő rendőr megpróbálta a zsebtolvajlást elkövető személy mozgását feltárni a tömegben.

Felmerültek biztonsági problémák is a tervezett beruházással. A NAIH máris bejelentette, hogy hivatalból vizsgálódni fog. Az önkormányzat várja is a vizsgálatot, legalább tisztázódik a kép. Adatbiztonságból is jobb a helyzet egyébként, mint első látásra látszana. A kép optikai rendszeren keresztül érkezik a rendőrséghez, nem interneten keresztül, ezért a hekkertámadás kizárt.

A legfontosabb kérdés mégis az, hogy hogyan tudott Lengyel Róbert a Fudan Egyetem botránya kereszttüzében éppen egy, a politikai elnyomásban részt vállaló kínai céget megbízni ezzel az érzékeny beruházással? Emiatt lett hír a történetből. Valójában egy magyar cég, a Video Data nyerte ezt a tendert, amely messze a legjobb árajánlatot adta. Lengyel Róbert sajnálkozva ecsetelte, hogy egy másik pályázó 4 millió forinttal drágább költségvetést nyújtott be, nem dönthetett amellett. Ez a Video Data valóban a Dahua cég termékeit forgalmazza, de az önkormányzat nem a kínai céggel szerződik.

Lengyel Róbertnek nemet kellett volna mondania az olcsóság ellenére is erre a pályázatra? Jó kérdés. Az első kérdés inkább az, hogy tudnia kellett volna-e az önkormányzatnak arról, hogy mi is ez a Dahua, és mit csinál odahaza. Elvárható-e ez a tájékozottság egy 25 ezres vidéki város vezetésétől? A felelősséget inkább a magyar és az európai hatóságoknál látom. Ha a Dahua cég problémás és értékeinkkel ellentétes tevékenységet végez, akkor az USA-hoz hasonlóan nekünk is szankcionálnunk kellene, például ki kellene tiltanunk a közbeszerzésekből. Máskülönben teljesen természetes, hogy az egyszeri közbeszerzést kiírók jóhiszeműen járnak el pályázóikkal szemben, így a Dahua eszközeit forgalmazó magyar céggel is.

A botrány inkább politikai kommunikációs, mint valódi botrány. Engem ez szomorít el, és ez aggaszt ebben az ügyben. Meghurcoltatott egy tisztes, a hazájáért sok áldozatot vállaló polgár az ország nyilvánossága előtt, és alig kapott esélyt a tisztázásra. Ráadásul Lengyel Róbert éppen azért futott bele ebbe a botrányba, mert ő meglehetősen keveset ad PR és imázsszempontokra, döntéseit nem az alapján hozza, hogy „hú, jaj, a közvélemény majd mit szól”, és ez számomra épp, hogy vonzó, sőt, polgári.

Hálás vagyok azért, hogy a hatalomtól független sajtó rendre bizonyítja, nem propagandamédia. Semmit nem ér olyan ellenzéki győzelem, amely a NER-világot építene pepitában a sajtóban is. A NER-t azért akarjuk lebontani, mert valódi polgári demokráciát akarunk, ami elképzelhetetlen a kritikus és szabad sajtó nélkül. Nem is arra a jelenségre világítottam rá, hogy milyen jogon támadott egy kormánnyal szemben (is!) kritikus lap egy ellenzéki polgármesterre. A kritikám nem ellenzék-kormánypárti tengelyen mozog, hanem a nyilvánosság működéséről és az állampolgári magatartásról, amely előresiethet az ítélkezésben. Pedig az útmutatás ősrégi: hallgattassék meg a másik fél is!