Várhatóan több mint 200 millió embernek kell elhagynia az otthonát a klímaváltozás miatt a következő harminc évben, hacsak nem csökken sürgősen az üvegházhatású gázok kibocsátása – derült ki a Világbank által hétfőn közzétett, úgynevezett Groundswell-jelentésből, számolt be az AP News.
A 24.hu által szemlézett jelentés második része azt vizsgálja, hogy a lassan bekövetkező éghajlatváltozás hatásai – a vízhiány, a termőképesség csökkenése és a tengerszint emelkedése – miként vezetnek ahhoz a folyamathoz, amit a jelentés „klímamigrációként” ír le.
Az érintett régiók
- Latin-Amerika,
- Észak-Afrika,
- az afrikai szubszaharai térség,
- Kelet-Európa és Közép-Ázsia,
- Dél-Ázsia,
- valamint Kelet-Ázsia a Csendes–óceán egyes részei.
A legoptimistább forgatókönyv szerint alacsony kibocsátás ráta és fenntartható fejlődés mellett a migránsok száma akár 80 százalékkal alacsonyabb lehet, de a klímaváltozás még így is 44 millió ember költözését vonja majd maga után. A jelentés nem vizsgálja az éghajlatváltozás rövid távú hatásait, például a szélsőséges időjárási események által gyakorolt hatásokat.
Az eredmények megerősítik azt a feltevést, hogy az éghajlatváltozásnak migrációt kiváltó ereje lehet, ami elsősorban is országhatáron belüli költözést jelent
– mondta Viviane Wei Chen Clement, a Világbank éghajlatváltozással foglalkozó vezető kutatója, a jelentés egyik szerzője.
Az AP News azt írja, a Szaharától délre fekvő afrikai régiók a legsérülékenyebbek az elsivatagosodás, a rossz közlekedés és a lakosság mezőgazdaságtól való függősége miatt. Az itt elhelyezkedő országokban akár 86 millió klímamenekült kényszerülhet országhatárokon belüli mozgásra.
"Világszerte igaz, hogy négy költöző közül három országhatáron belül mozog" – mondta Kanta Kumari Rigaud, a Világbank vezető környezetvédelmi szakértője, a jelentés társszerzője. Ezzel együtt az is igaz, hogy a vidéki és városi területek közötti migrációs minták gyakran előrejelzik a határokon átnyúló mozgásokat. Clement és Rigaud arra is figyelmeztetett, hogy a legrosszabb forgatókönyv a „hihető”, abban az esetben, ha a világ nem gondoskodik az üvegházhatású gázok kibocsátásának megfékezéséről, illetve a fenntartható fejlődésbe való befektetésről a következő egy évtizedben.