Egyre türelmetlenebbek az EP-képviselők, hogy nincs előrelépés Magyarország és Lengyelország ügyében

Egyre türelmetlenebbek az EP-képviselők, hogy nincs előrelépés Magyarország és Lengyelország ügyében

Folyamatosan nő a feszültség az Európai Parlamentben, mert az uniós jogot rendre megsértő magyar és lengyel kormánnyal szemben az EU tehetetlennek tűnik - írja a Szabad Európa. A képviselők a tagállamokat és az Európai Bizottságot hibáztatják, sőt, ahogy arról korábban az Alfahíren beszámoltunk: azt tervezik, hogy beperlik az uniós végrehajtó testületet.

A bírói függetlenség kérdése Magyarországon és Lengyelországban volt az egyik legfontosabb téma, amit megvitattak az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában a nyári szünet utáni első ülésen. Didier Reynders igazságügyi biztos az ülésen ismertette, hogy Lengyelország esetében az Európai Bíróság már kimondta: a bírák fegyelmi tanácsának működése nem felel meg az EU-s jognak, Magyarország ellen pedig több kötelezettségszegési eljárást kellett indítani olyan ügyekben, amelyek az uniós alapszerződések 2. cikkével, az EU alapértékeivel függenek össze.

Uniós biztos: Magyarországon és Lengyelországban nem javult a helyzet jogállamiság szempontjából

Magyarországon és Lengyelországban nem javult a helyzet jogállamiság szempontjából a legutolsó, tavaly szeptemberi jogállamisági jelentés óta - jelentette ki Didier Reynders jogérvényesülésért felelős uniós biztos az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságának (LIBE) szerdai ülésén.

Az igazságügyi biztos beszámolója után

a bizottságban helyet foglaló képviselők komoly csalódottságuknak adtak hangot, mivel ők a maguk részéről már számos vitát tartottak, állásfoglalásokat fogadtak el és eljárásokat indítottak, de soha nem történt semmi, mert az Európai Bizottság vagy pedig a tagállamok szintjén elhalnak ezek a kezdeményezések.

Az Európai Bizottságot az éves jogállamisági jelentés kapcsán kritizálták ezúttal, mivel nem fogalmaznak meg ajánlásokat, amelyek végrehajtását nyomon lehetne követni a későbbiekben, így nincs következménye a jelentésnek. A tagállamokat pedig azért érte bírálat, mert nem akarnak nyílt konfliktust felvállalni a magyar és a lengyel kormánnyal, így csak időhúzás zajlik.

Ebben a hangulatban kapott szót a soros elnökséget betöltő Szlovénia igazságügyi minisztere, akitől a képviselők azt akarták megtudni, milyen tervei vannak a szlovén kormánynak a hetes cikkely szerinti eljárás továbbvitelében. Marjan Dikaucic aztán nem meglepő módon (a jelenlegi szlovén kormány Orbán Viktor egyik legfontosabb szövetségese az EU-ban) egyetlen mondattal elintézte a témát: 

Az elnökség vállalta, hogy felgyorsítja a hetes cikkes eljárást, a decemberi ülésre meghallgatást tűz ki.

Ezzel teljesen világossá vált, hogy az áttörést az ügyben majd csak a következő, francia elnökség hozhatja meg 2022 elején, azonban már így is három évvel vagyunk azután, hogy az Európai Parlament minősített többséggel azt javasolta a tagállamoknak, hogy folytassák le az eljárást, erre azonban úgy tűnik, hogy még jó ideig várni kell.