Lejer Zoltán: 30 évvel a rendszerváltás után Észak-Bács-Kiskun megye még mindig csak az "ígéret földje"

Lejer Zoltán: 30 évvel a rendszerváltás után Észak-Bács-Kiskun megye még mindig csak az "ígéret földje"

Sokan voltak kíváncsiak Kecskeméten Jakab Péter Jobbik-elnökre, valamint Lejer Zoltánra, az őszi ellenzéki előválasztáson Bács-Kiskun megye 1-es számú választókörzetében induló jobbikos képviselőjelöltjére.

Az országjárás keretében szervezett pénteki utcafórumon Jakab arról beszélt, hogy míg a Fidesz mára teljesen elrugaszkodott a magyar valóságtól, addig ők kimennek az emberek közé és meghallgatják a problémáikat.

Az alacsony bérek, az egészségügy rendkívül rossz helyzete és a nyugdíjak magasabb arányú emelése mellett a Jobbik miniszterelnök-jelöltje arról is beszélt, hogy

a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazására van szükség, mert statisztikák szerint 60 százalékuk már a nyugdíjas kort sem éri meg.

A jobbikos politikus úgy látja,

Magyarország Kelet-Közép-Európa Svájca lehetne, amennyiben tisztességes kormány vezetné, és nem lopnák el a pénzt  az emberek elől.

Elmondta, nemrég beszélgetett egy borsodi polgármesterrel, mennyire érezték meg a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságot, mire a válasz az volt, hogy semennyire, mert 30 év alatt már megszokták a válságokat

Szerinte a kormány számára a gondolkodó ember veszélyes, majd arról beszélt, hogy ugyan nem dicsekszik vele a kormány, de

jelenleg 2 millióan élnek a létminimum alatt.

Jakab arról is szólt, hogy

olyan utakon keresztül érkezett Kecskemétre, amelyeknek sem bal, sem jobb oldala, csak közepe volt, bezzeg az "utakat" szegélyező óriásplakátokra van pénz, merthogy azon kommunikál velünk a kormány.

Kiemelte, abszurd, hogy ezeken az óriásplakátokon mosolygós emojik kíséretében arról kérdezik az embereket, hogy akarnak-e 200 ezres minimálbért.

Hát milyen aljas kérdés az ilyen? Tizenhárom éve kormányoz a Fidesz, 2010 óta tömérdek uniós pénzt kapott ez az ország, az eredmény viszont annyi lett, hogy a román minimálbér leelőzte a magyart

- fogalmazott. Hozzátette: amikor tavaly év végén az államtitkár uraknak és hölgyeknek - vagy ahogyan ő hívja őket, papagájoknak - ajándékokat kellett adni, akkor milliós jutalmakat osztogattak ki. Akkor nem kérdezték meg az embereket, tudták maguktól is, hogy mit kell csinálni.

Jakab Péter arról is beszélt, hogy Magyarországon Európa-rekorder adókat fizet mindenki: adózunk a munka után, a benzin után, illetve természetesen az élelmiszer után, a legcsóróbbak is kénytelenek megfizetni a 27 százalékos áfát, mégsincsenek jó közszolgáltatások, az emberek alig jönnek ki a fizetésükből.

Lejer Zoltán, az őszi ellenzéki előválasztáson Bács-Kiskun megye 1-es számú választókörzetében induló jobbikos jelölt elmondta, 12 település tartozik a választókerületébe, így hatalmas területet fed le.

A Szövetség a Hírös Városért Egyesület 2019-es polgármesterjelöltje elsőként az előválasztás fontosságáról beszélt. Az utcafórumokat járva az emberek azt szokták tőle kérdezni, hogy mit lehet tenni ahhoz, hogy megbukjon az Orbán-rendszer, amire szerinte az ellenzéki pártok által létrehozott új, demokratikus intézmény, az előválasztás a megoldás.

Kiemelte, ez most nem arról szól, hogy egymásnak feszülnek az ellenzéki pártok és le akarják győzni egymást, hanem csupán lehetőséget ad a Bács-Kiskun megyei embereknek, hogy eldöntse, ki legyen az az egy jelölt, aki 2022-ben feláll a Fidesszel szemben.

A magyar néppárt politikusa szerint Bács-Kiskun megye 1-es számú választókörzetében lévő települések rengeteg problémával küzdenek.

Úgy véli, 2010 óta annyi ígéret elhangzott az 52-es úttal, az M8-as autópályával, valamint a munkahelyekkel kapcsolatban, hogy 

 30 évvel a rendszerváltás után Észak-Bács-Kiskun megye továbbra is csak az "ígéret földje", nem történik semmi, kiürülnek a települések.

Elmondta, Kecskemétről 80 kilométerre van Kunszentmiklós, ahová buszokkal járnak át dolgozni az emberek, mert ott nincs. A 6-os autópálya megépítése hozzájárulna a térség fejlődéséhez. 

Nagyon sok cég, gyár azért nem telepszik le a választókerületben, mert olyan rossz az infrastruktúrája, hogy egyszerűen nem tudja megteremteni magának azt a közlekedést, amire szüksége lenne

- fogalmazott.

Lejer szerint az emberek az orvosi ellátásra is panaszkodnak, legfőképpen azért, mert kevés az orvos. 

Hangsúlyozta, olyan képviselőre van szükségük az itt élőknek, aki közöttük jár és meghallgatja a problémákat és azt felviszi az Országgyűlésbe, és megpróbál mindent megtenni, hogy az embereknek jobb legyen.

Végül szokás szerint kötetlen formában beszélgetni is lehetett a jobbikos politikusokkal.