Bozsolik Róbert: amit kicsiben sikerre vittünk, most megcsinálhatjuk nagyban is

Bozsolik Róbert
Bozsolik Róbert
Bozsolik Róbert

Az ellenzéki előválasztáson nem csak pártdelegáltak indulnak, hanem olyan civilek is, akik egy adott térségben esélyesek lehetnek a kormánypárti jelöltek 2022-es legyőzésére. Dr. Bozsolik Róbert Bátaszék polgármestereként döntött úgy, hogy Tolna megye 1-es számú választókerületében megméretteti magát az előválasztáson. A képviselőjelölt az Alfahírnek felvázolta, szerinte milyen fejlesztésekre lenne szükség a régióban. Interjú.

 

Tolna megye nem csak hazánk, de az Európai Unió egyik legelmaradottabb térsége is, amit az emberek a pénztárcájukon is éreznek: az itt élők életszínvonala, átlagkeresete messze elmarad az országos átlagtól. Ön országgyűlési képviselőként milyen lépéseket tenne annak érdekében, hogy a térség végre valódi fejlődésnek induljon?

Mindenképpen fontosnak tartom, hogy a dél-dunántúli régiót és Tolna megyét kimozdítsuk ebből az igen negatív pozícióból, hiszen az Európai Unió húsz legszegényebb régiójának egyikéről van szó. A következő időszak országgyűlési képviselőjének nagyon fontos feladata lesz, hogy a térség adottságait megpróbálja kihasználni. Ennek megfelelően erőteljesen fejleszteni kell Tolna megye mezőgazdasági kis- és középvállalkozásait, a megye turisztikai lehetőségeit, beleértve az abban működő családi vállalkozások feltételeinek javítását is.

Ezen túl a megyére és a térségre nagy hatással lehet a Paks II. beruházás is, amit mindenképpen ki kell használni, de az egész megyére vonatkozóan szükséges egy fejlesztési stratégiát kidolgozni, aminek egymásra épülő fejlesztési és fejlődési rendszereket kell tartalmaznia. Ezzel új munkahelyek jöhetnének létre, ami azért fontos, mert a régió felzárkóztatásának záloga alapvetően a meglévőkön túl az újabb munkahelyek létrehozása: csak így tudjuk megtartani a lakosságot, és visszacsábítani azokat, akik már elmentek.

 

Minek köszönhető a térség elmaradottsága, hol a hiba?

Ez a térség sosem tartozott a frekventáltak és kedvezményezettek közé, noha az elmúlt három évtizedben több kiemelt régió is létrejött az ország más pontjain. A dél-dunántúli régiót infrastrukturálisan abszolút nem fejlesztették, 2006 után épült meg az M6-os autópálya, ami az első lehetőség volt arra, hogy a déli régiót egyfajta köldökzsinórként bekapcsolja az ország vérkeringésébe. De nem jött jól a kilencvenes évek balkáni válsága sem, mert a befektetők a bizonytalan helyzet miatt inkább elkerülték a térséget.

Bozsolik Róbert
Béli Balázs/Alfahír

 

Tehát alapvető infrastrukturális fejlesztések kellenek még, hogy azok végül befektetőket vonzzanak. Mik a távlati elképzelések?

Mindenképpen fontos, hogy Tolna megyén menjen keresztül a leendő M9-es autópálya nyomvonala, azon eredeti tervek szerint, melyek alapján a szekszárdi Szent László híd is megépült. Nagy nyomást kell hegyezni a kormányzatra, hogy ezen a nyomvonalon ne változtasson!

Fontosnak gondolom azt is, hogy a közúti infrastruktúra mellett a vasúti hálózat is fejlődjön, mert a Budapestet és Szekszárdot összekötő vasútvonal, ami korábban az egyik fő vasúti ütőér volt, mára olyan elavult műszaki állapottal bír, hogy lassan a személyszállítás is bizonytalanná válik rajta. A pályát fel kell újítani, sőt akár villamosítani is érdemes lenne.

 

Ahol rosszak a lehetőségek, alacsonyak a fizetések, kevés a munkahely, onnan értelemszerűen nagy az elvándorlás is. Ez mennyire sújtja a térséget, mennyire lehet érzékelni gazdaságilag, demográfiailag?

Sajnos nagyon is érezhető, a térségben és Bátaszéken is alig van olyan család, amely valamilyen módon ne lenne érintett az elvándorlásban. Rengeteg családfő vagy külföldön, vagy országhatáron belül ingázva keresi a kenyeret családja részére. Az elvándorlás másik jellemző formája, hogy a diákok zöme már nem jön vissza Tolna megyébe, mert itt szűk határok között mozognak a lehetőségek.

Persze sokan vannak azok is, akik magát az országot is elhagyják, és külföldön keresik a boldogulást. Ezen változtatni kell! Olyan munkalehetőségeket kell teremteni, melyek kiszámítható és biztonságos foglalkoztatást jelentenek, olyanokat, amiért megéri hazatérnie annak a nagyjából 800 ezer embernek, aki már elhagyta Magyarországot. Nekik az uniós szintet megközelítő béreket nyújtó munkahelyeket kell létrehozni.

 

Szekszárd, és maga a térség mennyire bírja kezelni a dolgozók ingázását?

A megye úthálózatán zajlik egy felújítási folyamat, de nem olyan mértékű, ami ki tudná szolgálni az igényeket, hiszen az emberek közel 80 százaléka már ingázik a lakóhelye és a munkahelye között.

Ennek valóban Szekszárd az egyik célpontja, hiszen ott van annyi munkahely, hogy fel tudja venni a környező települések munkavállalóinak egy részét. Ehhez azonban az úthálózatok fejlesztését fel kell gyorsítani, a tömegközlekedésen belül pedig, mint korábban is említettem, a gyalázatos állapotú vasúti hálózaton kell változtatni, mert jelenleg a személyi közlekedés az elsorvasztás szintjén van.

 

A választókerületben élők egyik legfontosabb érdeke az egészségük megőrzése lehet, de ehhez elérhetővé kell tenni számukra az egészségügyi szolgáltatásokat. Milyen elképzelései vannak az ellátórendszer fejlesztésére?

Rendkívül fontos az egészségügyi alapellátás fejlesztése, hiszen az emberek gyógyítása ezen a ponton kezdődik el. Mivel nagyon kevés a háziorvos az országban, a kormány praxisközösségekkel próbálta áthidalni a hiányokat, ami azon kívül, hogy egy kicsit kampány ízű, hosszú távon nem jelent több orvost.

Abba az irányba kell mozdulni, hogy az alapellátásban a személyi feltételek javuljanak. Szekszárdon működik egy járóbeteg szakellátás, aminek a feltételrendszerét technikai oldalról javítani kell, ahogyan magának a Balassa János kórháznak is vannak még elavult részei. Az intézmény fejlesztésével kapcsolatban több bejelentésre is sor került már, legyen szó helikopterleszállóról vagy osztályfelújításról - már csak az ígéreteket kellene megvalósítani.

De ami ennél is fontosabb, hogy meg tudjuk tartani az egészségügyi dolgozókat! Az orvosbéreket próbálták rendezni az elmúlt időszakban, de tudni kell, hogy ők félkarú óriások az ápolók, asszisztensek nélkül. Márpedig ezeken a területeken nagyon mostohák a feltételek.

 

Ön Bátaszék polgármestereként indult civil országgyűlési képviselőjelöltként. Mi lesz a városával, mit mondanak az emberek arra, hogy győzelme esetén távoznia kellene?

Felemás érzelmekkel fogadták az indulásomat, a politikai ellenfeleim pedig ezt kihasználva azt igyekeznek erősíteni, hogy cserben hagyom a városomat, hiszen 2014-ben és 2019-ben is nekem szavaztak bizalmat.

Én viszont azt gondolom, hogy azokat az elképzeléseket amiket együtt megfogalmaztunk, nagyobb eséllyel tudom megvalósítani országgyűlési képviselőként, mint olyan polgármesterként, akit a kormányzat azért büntet, mert nem kormánypárti.

 

Miben lenne Ön más, mint a jelenlegi képviselők?

Az motivált, hogy a településemet és a régiót segíteni tudjam, és egy valós fejlődési pályára állítsuk. A térség jelenlegi és korábbi országgyűlési képviselői többet foglalkoztak a saját magánvagyonuk gyarapításával és politikai karrierjük építésével, mint a választókerületben élő emberek valós, és érzékelhető problémáinak megoldásával.

Ezen szeretnék változtatni: Bátaszéken már megmutattuk, hogy együtt tudunk működni a jó ötletek megvalósítása mentén, most ezt szeretném kicsivel nagyobban, azaz nem egy, hanem tizenhét település érdekében megvalósítani.