Fizetésképtelenné válhat év végére a fővárosi önkormányzat

Fizetésképtelenné válhat év végére a fővárosi önkormányzat

Az első féléves adatok alapján minden kétséget kizárva kijelenthető: ha nem avatkozunk most közbe, a fővárosi önkormányzat az év végére fizetésképtelenné válik. Ezt elkerülendő alaposan bele kell nyúlnunk a költségvetésbe 

- jelentette ki a kritikus finanszírozási helyzetet illetően Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a Népszavának adott interjújában.

A kockázati tényezők egyikének tekinti például azt, hogy a közösségi közlekedésnek a költségvetési törvényben biztosított 12 milliárd forintos támogatás még mindig nem érkezett meg, így most az önkormányzat előlegez havi egymilliárd forintot a BKK-nak. A másik pedig a járvány, mivel úgy véli, a negyedik hullám intézményekre és a közösségi közlekedésre gyakorolt hatásait egyelőre megbecsülni sem lehet.

Kiss elmondta, éppen most jutottak el odáig, hogy a 25 milliárd forintos folyószámlahitel-kerethez is hozzá kell nyúlni. Mint kifejtette:

A legfrissebb számokból azt látom, hogy minden működésre fordítható állampapírunk és készpénzünk elfogy szeptember 4-re, így onnantól kezdve folyószámlahitel-keretből működik a város. 

Úgy látja, ha minden jól megy, ez csak két hétig tart, mivel megérkezik az iparűzési adóelőleg második része. Ha viszont nem érkezik meg a normatíva, vagy újabb lezárások lesznek a járvány újabb hulláma miatt, akkor sok milliárdos hitellel kell indítaniuk a jövő évet. Ez azonban sértené a gazdasági stabilitási törvényt - fűzte hozzá, majd azt is leszögezte:

Olyan nem lesz, hogy a munkavállalóink nem kapják meg a bérüket. 

A főpolgármester-helyettes szerint sokkal inkább a kormánynak fizetendő pénzeket kellene visszatartani, ha már ők is ezt teszik Budapest esetében. A konkrét költségvetési összegekről szólva emlékeztetett:

2019-ben, Tarlós István polgármesterségének utolsó évében 236 milliárdos bevételhez 216 milliárdos kiadási oldal társult, míg 2021-ben 217 milliárd bevételből 291 milliárd forintos kiadást kellene fedezni. 

Kiss Ambrus magyarázata szerint a kiadás növekedésének oka a szolidaritási adó 25 milliárdos növekedéséből, a közösségi közlekedésre költött plusz 28 milliárdból, valamint a 2020-as béremelésből, az intézmények infláció miatti magasabb működési költségéből, illetve a járvány miatt elmaradó bevételek kompenzációjából adódik össze.

Ugyanakkor elmondta azt is, nincs olyan projekt, amit töröltek vagy leállítottak volna. Ehelyett 65 ponton módosítják az idei költségvetést.

A hitelfelvételnél és az uniós források esetén is kettős mérce érvényesül: a főváros hiába kérte a kormány hozzájárulását egy rendkívül kedvezményes kölcsönhöz, nem kapta meg. Az uniós helyreállítási alap felhasználásra vonatkozó javaslatainkat pedig egy az egyben lesöpörték az asztalról

- idézte fel a politikus, akinek a 2022-es év kapcsán meggyőződése, hogy a kormánynak újra kellene gondolnia az önkormányzati alrendszer finanszírozását. Szerinte a működéshez szükséges források stabilizálása az összes önkormányzat esetében szükségszerű. Ezen felül úgy gondolja,

Budapestnek egyértelműen az az érdeke, hogy új kormánya legyen az országnak.