Tavaly és idén a fővárosi lakások 80 százalékánál csökkentettek árat a tulajdonosok

Tavaly és idén a fővárosi lakások 80 százalékánál csökkentettek árat a tulajdonosok

Bár a koronavírus-járvány okozta sokkból kezd már új egyensúlyra beállni a lakáspiac, de még messze van a pandémia előtti szint. Jelentős áremelkedést még nem hozott az élénkülés, az eladásra kínált lakások és házak eredetileg meghirdetett árát sok tulajdonos mérsékelte - mutatott rá az ingatlan.com legújabb elemzése.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint

ma már országos szinten nem lehet tempós áremelkedésről beszélni, a vásárlóerő számos városban, helyszínen elérte a maximumot, így Budapesten is, ahol a 2014-es boom drágulás nagyon lelassult 2019 második felében és a pandémia megjelenésekor.

Sok tulajdonos belátta, hogy a túlárazott lakóingatlanokat már egyáltalán nem lehet eladni, mert nem végtelen a fizetőképes kereslet. Ha viszont engednek az árból, hamarabb jöhet vevő, ami elengedhetetlenül szükséges, ha az eladók azért árulják a lakásukat, mert ők maguk is költözni szeretnének".

Tavaly és az idén átlagosan 4,3-4,5 százalékkal mérsékelték az árat

Az ingatlanos portál adatai alapján

a tavaly és az idén eladásra kínált budapesti lakások 80 százalékánál csökkentették az eredeti árat az árváltozást végrehajtó tulajdonosok, ami rekord, miután 2016-2019 között 70 százalék alatt maradt az arányuk.

Tavaly és az idén átlagosan 4,3-4,5 százalékkal mérsékelték az árat egy-egy árcsökkentés során.

"Egy 45 millió forintos ingatlannál ez több mint 2 millió forint, és ekkor még ott van az esetleges további alku lehetősége. A töretlen és lendületes drágulás idején is azért többségben voltak azok, akik mérsékelték a kínálati árat, de a tavalyi és idei 80 százalékos arány már egyértelmű jele annak, hogy sok lakás annyira túl volt árazva, hogy esély sem mutatkozott az eladásukra" - tette hozzá Balogh László.

A falusi csok miatt másként alakult a helyzet a kisebb városokban

A fővároson kívüli piacon némiképp más a helyzet - hangsúlyozza a szakember. A megyei jogú és a kisebb városokban tavaly a járvány hatás miatt emelkedett az árcsökkentő eladók aránya, de az idén már visszaállt a korábbi, 70-75 százalékos szintre.

"A községekben egyre nagyobb a kereslet, és a drágulásnak is van még tere, idén ugyanis az árat változtató tulajdonosok több mint 40 százaléka idén emelt, miután meghirdette az ingatlant. Tavaly viszont csak 30 százalékuk tett így"

- fogalmazott.

A községek eredményében szerepet játszik a falusi csok, amelynek keretében állami támogatással lehet vásárolni vagy korszerűsíteni az ottani ingatlanokat. Emellett a nyaralótérségekben lévő községek népszerűsége is jelentősen élénkítette a települések ingatlanpiacát.