A Honvédelmi bizottság továbbra sem hajlandó tudomást venni a Pegasus-botrányról

A Honvédelmi bizottság továbbra sem hajlandó tudomást venni a Pegasus-botrányról

Zárt ülést tartott szerdán a Honvédelmi és rendészeti bizottság, melynek egyik napirendi pontja lett volna a Belügyminisztérium és a Terrorelhárítási Központ meghallgatásának kitűzése a Pegasus-botrány kapcsán. Azonban a bizottság sokadszorra sem tűzte napirendre a miniszterek meghallgatását a témában - nyilatkozta lapunknak Lukács László, a bizottság jobbikos alelnöke. 

Azzal védték ki a meghallgatást, hogy az október végi, november eleji napokban amúgy is meghallgatása lesz Pintér Sándornak, így majd akkor lehet külön napirend keretében feltenni kérdéseket a Pegasus kapcsán.

Az ellenzéki képviselők ezért azt kérték a bizottságtól, hogy Pintér mellett a TEK főigazgatóját, Hajdu Jánost is hívják meg az ígért meghallgatásra, tekintettel arra, hátha a szervezetnek is van beszámolni valója a kémprogram kapcsán - tette hozzá Lukács.

A politikus kiemelte, hogy a Jobbik úgy gondolja, a kormánynak gyorsan és világosan tisztázni kellene magát a Pegasus használatának vádjai alól, amit eddig határozottan nem tettek meg.

Ahogy arról mi is beszámoltunk már évekkel ezelőtt elkezdték használni magyar célszemélyek ellen is az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust. A több mint 300 magyarországi célpont között voltak tényfeltáró újságírók, médiacégeket tulajdonló vagyonos üzletemberek (például Varga Zoltánt, a Centrál Médiacsoport tulajdonosa), illetve szűkebb környezetük is. Időközben kiderült, hogy a lehetséges megfigyeltek listáján az oknyomozó újságírók és politikusok mellett az Ügyvédi Kamara korábbi elnöke, Bánáti János és Gödöllő ellenzéki polgármestere, Gémesi György is szerepel.

A Nemzetbiztonsági bizottság ellenzéki tagjai egy korábbi ülést követően elmondták, hogy nem hangzott el válasz arra a kérdésre, hogy történt-e politikusok, újságírók lehallgatása az elmúlt években a Pegasus nevű kémszoftverrel. Emellett nem hangzott el a válasz arra a kérdésre sem, hogy történt-e egyáltalán a magyar állam részéről ilyen jellegű beszerzés. Mindenesetre a kormány 2050-ig titkosította az ülésen elhangzottakat.