Lovász László és Vizi E. Szilveszter a Szent István Rend két kitüntetettje

Lovász László, Vizi E. Szilveszter, Szent István Rend, augusztus 20.
Máthé Zoltán / MTI

A Szent István Rend nemzeti elismerésünk legrangosabb kifejezője, a tiszteleté határon innen és túl – mondta Áder János köztársasági elnök, amikor átadta az elismerést Lovász László matematikusnak és Vizi E. Szilveszter orvosnak, az MTA két korábbi elnökének pénteken Budapesten, a Sándor-palotában.

„Hagyományaink szerint nemzeti ünnepünkön a Szent István Rend átadásával a legkiválóbbaknak adjuk meg a kellő tiszteletet. Ma azoknak, akik Eötvös Loránd méltó utódai voltak a Magyar Tudományos Akadémia elnöki posztján. Méltó utódok, kiváló tudósok, jó magyarok” – fogalmazott Áder János.

Eötvös Loránd szavait idézve az államfő azt mondta:

ha igazi tudósok és – amint kell – jó magyarok akarunk lenni, úgy a tudomány zászlaját olyan magasra kell emelnünk, hogy azt a hazánk határain túl is meglássák, és megadhassák neki az illő tiszteletet.

A köztársasági elnök köszönetet mondott a díjazottaknak, hogy Eötvös Loránd és Bolyai János nyomdokain haladva világraszólót alkottak.

Áder János beszédet mond a Magyar Szent István Rend átadásán a Sándor-palotában
Máthé Zoltán / MTI

Áder János Lovász Lászlót méltatva úgy fogalmazott: a matematikában aligha létezhet nagyobb, világraszólóbb dicsőség, mint nevet adni egy bizonyított állításnak, ami további matematikai tudás forrásává, kiindulási pontjává válik. A Lovász-féle „lokális lemma” éppen ilyen. A matematikus egy zivataros, alvásra alkalmatlan éjszaka jött rá, hogy miként lehet egy nagyon kis valószínűséggel bekövetkező eseményről bebizonyítani, hogy a lehetősége nem nulla.

A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy egy ilyen felfedezés nem a semmiből érkezik: Lovász László a magyar matematika Aranycsapatából igazolt a világ élvonalába. „Az Erdős Pál köpönyegéből előbújó nemzedék tagjaként már fiatalon hírnevet szerzett, később pedig számtalan elismerést a diszkrét matematika és az elméleti számítógép-tudomány területén” – fűzte hozzá.

Gyermekkorától tudta, hogy a matematika nemcsak megtanulandó tantárgy, hanem egy akár művészi élvezetet nyújtó tudományterület

– idézte fel Áder János, hozzátéve, hogy a matematikus lelkesedését később nagy hatású tanárként, inspiráló előadóként, felelős vezetőként adta tovább Budapesttől Ohióig. A köztársasági elnök kitért arra, hogy

a Norvég Tudományos Akadémia idén, immáron harmadik magyarként Lovász Lászlónak ítélte a matematikatudomány legértékesebb kitüntetését, az Abel-díjat.

Vizi E. Szilvesztert méltatva a köztársasági elnök kitért arra, hogy a tudományos világ egyik központjában, az Oxfordi Egyetem Gyógyszertani Intézetében kutatta az idegsejtek működését. A kutató tankönyvi adatoktól merőben eltérő állításait eleinte kétkedéssel, hitetlenkedéssel és távolságtartással fogadták. Vizi E. Szilveszter azonban tudta, hogy „a felfedező legelőször mindig egyedül van” és ezért ragaszkodott az igazához – idézte fel a kezdeteket a köztársasági elnök. Hozzátette:

Vizi E. Szilveszter oxfordi eredményei áttörést hoztak az idegsejtek közötti kommunikáció megértésében.

„Ezzel kapcsolatos tanulmánya klasszikussá vált, a kezdeti elutasítást követően számos elismerést kapott, tudományos kutatók hivatkozási alapja lett” – fogalmazott Áder János.

Munkájával bebizonyította, hogy agyunk bizonyos idegsejtjei nagyon messziről is képesek elérni egymást, „beszélgetni” egymással és ugyanez a működési elv az immunrendszerben is létezik – fejtette ki a köztársasági elnök.

Áder János szavai szerint ez a felbecsülhetetlen jelentőségű tudás áttörést hozott az agykutatásban és egészen új utakat nyitott a gyógyszerkutatás előtt. „Azóta dollármilliárdokban mérhető az olyan fejlesztések nagyságrendje, amelyekhez egy magyar tudós, Vizi E. Szilveszter eredményeit hasznosították és hasznosítják ma is. Ő pedig kutatótársaival tovább öregbíti a magyar neurológiai iskola jó hírét” – mondta Áder János.

A Szent István Rendet Lovász László és Vizi E. Szilveszter kutatói pályafutásukért, a magyar tudomány jó hírnevét világszerte erősítő eredményeikért, oktatói munkásságukért, valamint a tudományos ismeretterjesztésben vállalt kimagasló szerepük miatt kapták.

Lovász: a matematika olyan, mint a zene

Az ember, miközben a saját problémáján gondolkodik, sokszor jelentős előrelépést érhet el, ha van kitekintése más tudományterületre is – hangsúlyozta az MTI-nek Lovász László matematikus, az MTA egykori elnöke, aki pénteken vehette át a Szent István Rendet.

A legrangosabb állami díjjal Lovász László kiemelkedő kutatói pályafutását, nemzetközi szinten is elért eredményeit, iskolateremtő oktatói tevékenységét, valamint a matematika népszerűsítésében vállalt kimagasló szerepét ismerték el.

„Nyolcadik osztályos koromban kezdtem el matek szakköre járni, ott magával ragadott a feladatok megoldása, az, hogy egy példát milyen ötlettel lehet igazán szépen megoldani. A szakkör vezetője tanácsolta, hogy menjek a Fazekas Mihály Gimnáziumba, akkor indult egy matematika tagozatos osztály és attól kezdve már egyenes volt az út, hogy matematikus legyek” – emlékezett vissza a kezdetekre a számítógép-tudomány világhírű kutatója, akit azóta Corvin-lánccal, Abel- és Wolf-díjjal, Széchenyi- és Bolyai-nagydíjjal is kitüntettek.

„Mindig az érdekelt, hogy mire lehet használni a matematikát, a matematikai gondolkodásmódot” – fogalmazott Lovász László. Hozzátette: annak, hogy Magyarországon nagy hagyománya van a matematika tudománynak, az a legfontosabb oka, hogy

már világviszonylatban is nagyon korán elindult a matematikai tehetséggondozás az országban.

„Nyilván egy kis ország nem tudja a matematika egészét befolyásolni, de annak egyes területein jelentős eredményeket érhet el, ahogy Magyarországon is történt” – fűzte hozzá Lovász László.

Pályája kezdetéről szólva úgy fogalmazott: „úgy választottam témát, hogy kinyitottam a szemem és azt kerestem a világban, hogy mely terület az, ahol új kérdések jönnek majd elő. Bár a gráfelmélet állt a gondolkodásom, kutatásaim középpontjában, ezért kezdtem el annak idején az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika összefüggéseivel foglalkozni” – mondta.

Máthé Zoltán / MTI

Az Abel-díjas matematikus munkássága kiemelkedő eredményének nevezte, hogy sikerült összekapcsolnia a matematika és a számítógép-tudomány klasszikus és új területeit.

„Az ember, miközben a saját problémáján gondolkodik, sokszor jelentős előrelépést érhet el, ha van kitekintése más tudományterületre is” – hangsúlyozta a matematikus, aki fontosnak nevezte azt is, hogy a különböző témákon dolgozó fiatal kutatók beszéljenek egymással, ismerjék meg egymás munkáit, és fordítsanak figyelmet a matematika alkalmazási területeire is.

A matematika kicsit hasonlít a zenéhez: ugyanúgy van belső logikája, harmóniája és vannak benne meglepő fordulatok, ezek alapozzák meg az élvezetét. Odáig kellene eljutni az oktatásában, hogy minél több ember megértse és élvezze a vele való foglalkozást

– fogalmazott az Abel-díjas tudós, aki jelenleg két kutatótársával, Barabási Albert-Lászlóval és Jaroslav Nesetrillel a nagy hálózatok matematikájának a feltárásán dolgozik.

Vizi E.: különösen fontos feladat a megszerezett tudás megosztása

Azzal, hogy két volt akadémiai elnök kapta a Szent István Rendet, a magyar tudomány szereplőit is díjazták – hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter Széchenyi-díjas orvos, agykutató, farmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke az MTI-nek.

A legrangosabb állami díjat augusztus 20-án adta át Áder János köztársasági elnök a Sándor-palotában. A Szent István Renddel Vizi E. Szilveszter kutatói pályafutását, oktatói munkásságát, valamint tudománynépszerűsítő tevékenységét ismerték el.

A Széchenyi-nagydíjas és Széchenyi-díjas orvos, kutatóprofesszor felidézte, hogy már gyermekkora óta nagy érdeklődést mutatott a világ dolgai iránt, kereste a jelenségek okait, az összefüggéseket. Ez a tulajdonság segítette, hogy kutatóvá, kutatóorvossá váljék és ennek köszönheti, hogy most Szent István Rend kitüntetést kapott.

„Az orvostudomány területén külön jutalom, hogy az ember olyan összefüggéseket tárhat fel, amelyekkel segíthet másokon. Szerencsés vagyok, hogy ez a lehetőség számomra is megadatott” – jegyezte meg a neves agykutató.

Felidézte, hogy a Pécsi Orvostudományi Egyetemen kezdte meg tanulmányait, ahol nagy hatással volt rá Cholnoky László gyógyszerész munkássága. Később Budapestre került és az orvostudományi egyetemen szerzett diplomát, amelynek megszerzése után az egyetem gyógyszertani intézetének tanársegédje lett. Ott ismerte meg Issekutz Bélát, a gyógyszervegyészeti kutatások iskolateremtő alakját, akinek a hatására érdeklődése az agykutatás felé fordult.

Az idegtudós a központi és perifériás idegrendszer ingerületátvitele, valamint a kémiai ingerületátvitel farmakológiája terén végzett világszerte elismert kutatásokat. Oxfordban is dolgozott Sir William Paton világhírű farmakológus munkatársaként. „Ő volt az a tudós, aki talán a legnagyobb hatással volt rám, ő tanította meg, hogy milyen a helyes és eredményes kutatói gondolkodás” – emlékezett vissza az agykutató.

Máthé Zoltán / MTI

Vizi E. Szilveszter Oxfordban az addigi adatoknak ellentmondó eredményre jutott, ez alapján dolgozta ki az agyműködés új modelljét. Elmondása szerint ezt tartja pályafutása egyik legkiemelkedőbb teljesítményének. „A modell lényege, hogy az ideghálózatok között olyan beszélgetési forma, olyan kommunikációs cserelehetőség van, amelynek köszönhetően nem kell szorosan egymás mellett lenniük az idegsejteknek, hanem távolról is ki tudják fejteni egymásra a hatásukat” – magyarázta.

„Ez a feltevés elvezetett oda, hogy le tudtam írni az emberi agy analóg kommunikációs rendszerét, ami azt jelenti, hogy az idegrendszer egyes változatai egymást is, de az immunrendszerünket is távolról tartósan befolyásolni tudják” – tette hozzá. Hozzátette: ez nagyban különbözik attól az agymodelltől, amely digitális rendszerben gondolkodik és működik. A kettő rendszer egyensúlyának felborulása vezethet el a különböző idegrendszeri és pszichiátriai megbetegedésekhez.

A tudós a kutatói munka mellett

különösen fontos feladatnak nevezte a megszerezett tudás megosztását a tanítványokkal,

valamint a tudományos ismeretek terjesztését.

Azt tanácsolom a ma fiatal kutatóinak, hogy ha munkájuk során valami váratlant észlelnek, arra figyeljenek fel. Ha egy kutató az addigi tankönyvi adatoktól, kánontól független, sőt azt tagadó, el nem ismerő jelenséget észlel, annak a kezében igazi felfedezés van. Ugyanis a felfedezés mindig tagadja a régit, mindig az igazság új oldalát világítja meg és minden kutató élete során van egy olyan pillanat, amikor valami nagyon érdekeset talál. Erre kell odafigyelni!

– fogalmazta meg hitvallását Vizi E. Szilveszter.

(MTI)