(Figyelem! Ez egy véleménycikk! A leírtak nem feltétlenül tükrözik a teljes szerkesztőség álláspontját, de fontosnak tartjuk, hogy helyt adjunk a kulturált és logikusan érvelő, vitaindító véleményeknek is.)
Legutóbb tavaly nyújtottam be javaslatot arra, hogy erősítse meg az Országgyűlés a nemzetbiztonsági szolgálatok feletti ellenőrzést és szabjon meg a jelenleginél szigorú szabályokat a magyar emberek megfigyelését végző állami szervek működésére. Nem meglepő, hogy a Fidesz már bizottsági szakaszban leszavazta a javaslatomat. Nyilván nem érdekük, hogy erről az Országgyűlés ülésén a nyilvánosság előtt kelljen a kormánynak és a mögötte lévő fideszes és kereszténydemokrata többségnek beszélni.
Hazánkban hosszú évek óta botrányok és problémák sorozata övezi a nemzetbiztonsági terület működését. Mára a közvélemény számára is számos olyan ügy vált ismertté, melyek érdemben rengetik meg a nemzet biztonságáért felelős szervekbe vetett hitet és joggal csökkentik azok társadalmi támogatottságát.
A nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzésének megerősítése magában foglalja az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága feladatkörének kiterjesztését és ellenőrzési hatékonyságának növelését. Annak érdekében, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokkal összefüggő kérdések mindenképpen eljussanak a Nemzetbiztonsági Bizottság elé, azt javasoltam, hogy tíz országgyűlési képviselő kérhesse a Nemzetbiztonsági Bizottság elnökénél a Bizottság ülésének összehívását az ország nemzetbiztonsági helyzetét érintő olyan esemény bekövetkeztéről történő tudomásszerzés esetén, ami a nemzetbiztonsági szolgálatok intézkedését igényli, vagy aminek kapcsán a nemzetbiztonsági szolgálatok mulasztása merülhet fel. A kezdeményezést a Bizottság tizenöt napon belül köteles lenne napirendre tűzni és megvitatni. Mint például a mostani lehallgatási botrány esetén.
Míg a parlamenti ellenőrzés hatékonyságának javítása törvénymódosítással megteremthető, addig a nemzetbiztonsági szolgálatok szakmai ellenőrzésének független intézményét és eljárásrendjét újonnan kell megteremteni.
A független szakmai kontroll nem csupán a titkosszolgálati eszközök önkényes vagy indokolatlanul széles körű alkalmazására tudja felhívni a döntéshozók figyelmét (ami egyébként a jogállami működés szempontjából önmagában is fontos kérdés), de javaslatai révén hozzá tud járulni a nemzetbiztonsági szolgálatok hatékonyabb működéséhez, az erőforrások és eszközök észszerűbb alkalmazásához is.
Az a javaslatom, hogy a független szakmai kontroll intézménye a szakértőkből szigorú (közéleti, szakmai, titkosszolgálati) összeférhetetlenségi szabályok alapján felálló testület legyen, amelynek tagjait az Országgyűlés által létrehozott, a kormánypártok és az ellenzék egyenlő számú képviselőiből álló jelölőbizottság jelölné, és a köztársasági elnök nevezné ki öt évre. Az információmonopólium kialakulásának megakadályozása érdekében a testületi tagságot csak egy alkalommal lehetne megújítani. A testület más szervtől (így sem az Országgyűléstől, sem a Kormánytól) nem fogadhatna el utasításokat, így nem használható politikai eszközként.
A testület végezné a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységének szakmai értékelését, így állást foglalna különösen a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatellátása során alkalmazott módszerek indokoltságáról, valamint a kitűzött feladatok és az azok ellátása során alkalmazott módszerek és felhasznált források arányosságáról. A testület az értékelés részeként javaslatokat fogalmazza meg javaslatait a miniszterelnöknek, a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító minisztereknek és az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának. Ez a módszer lehetővé tenné, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító Kormány vezetőjeként a miniszterelnök és a miniszter képet kapjon a szakmai munka független szemszögből történő megítéléséről, a Nemzetbiztonsági Bizottság pedig ezeket az információkat fel tudja használni a nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzése során. A nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét érintő rendkívüli esemény bekövetkeztekor a testület soron kívül is értékelhetné a nemzetbiztonsági szolgálatok szakmai tevékenységét.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Szabó és Vissy kontra Magyarország ügyben hozott, 2016 júniusában jogerőre emelkedett ítélete több vonatkozásban is az Európai Emberi Jogi Egyezményébe ütközőnek minősítette a nemzetbiztonsági törvény titkos információgyűjtéssel kapcsolatos rendelkezéseit.
Én erre azt javasoltam megoldásként, hogy az igazságügyi miniszter titkos információgyűjtésre és az információgyűjtés időtartamának meghosszabbítására vonatkozó engedélyezési jogköre úgy változik meg, hogy az engedélyező döntéséhez előzetesen ki kell kérnie a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét ellenőrző külső független testület előzetes egyetértését, ugyanennek a testületnek egyetértése kellene a titkos információgyűjtés időtartamára és annak meghosszabbítására vonatkozó döntésekhez, jöjjön létre a titkos információgyűjtés végrehajtó hatalomtól független ellenőrzésének intézményes kerete, oly módon, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét ellenőrző külső független testület az előzetes (a miniszteri engedélyezéshez kapcsolódó) egyetértési jogosítványa mellett a titkos információgyűjtés végrehajtása alatt is ellenőrzési jogkörrel rendelkezzen, valamint a titkos információgyűjtés befejezését követően minden esetben megvizsgálhassa a lefolytatott eljárást.
Arra is javaslatot tettem, hogy aki a saját személyével kapcsolatosan titkos információgyűjtésre jogosult szerv, külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtő tevékenységéről szerez tudomást, a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét ellenőrző külső független testülettől mint a végrehajtó hatalomtól független szervtől kérhesse megfigyelési panaszának kivizsgálását. A testület érdemi jogkört kapna a panasz kivizsgálására, és ha megállapítja, hogy megállapítja, hogy a titkos információgyűjtésre jogosult szerv jogsértő módon folytat vagy folytatott titkos információgyűjtést, dönt a jogsértéssel érintett körben a titkos információgyűjtés adatainak törléséről és a még folyamatban lévő titkos információgyűjtés megszüntetéséről. Minderről tájékoztatja a panaszost és az illetékes kormányzati szereplőket, valamint az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságát, és ha bűncselekmény gyanúja merül fel, akkor büntetőeljárást kezdeményez.
Látva a Pegasus-botrány fejleményeit, nem lep meg, hogy a Fidesz minden eszközzel megakadályozta, hogy erről a javaslatról döntsön az Országgyűlés. Ugyanakkor a közös ellenzéki program elkötelezte magát a nemzetbiztonsági szolgálatok törvényes működésének biztosítása és ellenőrzésük megerősítése mellett.
Így minden esély megvan arra, hogy ha az ellenzék 2022-ben felhatalmazást kap a kormányzásra, szigorú ellenőrzés mellett működhessenek csak a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok. És mindazoknak, akik a kémszoftveres lehallgatási ügy kitervelői, megrendelői és végrehajtói voltak, felelniük kell majd a magyar emberekkel szemben elkövetett tetteikért.
A szerző Demeter Márta országgyűlési képviselő, a Jobbik és az LMP által támogatott jelölt az ellenzéki előválasztáson Budapest 6-os számú választókerületében.