Elemző: A Jakab Péter által felvázolt program és aktív vidéki jelenlét jó irány

Jakab Péter
Jakab Péter
Béli Balázs

Ahogy arról az Alfahíren is beszámoltunk, Jakab Péter ma reggel a közösségi média oldalán programpontokban foglalta össze, hogy hogyan oldaná meg a magyar vidék aktuális problémáit. A programmal kapcsolatos kérdéseinkre Tóth Tamás, az Iránytű Intézet vezető elemzője válaszolt.

Tudjuk, hogy az előválasztáson sok múlik majd a vidéki szavazókon, mennyire tudhatja Jakab Péter megszólítani a vidéki választókat ezekkel a programpontokkal?

Az ellenzéki pártokat tekintve egyértelmű, hogy a Jobbik rendelkezik a legnagyobb támogatottsággal és aktív szimpatizánsi bázissal a kisebb városokban és a falvakban. Ez nem újkeletű jelenség, a párt már a kezdetektől népszerű a tágan értelmezett „vidéken”. Az említett programpontok inkább a választások szempontjából fontosak.

A falvakban élők többsége csak a 2022-es választásokban gondolkodik, többségük érdektelenség vagy információhiány miatt nem tekinthető biztos előválasztónak, ami jelentősen torzíthat az előválasztási eredményeken. Jakab Péternek így még inkább a vidéki ellenzéki szavazókra kell koncentrálnia, mely folyamat érezhető is a párt politikai irányát tekintve. Fajsúlyos tehát, hogy a pártelnök minél inkább aktivizálja választóit és ösztönözze őket az előválasztáson történő részvételre. A Jakab Péter által felvázolt program és aktív vidéki jelenlét jó irány a cél eléréséhez.

A programban több vállalás is vonatkozik a tisztes vidéki megélhetés biztosítására, mennyire lehet ez fontos téma a kampányban?

Természetesen fontos, ha nem a legfontosabb téma. Kutatásaink is bizonyítják, hogy a vidéki lakosság legnagyobb félelme – a koronavírus okozta egészségügyi szorongáson kívül - a munkahelyük elvesztése és a bérek csökkenése. Itt azonban komoly ellenfelet kapott a Jobbik, hiszen ne feledjük, hogy a kormány legstabilabb bázisa is itt található. A települések lélekszámának csökkenésével növekszik a kormánypártok támogatottsága. A 2022-es, de már a 2026-os országgyűlési választásokra készülve a kormány példa nélküli vidékfejlesztési politikát hirdetett, melynek keretében 2027-ig közel 4000 milliárd forintos pénzesőt ígér. Ez normál körülmények között is kimagasló, jelen bizonytalan gazdasági helyzetben pedig nem csak gazdasági stabilitást, de felemelkedést is ígér a vidéki Magyarországnak. Ez leginkább a még bizonytalan pártpreferenciájú szavazókat billentheti a Fidesz felé. Sok esetben pedig – a kormánypártoknak kedvező választókerületi térképnek köszönhetően - még az aprófalvaknak is sorsdöntő szerepe van a választókerületben, hiszen számos vegyes, várost és kisebb falvakat is tartalmazó körzet található, mely összetétel a végkimenetelt még akkor is a Fidesz javára módosítja, ha a város egyértelműen ellenzéki többségű.

Az ellenzéki pártok közül pedig egyértelműen a Jobbik az, akinek a legnehezebb terepen kell megküzdenie a szavazatokért, de kétségkívül ő a legalkalmasabb erre a szerepre.

A vidéki önkormányzatiság megerősítése is nagy hangsúlyt kapott (saját rendőrök, iskolák visszaadása önkormányzati kézbe stb.), kínálhat-e ezzel a Jobbik egy vonzó alternatívát azon független vidéki polgármesterek számára, akik még nem köteleződtek el teljesen a Fidesz mellett? 

A nem kormánypárti vidéki településvezetők egyértelműen levegőhöz jutnának autonómiájuk visszakapása esetén. A Jobbik rendezvényein is rendre feltűnnek független polgármesterek, vagy épp jó példa Bátaszék polgármestere, Bozsik Róbert, Tolna megye 1-es számú választókerületének képviselőjelöltje, akit a Jobbik is támogatásáról biztosított.